A Szojuz balesete miatt történelme során először maradhat üresen a Nemzetközi Űrállomás
Amikor magyar idő szerint csütörtök délelőtt jött a hír, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) következő missziójának két űrhajósát szállító Szojuz MSZ-10 hordozórakétája meghibásodott percekkel a bajkonuri indítás után, könnyen juthatott sokak eszébe a Challenger 1986-os katasztrófája. Az azóta eltelt 32 évben ugyanis egyetlen olyan eset sem volt a nemzetközi űrrepülés történetében, amikor az indítás után szenvedett balesetet egy űrjármű, de szerencsére a hét asztronauta halálával járó katasztrófával ellentétben a Szojuz legénysége megúszta a balesetet.
Az interneten és a NASA egyéb csatornáin élőben közvetített esemény során a sikeres indítás után kevesebb mint három perccel elkapták a képet a rázkódó legénységről: ekkor történt, hogy a hordozórakéta első fokozata a leválás után a második fokozat hajtóművébe ütközött, megsértette azt, és így a rakéta eltért a röppályájától – az űrhajó ekkor körülbelül 50 kilométerrel járt a Föld felett.
A Szojuz MSZ-10 végül ballisztikus pályán, vagyis a tervezett landolásnál meredekebb útvonalon hajtott végre kényszerleszállást, a két űrhajóst, az amerikai Nick Hague-et és az orosz Alekszej Ovcsinyint pedig így akár 9G fölötti erőhatás is érhette, ami még a gyakorlottabb űrhajósokon is kifogna.
Hague és Ovcsinyin végül a kazahsztáni sztyeppén landolt, 25 kilométerre a legközelebbi várostól és 450 kilométerre az indítás helyétől. A kényszerleszállás után felvették a kapcsolatot az irányítóközponttal, ahonnan egy An-26-os katonai repülőgépet küldtek a helyszínre. A katonák kiemelték az űrhajósokat a visszatérő kabinból, majd a zsezkazgani kórházba szállították őket. A hivatalos bejelentés szerint a két űrhajós „jó állapotban” feküdt be a vizsgálatokra, később pedig a Moszkva melletti Csillagvárosba, a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központba viszik őket.
A vizsgálatok lezárásáig nem indítanak újabb űrhajókat
Jim Bridenstine, a NASA igazgatója a Twitteren jelentette be, hogy alaposan kivizsgálják az esetet, a partner orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz pedig felfüggesztett minden Szojuz-indítást addig, amíg a saját vizsgálatuk véget nem ér. A Nemzetközi Űrállomásra legközelebb decemberben terveztek űrhajósokat küldeni, és orosz ügynökség emberes misszióiért felelős exűrhajós, Szergej Krikaljov szerint még mindig számítanak arra, hogy ez megvalósulhat. Ha tartható a decemberi időpont, akkor Hague és Ovcsinyin helyettesei mehetnek az állomásra legközelebb, míg a most kényszerleszállást végrehajtó két űrhajós 2019 tavaszán csatlakozhat hozzájuk.
Az ISS küldetéseit felügyelő vezető, Kenny Todd egy pénteki sajtótájékoztatón elmondta, hogy egyelőre fogalmuk sincs, hogy kettő vagy éppen hat hónapig tart majd a Szojuz-program befagyasztása, ezért az Európai Űrügynökség (ESA) már elkezdett kidolgozni egy tervet arra az esetre, ha az űrállomáson jelenleg tartózkodó három űrhajósnak a tervezett hat hónapnál valamivel tovább kell fent maradnia. Ez egyébként messze nem megoldhatatlan, ugyanis az ISS felé rendszeresen küldenek fel ember nélküli űreszközöket ellátmánnyal.
A NASA ugyanakkor arra az esetre is felkészül, ha az orosz vizsgálatok a jövő év elejéig is elhúzódnak. Kenny Todd szerint a mostani, eredetileg december 13-i visszatéréssel tervezett legénység (az amerikai Serena Auñón-Chancellor, a német Alexander Gerst és az orosz Szergej Prokopjev) legtovább januárig tud az ISS fedélzetén maradni, mivel a június óta az állomáson parkoló Szojuz-kabin akkumulátora legfeljebb 200 napig bírja az űrben.
Akár üresen is maradhat az űrállomás
A 2000 októbere óta működő, eleinte két-három fős, majd egyre nagyobb személyzettel ellátott Nemzetközi Űrállomás története során még egyszer sem fordult elő, hogy üresen állt volna, de most akár ez is megtörténhet. Todd szerint a Földről egész sokáig el lehet irányítani a legénység nélküli ISS-t, de ha a fedélzeten jelentős meghibásodást szenved egy berendezés, azzal a Földről nem tudnak mit kezdeni.
A 100 milliárd dolláros értékű ISS-re viszont már csak azért is kellene minél előbb személyzetet küldeni, mert jövőre lejár a NASA orosz szerződése, amelynek értelmében 2011 és 2019 között orosz űrhajók szállítanak egy-egy amerikai asztronautát az ISS-re – ezért utazásonként 80 millió dollárt fizet a Roszkoszmosznak az amerikai űrügynökség. Ezután (2019 végétől) a SpaceX és a Boeing szállítja majd a NASA űrhajósait az űrállomásra, és a magáncégek első emberes tesztjei alatt biztonsági okokból is fontos, hogy legyen olyan tapasztalt űrhajós az ISS fedélzetén, aki fogadja a két cég utasait.
Az Elon Musk-féle SpaceX 2012 óta többször lőtt már fel műholdakat a NASA-nak, és a Nemzetközi Űrállomásra is szállított már ellátmányt, ember nélküli küldetések keretében. A cég Falcon 9 rakétái a tervek szerint először 2019 januárjában indítanak kabinnal elátott, de még ember nélküli űrhajót, júniusban pedig már embert is szállítanak majd. A Boeing ugyanezen logika mentén jövő márciusban és augusztusban indít űrhajókat.
A Szojuz MSZ-10 balesetéről megjelent hír a Qubiten:
