Svédországban már ezrek járnak mikrochippel a bőrük alatt, ami a lakáskulcsot és a vonatjegyet is helyettesíti

A mikrochipeket rengeteg dologra fel lehet használni: Kínában minden bizonnyal az amerikai kormányzati szervek és óriáscégek lehallgatására szerelték be őket exportált szerverekbe, de hamarosan az Alzheimer-kóros és demenciában szenvedő betegek nyomkövetésére is bevezetik. Az utóbbihoz hasonlító, bőr alá ültetett chipeket Svédországban már több ezren hasznosítják, de nem egészségügyi célból, hanem digitális azonosítóként, fizetőeszközként.

A beültetéssel foglalkozó Biohax International nevű céget öt éve alapították, azóta már több mint négyezer svéd állampolgár vetette magát a nagyjából 50 ezer forintnyi svéd koronába kerülő procedúra alá, amely során a rizsszemnyi chipet egy fecskendővel lövik be a jelentkezők hüvelykujját és mutatóujját összekötő bőrrétegbe. A Biohax szerint az utóbbi időben annyian szeretnék igénybe venni a szolgáltatásaikat, hogy várólistát kellett létrehozniuk.

Kulcs, vonatbérlet, névjegykártya: viszlát!

Amellett, hogy a lakás- és slusszkulcsokat is helyettesíti az apró eszköz, a legnagyobb svéd vasúti társaság, az SJ Railways már több mint egy éve árul menetjegyeket és bérleteket chipekre. A vállalat mobilalkalmazása az NFC technológia segítségével táplálja be a chipbe az azonosítót, amelyet a jegyellenőr egy okostelefonnal könnyen le tud olvasni. A technológia bevezetését már több üzlet és étterem is fontolgatja, ami nem lenne légből kapott ötlet, mivel a Riksbank adatai szerint a svédeknek már csak körülbelül a negyede használ heti rendszerességgel készpénzt.

„Teljesen passzív technológia, nincs semmi energiaigénye: ha hozzáérinted az olvasóhoz, a chip küld neki egy azonosítót. A svédek nagyon pragmatikusak, a chip pedig tényleg hasznos, és mivel a családias techközösségben sokan ismerik egymást, terjed a híre, mert látják rajtunk az előnyeit” – mondta az NPR riportjában Erik Frisk webfejlesztő, a Biohax egyik korai felhasználója.

Jowan Österlund, a Biohax alapítója egy mikrochippelFotó: James Brooks/AP

A riportban megszólalt a vélhetően magyar származású Várszegi Szilvia is, akinek elmondása szerint a szakmai életét is könnyebbé tette a chip, a kapcsolatépítő eseményeken ugyanis elég csak a leendő üzleti partner telefonjához érintenie a kezét, és a telefonon egyből megjelenik az ő LinkedIn-profilja. „Nem látom akadályát, hogy elterjedjen. Azt gondolom, ez egy olyan dolog, ami komolyan jobbá tudja tenni az emberek életét” – mondta.

A svédek technológiai szemlélete nélkül nem ment volna

A cég alapítója, Jowan Österlund sokáig tetoválóművészként dolgozott, az elmúlt két évet viszont már kizárólag a Biohaxnek szentelte, jelenleg pedig orvosok és ápolók jelentkezését várja, hogy csatlakozzanak az egyelőre kéttagú vállalkozáshoz.

Österlund két okot lát a chipek népszerűsége mögött. Egyfelől azt, hogy a svédek mindig is egy lépéssel mások előtt jártak az új technológiák felkarolásában: náluk már a kilencvenes években lezajlott az állampolgárok gyors internettel való ellátása, ráadásul a cégek adókedvezményt is kaptak, ha alkalmazottaiknak otthoni számítógépet biztosítottak. De a cégvezető szerint az sem elhanyagolható, hogy Svédországban a magáncégekbe, bankokba és kormányszervekbe vetett hit miatt az adatvédelmi aggályok is sokkal mérsékeltebbek, mint más országokban: a mobilszámokat online telefonkönyvben lehet szabadon keresni, az adóhatóságnál pedig könnyedén utána lehet járni, ki mennyit keres.

A technológiával szemben leginkább adatvédelmi problémái vannak néhány szakértőknek. Az NPR által megszólaltatott mikrobiológus, Ben Libberton, aki a törvényhozók előtt kampányol a mikrochipek szorosabb felügyeletéért, úgy véli, jelenleg biztonságosnak mondható a rendszer, de minél többen kezdik el használni, annál könnyebben csúszhatnak ki személyes információk a felhasználók kezéből. „Mivel a testbe van ültetve, hamarosan egészségügyi adatokat is tárolhat a chip, ami egy extra adatvédelmi réteget képez” – mondta Libberton. Österlund szerint azonban a nemrég elfogadott adatvédelmi rendelet, a GDPR minden védelmet biztosít.

Ennek ellenére a svéd techszféra továbbra is nagy haszonélvezője a chipeknek, egy innovációs központ például hamarosan beültetési bulit szervez, amelyen bemutatják az új generációs eszközöket: az eddigiekhez képest kétszer akkora (2 kilobájtos) memóriával rendelkező chipek új funkciói között olyan LED fény is található, amely villog, ha valaki próbál hozzáférni a chiphez.

Hogy működik, és hogyan lehet nekem is ilyenem?

A 2x12 milliméter nagyságú chip a 8625-ös jelzésű bioaktív üvegből készül, amit az emberi kötőszövet biztonságosan be tud fogadni, évtizedek óta tesztelik, és az amerikai Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatal (FDA) is engedélyezte – minimális fémtartalma miatt pedig még a reptéri ellenőrzésen sem fogsz becsipogni.

A különböző funkciókat mobilalkalmazásokon keresztül lehet beállítani: az appok NFC-n keresztül írják rá a chipre az adatokat. Mivel az Apple még mindig csak nagyon limitált körben engedélyezi az NFC használatát, ezek javarészt androidos appokat jelentenek: a Biohax az NFC Tools, az NXP Tagwriter és az NXP Taginfo nevű alkalmazásokat ajánlja. A 10 éves adatmegőrzéssel dolgozó memória kapacitása 888 bájt, ebből 7 bájtot foglal az egyéni azonosító.

A chipekért viszont egyelőre külföldre kell utazni: három svéd városban (Helsingborg, Stockholm és Linköping) is végeznek beültetést, de a Biohax hivatalos oldala szerint hamarosan Londonban is nyitnak egy irodát.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Erre kerestek a magyarok a Google-ben 2018-ban

A magyaroknál a politika és a sport volt az első helyen, de a paprikás krumpli receptjéhez is sokaknak kell a segítség. A világ közvéleményét leginkább a váratlan halálesetek izgatják, legalábbis a legnépszerűbb 2018-as Google-keresések alapján.