Könnyen megeshet, hogy a mesterséges tanuló algoritmusok hamarosan elveszik a chiptervező mérnökök munkáját. Mielőtt kihal a szakma, pillantsunk bele egy feladványon keresztül, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a chiptervező mérnököknek!
Ha az Apple, a világ legértékesebb technológiai cége is letolt gatyával néz szembe a chipgyártás Armageddonjával, mire számíthatnak azok, akik náluk kevésbé fontosak a beszállítóknak?
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében hívta fel a figyelmet arra, hogy meg kell szabadulni a Kínától és az ázsiai félvezetőipartól való függéstől, és újra kell gondolni az ellátási láncot – az európai autóipar például nem igazán bírna el még egy, a tavalyihoz hasonló csiphiányt.
A chipgyártás világszerte nehézségekkel küzd: az egyik legalulértékeltebb gyártási alapanyag, a szubsztrát előállítása olyan nehézségekbe ütközött, amilyenekre egy évtizede nem volt példa. A legnagyobb gyártók igyekeznek bővíteni a termelési kapacitást, hogy kielégítsék a beszállítók igényeit, de a felzárkózás évekig is eltarthat.
Műszaki együttműködési partnerszövetséget alakított az Európai Unió és az Egyesült Államok. A felek 200 milliárd dollárt költenek az európai és észak-amerikai csipgyártás kapacitásbővítésére.
Az Intel, a Samsung vagy az Apple-t ellátó TSMC is megkeresést kapott amerikai minisztériumoktól, amelyek az elektronikai ipar Ázsia-, de főleg Kína-függőségének szeretnének véget vetni.
A chipben az emberi testben a jeltovábbítást végző ioncsatornákat imitáló mesterséges ioncsatornákat hoztak létre. Az állatkísérletek egyelőre csak modellezik az ígéretes műidegsejtek lehetséges gyógyító hatását.
Az Egyesült Államokban már több mint 200 ezer halálesetet okozó opioidválság elleni harcban most a mély agyi stimuláció módszerét vetik be.
A beültetéssel foglalkozó Biohax már várólistát hozott létre, annyi a jelentkező. Hamarosan orvosi vizsgálatokon és fizetésnél is használni lehet a kézbe ültetett chipeket.