Nem lehet majd akaratuk ellenére chipet ültetni a dolgozókba Washingtonban
Jobb félni, mint megijedni: az államban törvényjavaslatot nyújtottak be arról, hogy senkit se kötelezhessenek ilyesmire, igaz, ezt a hatályos törvények egyébként is tiltanák.
Jobb félni, mint megijedni: az államban törvényjavaslatot nyújtottak be arról, hogy senkit se kötelezhessenek ilyesmire, igaz, ezt a hatályos törvények egyébként is tiltanák.
Most derült ki, hogy 2023 júliusában berendelték az Apple, az Nvidia, az AMD és a Qualcomm vezetőit, hogy meggyőzzék őket a tajvani chipektől való függés veszélyeiről. Tim Cook állítólag aludni sem tudott a meeting után.
Elon Musk a Starlinkhez hasonló műholdrendszerrel az űrbe vinné a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontokat, és erre a SpaceX jövőjét is hajlandó feltenni. Nem ő az egyetlen, aki hasonló álmokat dédelget.
A legfejlettebb chipeket előállító berendezéseket eddig egyetlen holland cég tudta legyártani, de az egykor ott dolgozó kínai mérnökök titokban hazavitték a tudást. Így 2030-ra egy szintre kerülhetnek az USA és Kína technológiai képességei.
A kísérleti siitake-áramkörök tudnak annyit, mint a hagyományos félvezetők, ráadásul olcsóbbak és az elektronikai hulladékkal szemben a környezetet sem terhelik.
A rendkívüli lépésre a kormány szerint azért volt szükség, mert az európai autóipart is kiszolgáló cég tevékenysége veszélyeztette a kritikus technológiai ellátottságot.
Folytatódik Amerika és Kína chipháborúja. Már tucatnyi ritkaföldfém exportja fölött vezettek be szigorú korlátozásokat Kínában.
A külügyminisztérium egy magas rangú tisztviselője szerint a kínai AI-cég sikeresen játssza ki a legfejlettebb amerikai chipekre vonatkozó kereskedelmi tilalmat is, így az USA technológiája hajthatja Kína fejlődését.
A fejlett chipek gyártásához szükséges eszközöket nem tudják beszerezni, de arról nem volt szó, hogy a mesterséges intelligencia nem tervezhet nekik ilyeneket.
A következő három évben megháromszorozódhat az AI-modelleket futtató adatközpontok energiaigénye, de az USA nem áll jól az energiatermelés felpörgetésében. Donald Trump a szénerőművekben keresi a megoldást, a techcégek a nukleáris energiára kacsintgatnak.
A cég állítása szerint a Majorana 1 chippel évtizedek helyett néhány éven belül elérhetővé válnak a kvantumszámítógépek, de a szkeptikusok most sincsenek lenyűgözve.
Mennyibe kerül legyártani egy iPhone-t, és ehhez képest mennyiért árulják? Mi van az Apple globális hálózata mögött, és mit keres a cég Üzbegisztánban és Ruandában? Megnéztük, hol gyártják a világ egyik legnépszerűbb áruját, és kiderült, az a jobb kérdés, hogy hol nem.
Joe Biden és Donald Trump politikájában közös, hogy mindketten büntetővámokkal próbálták megfékezni Kína technológiai fejlődését. Az adatok azt mutatják, hogy Kína sikeresen alkalmazkodott az új helyzethez, de a számok mögött ennél jóval bonyolultabb kép rajzolódik ki.
Ha a hétfőn kiadott exportkorlátozások és más szabályok 120 nap múlva életbe lépnek, az súlyosan érintheti az elmúlt években a világ második legértékesebb cégévé váló Nvidiát.
Korábban csak ipari felhasználásra hoztak létre hasonlókat, de az energiatakarékosságot akár 100-szorosan segítő Spiking Neural Processor T1 jövőre bárkinek elérhető lesz.