A világ háromnegyedét előzzük, de Európában még ez is kevés
A Világbank kiadta a világ fejlődéséről szóló 2019-es jelentését, ennek részeként pedig bemutatta a 2018-as emberitőke-indexet, amely aszerint rangsorolja az országokat, hogy azok állampolgárai milyen mértékben tudnak hozzájárulni a gazdasághoz egy ideális oktatási-egészségügyi szinthez viszonyítva. A rangsort öt mutató figyelembe vételével állították össze:
- az ötéves kor megérésének valószínűsége,
- a gyerekek várható iskolai éveinek száma,
- az oktatás minősége (súlyozott teszteredmények alapján),
- a felnőttkori túlélési ráta (azon 15 évesek hányada, akik megérik a 60 éves kort)
- és a fejlődésben visszamaradt gyerekek aránya.
Az emberitőke-index szerint globálisan a ma született gyerekek 56 százaléka legjobb esetben is csak a lehetségesen elérhető produktivitása felére lesz képes, 92 százalékuk pedig a lehetséges maximumhoz képest legfeljebb 75 százalékban tud majd hozzájárulni országa gazdaságához.
21 EU-tag előz minket
Magyarország a világ 157 országának rangsorában a 38. helyen áll, ami matematikailag akár jónak is tekinthető, hiszen nemcsak a Föld országainak háromnegyedét előzzük a listán, hanem a 0,7-es emberitőke-értéket elérő 39 ország között is ott vagyunk. Elég azonban ránézni a 0,6-os érték alatti több mint 80 országra (a dokumentum 32. oldalán látható a teljes rangsor): a lista alján szinte kizárólag afrikai, közel-keleti, közép- és dél-ázsiai, latin-amerikai vagy volt jugoszláv államok szerepelnek.
A 46 európai ország között (az EU-n kívüli törpeállamok, vagyis Andorra, Liechtenstein, Monaco, San Marino és a Vatikán nem szerepelnek a rangsorban, a vitatott jogállású Koszovó viszont igen) a 28. helyet foglalja el Magyarország, az Európai Unió 28 tagállama közül a 22. helyen vagyunk – az EU-n kívüli, de Európához tartozó országok közül Norvégia, Svájc, Szerbia, Kazahsztán, Izland és Oroszország is előz minket, míg az uniós tagországok közül mögöttünk sorakozik Málta, Szlovákia, Luxemburg, Görögország, Bulgária és Románia.
A lista élén négy távol-keleti állam (Szingapúr, Dél-Korea, Japán, Hongkong) áll, de az erős EU-tagállamok mellett jól teljesítettek a nagy angolszász országok (Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Egyesült Államok) is. A lista utolsó 12 helyén csak afrikai országok találhatók, hátulról Csád, Dél-Szudán, Niger, Mali és Libéria a sereghajtók sorrendje. A nagyobb gazdaságok közül Kína a 46., Törökország az 53., Brazília a 81., India pedig a 115. helyet szerezte meg.
Az oktatási rendszer több mind két évet elpazarol a gyerekek életéből
Magyarország 0,7-es értéke azt jelenti, hogy a ma születő magyar gyerekek 70 százalékosan lesznek produktívak 18 éves korukra ahhoz képest, ha teljes értékű oktatást és egészségügyi ellátást biztosítanának a számukra. Az öt mutató a következőképp oszlott meg Magyarország esetében (nyilván figyelembe kell venni a statisztikai hibahatárokat):
- 100-ból 100 gyerek megéri az ötéves kort;
- az oktatási rendszerbe (ide az óvodát is beleértik) bekerülő gyerekek 18 éves korukra 13 iskolai évet tudhatnak maguk mögött (ennek kezdetét 4 éves kortól számítják);
- a magyar diákok 516 pontot értek el azon a súlyozott teszten, ahol a 625 pont a fejlett tudást, a 300 a minimális tudást jelenti;
- a 15 éves magyarok 87 százaléka éri meg a 60 éves kort;
- a fejlődésben visszamaradt gyerekekről Magyarországon nincs elérhető statisztika.
A második és a harmadik pont összevetésénél úgy számoltak a jelentés készítői, hogy ha az oktatás minőségét, a diákok valóban megszerzett tudását is figyelembe veszik, akkor a 13 iskolai év 10,7-re csökken, vagyis gyakorlatilag több mint két évet elpazarolnak a gyerekek az oktatási rendszerben. A Világbank azt is megjegyzi, hogy
Magyarország mind a régiójának átlagához, mind az egy főre jutó GDP-ben hasonló országok átlagához képest alacsonyabb humántőke-értéket ért el.
A Világbank elnöke, Jim Yong Kim elárulta, hogy az emberitőke-indexet azért hozták létre, hogy a kormányok között egyfajta verseny jöjjön létre, és ösztönözzék őket az emberitőke-befektetésekre – vagyis a jó minőségű oktatás és egészségügyi ellátás támogatására. Kim szerint 28 ország (köztük Indonézia, Lesotho és Ukrajna) máris jelentkezett a szervezetnél, hogy közösen dolgozzanak ki egy tervet az oktatás és az egészségügy felvirágoztatására.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: