Az elmúlt években arról szóltak a közegészségügyi jelentések, hogy miközben a globalizációval jelentősen megnőtt a világszerte fertőző járványok kockázata, egyetlen ország sincs igazán felkészülve arra, hogy egy ilyet kezelni tudjon. Most mégis úgy tűnik, mintha meglepetésként érte volna a világot a koronavírus.
Jövő héten három sorsdöntő találkozóra kerül sor nemzetközi pénzügyi vezetők között. Ha nem döntenek radikális segélycsomagról, az globálisan 10, a sebezhető régiókban pedig 30 évvel veti vissza a szegénység elleni küzdelmet – derül ki a nemzetközi jótékonysági szervezet által készíttetett jelentésből.
Január 7-én, hétfőn váratlanul benyújtotta lemondását Jim Yong Kim, a Világbank elnöke. A magánéleti okokkal indokolt döntés hátterében Donald Trump gazdaságpolitikája állhat.
A Világbank emberitőke-indexén ugyan a 38. helyet szerezte meg Magyarország, de ez Európában, pláne az EU-n belül még mindig szerény eredmény. A jelentés szerint a magyar oktatási rendszer több mint két évet elpazarol a gyerekek életéből, és gazdasági erejéhez képest az ország alulteljesít.
Miközben amerikai techóriások éhínség-előrejelző algoritmust fejlesztettek ki, a Világbank új mutatót vezet be következő jelentésében: az emberitőke-indexet, amely megmutatja, mennyire állnak készen az országok az automatizációval járó változásokra.
A változó metodológia eredménye lehet, hogy Magyarország tartotta helyezését a tekintélyes Doing Business versenyképességi rangsorban. Változatlan módszertannal és országlistával számolva 25 helyet csúsztunk volna vissza 2015 óta. A metodológiai tili-toli botrányt okozott közgazdász berkekben.
Magasabb szegénységi szinteket határoztak meg, és ezek eltérőek a különböző fejlettségű országokban. A Világbank új számításai szerint Magyarországon összesen csaknem félmillióan élnek a szegénységi küszöb alatt, legfeljebb napi 5,5 dollárból.