Egy tudós nem akkor teszi jól a dolgát, ha hangosan farkast kiált, hanem akkor, ha felelős döntésre buzdítja hallgatóit. Ez a klímaváltozás esetében annyit tesz, hogy mindannyian tegyünk azért, hogy csökkentsük környezeti lábnyomunkat, ne pedig folyton a hülye amcsi szavazókat, a médiát, a multikat és a kozmoszt hibáztassuk.
Melissa Dell, a Harvard közgazdásza kapta idén a Nobel-díj előfutárának tekintett Clark-érmet. Több szempontból is úttörő kutatásai arra hívják fel a figyelmet, hogy a rossz intézmények igenis maradandó, hosszú távú károkat okoznak szerte a világon.
Az igazolt hazai esetszám továbbra is nagyon alacsony a halálozások számához képest, nem beszélve az elvégzett tesztek számáról. Hogy mi következik ebből?
A 8 milliós Ausztriában eddig ötször, a 11 milliós Csehországban négyszer, a 2 milliós Szlovéniában háromszor annyi tesztet végeztek, mint Magyarországon, a feleakkora népességű Szlovákiában és az ötödakkora Észtországban pedig nagyjából ugyanannyit. Hogy ez miért baj?
Miközben a szakértők többsége elismeri az ember okozta klímaváltozás tényét, egy részük harciasan elutasítja és veszélyesnek tartja a körülötte kialakuló hisztériát. Valóban túlzott az aggodalom, és káros a klímaváltozás veszélyeire épülő kommunikáció?
Csendes forradalmat ígért egy csapat közgazdász, akik új, randomizált módszerrel kezdték el kutatni a szegénység felszámolásának lehetséges módjait. Úgy tűnik, hogy az áttörés elmaradt, a fejlesztéspolitikában a fontos problémák nagyrészt akkor kerülnek csak felszínre, amikor élesben, tartósan és országosan vezetik be a programokat.
Mit kezdjünk azzal a felelősséggel, hogy újabb szén-dioxid-kibocsátó lényt hoztunk a világra? Több lehetőségünk van, de az egyéni lépések mellett politikai és technológiai fordulatra is szükség lenne.
Most, hogy 10 év után véget ért, nagyon úgy tűnik, hogy az afrikai országokban bevezetett Millenniumi Falvak nevű program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Jelentős pofon ez a szegénységi csapda elméletében hívő közgazdászoknak.
Mi a segélyezés leghatékonyabb módja? Ingyen csirke? Feltételekhez kötött, esetleg feltétel nélküli pénzosztás? Egy még kiadatlan tanulmány alapjaiban kérdőjelezi meg az adakozás eddig üdvözítőnek tartott módszerét.
Ha idén csak egy könyvet olvasol el a növénynemesítésről, ökológiáról és úgy általában a bolygónkról, akkor mindenképpen ez legyen az!
A változó metodológia eredménye lehet, hogy Magyarország tartotta helyezését a tekintélyes Doing Business versenyképességi rangsorban. Változatlan módszertannal és országlistával számolva 25 helyet csúsztunk volna vissza 2015 óta. A metodológiai tili-toli botrányt okozott közgazdász berkekben.
Sajátos belső törvények mentén szerveződik a kínai fejlesztési segélyezés. Nem számít például, ha a pénz az állami vezető szülőfalujába ömlik.
Magasabb szegénységi szinteket határoztak meg, és ezek eltérőek a különböző fejlettségű országokban. A Világbank új számításai szerint Magyarországon összesen csaknem félmillióan élnek a szegénységi küszöb alatt, legfeljebb napi 5,5 dollárból.