A Világbank elnöke szerint a mesterséges intelligencia valóban véget vethet az éhínségnek

Amikor éhínség csap le, a segélyszervezetek gyakorta nem tudnak elég gyorsan cselekedni. Legalábbis amíg a szenvedés híre el nem jut a nagy hírcsatornákig, ami aztán beindítja az adakozást.

Vezető amerikai techcégek – a Google, az Amazon és a Microsoft – állításuk szerint feltaláltak egy rendszert, amely a mesterséges intelligencia segítségével jelzi előre, hol várható éhínség, ezáltal elősegítve a gyors és hatékony beavatkozást, mielőtt tetőzni kezd a válság. A korai figyelmeztetés megelőzheti az éhínség kiterjedését, és abban is segíthet a fejlődő országoknak, hogy felkészüljenek azokra az időkre, amikor az automatizáció kiváltja az alacsony képzettséget igénylő munkakörök jó részét.

A rendszer monitorozza a környezeti tényezőket, például a természeti katasztrófákat és a szárazságot, valamint a mezőgazdasági termelés adatait és a fegyveres konfliktusokat. Ezáltal ismeri fel az élelmiszerhiány fenyegető jeleit.

A Famine Action Mechanism néven emlegetett rendszert beavatkozási és adakozási akciótervekkel összhangban működtetnék. Amikor az algoritmus jelez, a mechanizmus beindul.

Az óriáscégek a Világbankkal, az ENSZ-szel és Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával Dél-Szudánban, Nigerben, Maliban, Csádban és Szomáliában tesztelik a rendszert.

Veszélyes időket élünk

Jim Yong Kim, a Világbank elnöke a Stanford Egyetemen összegyűlt újságíróknak bizakodóan azt mondta, hogy a kezdeményezés „valóban véget vethet az éhínségeknek”. Jelen pillanatban becslések szerint 124 millió ember szorul élelmiszersegélyre a világban, köztük az az egymillió ember Észak-Jemenben, akik szükségtáborokban húzták meg magukat, és a fegyveres harc miatt nem tudnak eljutni hozzájuk a segélyszervezetek. (A 29 milliós országban 18 millió ember élelmiszer-ellátása bizonytalan, közülük 8,4 millió súlyos fenyegetettségben él.)

Az augusztus 15-én készült fotón egy kisfiú viszi az élelmiszer-adományt a nyugat-jemeni Abs városában.Fotó: ESSA AHMED/AFP

Ezek a hátrányok a Világbank szerint még jelentősebbek lesznek, ha beköszönt az automatizáláson alapuló gazdaság korszaka. Ahogy a robotok előretörnek, a munkavállalóknak egyre inkább a kognitív képességeikre kell támaszkodniuk  fizikai erejük helyett, és tudniuk kell rugalmasan alkalmazkodni az új lehetőségekhez. Kim szerint azok a felnőttek, akik gyerekkorukban alultápláltak voltak, „valószínűleg nem lesznek képesek alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz”.

A korai beavatkozás gyengítheti az éhínség hosszú távú hatásait: a betegségek terjedésén és a haláleseteken túl például a gyerekek növekedési visszamaradottságát  és a hátrányt, amit emiatt későbbi életükben elszenvednek. 

Jim Yong KimFotó: MANDEL NGAN/AFP

Jövő héten publikálják a 2019-es jelentést a világ fejlődéséről. A Világbank a riportban bevezet egy új fogalmat, az emberitőke-indexet, amely az ember lehetséges hozzájárulását mutatja a gazdasághoz. Ez a mutató a szervezet szerint segíthet a fejlődő gazdaságoknak minél sikeresebben túlélni az automatizálással járó munkaerő-piaci átalakulást.

Az emberitőke-index az oktatás, a halandóság adataiból, valamint a növekedésben visszamaradott gyermekek arányából számolódik. Azt mutatja meg, hogy egy idén született gyermek mennyire lenne gazdaságilag termelékeny 18 éves korára, ha minden tényező változatlan maradna.

A riport előzetes megállapításai szerint az emberi tőke tekintetében óriási különbségek vannak az országok között. „Azokban az országokban, ahol a legalacsonyabb az emberitőke-befektetések szintje, elemzésünk szerint a jövő dolgozói csak harmad-, feleannyira termelékenyek, mintha az emberek jó egészségnek örvendenének és jó minőségű oktatásban részesülnének” – írják a világbanki jelentés piszkozatában.

A Világbank elnöke szerint „nagyon veszélyes időket élünk”, ezért nagyobb ütemben kell befektetni az emberi lényekbe, és a technológiát is fel kell használni ahhoz, hogy ez a folyamat felgyorsuljon.