Lángoló pokollá vált Kalifornia, de a növényvilágnak a tűzvész még jót is tesz

Eddig több mint 56 ezer hektárnyi területet és 12 ezer épületet perzselt fel a Kalifornia északi és déli részén is pusztító erdőtűz, amelyet a médiában Camp Fire-ként emlegetnek. Az eddig nem tisztázott okból keletkezett tűz áldozatainak száma a hivatalos jelentések szerint november 17-ig elérte a 76 főt, az eltűnteké pedig az 1200-at.

A jelenleg is katasztrófa sújtotta területnek nyilvánított Santa Monica-hegység növénytársulásairól szóló 2006-os tanulmányban azt írták, „a média minden egyes alkalommal szenzációként tálalja az őszi vadtüzeket, amelyek az urbanizáció miatt valóban egyre tragikusabb következményekkel járnak. Ezek az események azonban biológiai szempontból egyáltalán nem kivételesek, a normális ökológiai ciklushoz tartoznak, serkentik a cserjeközösségek regenerálódását, és fenntartják azok változatosságát.” 

A kaliforniai Oroville lángoló dombjai 2018. november 11-énFotó: JUSTIN SULLIVAN/AFP

A természet rendje

A szakirodalom a tűz járta élőhelyek között tárgyalja Kalifornia chaparral néven ismert természetes cserjeközösségeit, amelyet a mediterrán klíma mellett a rendszeres bozóttűz is alakít. Ezek az élőhelyek a zsúfolt nagyvárosokból a vidéki nyugalomba menekülő emberek lakóhelyeivé is váltak az elmúlt néhány évtizedben. 

Az égő chaparral füstje Malibu felett november 9-énFotó: Uschi Obermaier/Picture-Alliance/AFP

Kalifornia tűzadaptáltnak nevezett növénytársulásait a mediterrán klímazónában előforduló keménylombú fák, például örökzöld törpetölgyek és más szárazságtűrő cserjék alkotják. Ezek az ökoszisztémák 15-25 évenként leégnek, ez szavatolja ugyanis a természetes megújulásukat. 

Ökológiai alapvetés, hogy a visszatérő tüzek a földtörténeti ókor óta a vegetációdinamika természetes részét képezik – az örökzöld mediterrán cserjések mellett például a szavannákon, a mérsékelt övi gyepeken, valamint a boreális fenyvesekben is. Gondot mindez akkor okoz, amikor emberi település kerül a tűz útjába. A 26 ezer lakosú Paradise városa így vált a lángok martalékává Kaliforniában. 

Paradise 24 óra alatt égett leFotó: JUSTIN SULLIVAN/AFP

Újrakezdés

A futótűznek is nevezett természetes megújítás során a gyökérszint általában nem sérül, és bár nagy a pusztítás, a hőhatás és a legújabb kutatások szerint a füst kémiai összetétele is kedvez a magoknak, a hamu pedig trágyaként funkcionál. Az évszázados megfigyelések szerint a tüzek szinte kizárólag a száraz nyarakat követő őszökön következnek be, és csak látszólag gyilkolják le a növényzetet. A téli esők után tavasszal elképesztő vitalitással indul meg az élet a leégett tájakon. 

Tavaszi lágyszárúak egy erdőtűz utáni tavaszon a kaliforniai Snell Valley-banFotó: Picasa
Virító vitalitás ugyanottFotó: Picasa
Kezdődik újraFotó: Picasa

A szakirodalom szerint két évtized alatt tökéletesen helyreáll az eredeti állapot. 

Chaparral cserjeszintje lávatalajonFotó: Michel Gunther / Mau/Biosphoto

A gondot az okozza az ökológusok szerint, hogy a klímaváltozással járó egyre tartósabb aszályos periódusok, illetve az emberi felelőtlenség (antropogén hatás) miatt sűrűbben előfordulnak a tüzek. A BBC alábbi infografikáján a bal oldali oszlopban a leégett területek nagyságát mutatják hektárban, jobb oldalon pedig az áldozatok számát. 

Ha a 15-25 éves ciklusok lerövidülnek, az ökoszisztémáknak nem lesz idejük valóban megújulni, bizonyos fajok túlnépesedhetnek, mások viszont eltűnhetnek, csökkentve a sokat emlegetett biológiai sokféleséget. Arról nem beszélve, hogy a chaparral közelében épült emberi települések is gyakrabban lesznek olyan halálos veszélynek kitéve, mint 2018 novemberében.

Vasárnap megtekintette a leégett Paradise-t Donald Trump amerikai elnök, aki egy héttel korábban még a gyatra erdőgazdálkodásban találta meg a tűzvész okát.

Szakértők szerint azonban az időjárás, a klímaváltozás és a lakosság áttelepülése miatt növekedett a tűzveszély a kaliforniai erdőkben. A korábban szezonálisnak számító erdőtüzek ma már egész évben fellobbanhatnak. A száraz levegő és talaj, valamint a meleg szelek nagyban elősegítik a tüzek gyors terjedését. 

A helyszínre látogató elnök kissé módosítva korábbi álláspontján vasárnap már azt mondta, „nagyon határozott véleményem van. Nagyszerű klímát akarok, ami meg is lesz, erdeink pedig nagyon biztonságosak lesznek.”