A 20. század közepe óta jelentősen változott a klíma Ausztrália legsűrűbben lakott szubtrópusi, illetve mérséklet égövi területein: a nyárias hőmérsékletek átlagosan 31 nappal tovább kitartanak, míg a tél 23 nappal rövidült.
Ausztráliában az 1,4 Celsius-fokos felmelegedés hatásai súlyosbítják a tűzvészt, miközben a szakértők a globális átlaghőmérséklet 3 fokos emelkedését várják a párizsi egyezmény betartása mellett.
Ausztrália teljes 2019-es kibocsátásának háromnegyedét teszi ki a bozóttüzek miatt a légkörbe került szén-dioxid, már nagyobb a baj, mint Amazóniában. A klímaváltozás kiváltani nem, de fokozni tudja a tüzeket,.
Sam McGlone testkamerája pár napja megörökítette, ahogy kiment a lángok közül egy őshonos növendék állatot.
Az átmeneti enyhébb idő segítette a csapdába ragadt lakosok kimenekítését, de a meteorológusok figyelmeztettek: ha a két érintett állam bozóttüzei összeérnek, az egyre nagyobb tűzfelhőkből forró parázs is hullhat. Az ausztrál hadsereg közben a második világháború óta a legnagyobb katonai bevetésével segíti a tűzoltókat.
Egy nagymama a saját blúzába burkolta az állatot, így mentette ki a tűzből. Egy héttel később az állatkórházban elaltatták az ausztráliai erdőtűz jelképévé vált koalát.
Nemhogy a klímaváltozással fokozódó szárazsághoz, de az őshonos mediterrán növénytakaró sajátosságaihoz sem igazodik a kaliforniai közműhálózat, állítják a Scientific American által megszólaltatott szakértők. A tűz most éppen Los Angelest fenyegeti.
A hatalmas kiterjedésű bozóttüzek füstje a légkörben akár egy másik kontinensre is eljut, és ott is termékenyebbé teszi a talajt, derül ki a Miami Egyetem atmoszféra- és óceánkutatóinak friss tanulmányából.
A legutolsó hírek szerint már 65 életet követelő kaliforniai tűzvész emberi szempontból tragédia, ugyanakkor az erdő- és bozóttüzek hozzátartoznak a természetes ökológiai ügymenethez.