
Már nemcsak a déli országokban kell erdőtüzektől tartani, hanem nálunk is
Közép-Európa is egyre inkább kockázati zónává válik az erdőtüzek szempontjából. Egy nemzetközi kutatási projekt most a kockázatcsökkentés módszereit is összegyűjtötte.
Közép-Európa is egyre inkább kockázati zónává válik az erdőtüzek szempontjából. Egy nemzetközi kutatási projekt most a kockázatcsökkentés módszereit is összegyűjtötte.
Kaliforniai kutatók a 2003 és 2022 közötti globális műholdas megfigyelések adatsorai alapján a beltéri szennyezést vizsgálták.
A pusztító katasztrófa oltási munkálatait nagyban nehezíti, hogy a tűzesetek kockázata ellenére nem költöttek eleget a helyi vízvezetékhálózat kapacitásának bővítésére, pedig, ahogy egy kutató kommentálta, „a legtöbb itt lakó most azt mondaná, hogy megérte volna az árát”.
A több hónapos szárazság, a hőség és az óránként 50 kilométeres sebességű széllökések rendkívüli módon megnehezítik az oltást.
Egy Los Angeles-i kutatócsoport szerint a 2,5 mikronnál kisebb szemcseméretű finomszállópor toxikus összetevői az egyre gyakrabban fellángoló vegetáció égéstermékei.
Az ausztrál tűzvédelem szerint a száraz és meleg idő kedvez a tűz kialakulásának, az elmúlt évek csapadékos időjárása miatt viszont megerősödött a könnyen lángra lobbanó aljnövényzet.
A klímaváltozással gyakoribbá váló bozót- és erdőtüzek olyan aeroszolrészecskéket juttatnak a felső légkörbe, amik ózonbomláshoz vezetnek, mutat rá egy új kutatás.
A kaliforniai erdőtüzek pusztításának képeit lassan nem lehet megkülönböztetni a posztapokaliptikus akciófilmektől. Neked sikerül?
Álomország tengerpartján tűzvész pusztít, és nem látszik a vége. Kaliforniában lassan nem lesz értelme bozóttűzszezonról beszélni, mert egyre nagyobb a szárazság, egyre magasabbra csapnak a lángok, és egyre tovább tartanak a tűz terjedésének kedvező időszakok. A tűzoltók túlterheltek, a lakók menekülnek, és a globális felmelegedés és az emberi tevékenység is tovább rontja a helyzetet.
A 20. század közepe óta jelentősen változott a klíma Ausztrália legsűrűbben lakott szubtrópusi, illetve mérséklet égövi területein: a nyárias hőmérsékletek átlagosan 31 nappal tovább kitartanak, míg a tél 23 nappal rövidült.
Ausztráliában az 1,4 Celsius-fokos felmelegedés hatásai súlyosbítják a tűzvészt, miközben a szakértők a globális átlaghőmérséklet 3 fokos emelkedését várják a párizsi egyezmény betartása mellett.
Ausztrália teljes 2019-es kibocsátásának háromnegyedét teszi ki a bozóttüzek miatt a légkörbe került szén-dioxid, már nagyobb a baj, mint Amazóniában. A klímaváltozás kiváltani nem, de fokozni tudja a tüzeket,.
Sam McGlone testkamerája pár napja megörökítette, ahogy kiment a lángok közül egy őshonos növendék állatot.
Az átmeneti enyhébb idő segítette a csapdába ragadt lakosok kimenekítését, de a meteorológusok figyelmeztettek: ha a két érintett állam bozóttüzei összeérnek, az egyre nagyobb tűzfelhőkből forró parázs is hullhat. Az ausztrál hadsereg közben a második világháború óta a legnagyobb katonai bevetésével segíti a tűzoltókat.
Egy nagymama a saját blúzába burkolta az állatot, így mentette ki a tűzből. Egy héttel később az állatkórházban elaltatták az ausztráliai erdőtűz jelképévé vált koalát.