Erdőtűz

Földi pokollá teszik Kaliforniát az egyre pusztítóbb erdőtüzek

Álomország tengerpartján tűzvész pusztít, és nem látszik a vége. Kaliforniában lassan nem lesz értelme bozóttűzszezonról beszélni, mert egyre nagyobb a szárazság, egyre magasabbra csapnak a lángok, és egyre tovább tartanak a tűz terjedésének kedvező időszakok. A tűzoltók túlterheltek, a lakók menekülnek, és a globális felmelegedés és az emberi tevékenység is tovább rontja a helyzetet.

A Földön található mamutfenyők tizede odaveszett a tavalyi kaliforniai tűzvészben

A tavaly pusztító amerikai erdőtüzek által okozott károkat még csak most mérik fel a kutatók: egy friss műholdas vizsgálat szerint egyetlen ilyen tűzben a világ óriás mamutfenyőinek 10-14 százaléka éghetett el. A növények belátható időn belül pótolhatatlanok, de lesz minek örülni kétezer év múlva, ott ugyanis, ahol nem égett olyan forrón a tűz, új fenyők kelnek ki.

Zombitüzeket éltet a klímaváltozás Szibériában

A tőzeglápok veszélyes gócai az erdő- és bozóttüzeknek: a globális klímaváltozás hatására egyre magasabb átlaghőmérséklet miatt a felszín alatt az oltás után sem hűl 40 Celsius-fok alá a tőzeg, így elég egy szikra ahhoz, hogy újra és újra lángra lobbanjon a felszín feletti növényzet.

Már 25 ember és félmilliárd állat esett az ausztrál bozóttüzek áldozatául, és még csak most jöhet a megatűz

Az átmeneti enyhébb idő segítette a csapdába ragadt lakosok kimenekítését, de a meteorológusok figyelmeztettek: ha a két érintett állam bozóttüzei összeérnek, az egyre nagyobb tűzfelhőkből forró parázs is hullhat. Az ausztrál hadsereg közben a második világháború óta a legnagyobb katonai bevetésével segíti a tűzoltókat.

Lángokban áll a Föld

Egy katasztrófafilm elejére emlékeztet, ami a napokban történik: az amúgy is klímaszorongásban élő emberiség egyszer csak arra ébred, hogy világszerte lángolnak az erdők.