Amazóniában szeptemberben és októberben van az erdőégetés szezonja, de a telepesek idén még több tüzet gyújtottak, mint általában szokás: szeptemberben 36,850 esetet regisztráltak, ez 120 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Tíz éve nem égett ekkora területen az esőerdő, mint most.
Az elmúlt 20 évben megduplázódott a tűz által sújtott erdők területe, ami ördögi körhöz vezet: a légkörbe kerülő szén-dioxid tovább hajtja a felmelegedést, ami még több erdőtűzhöz vezet, a kevesebb fa pedig nem tudja eléggé hűteni a levegőt, és még a csapadék mennyisége is csökken ezáltal.
A Pilisi Parkerdő közleménye szerint a Budapest környéki erdőkben a legapróbb szikra is erdőtüzet okozhat, ezért arra kérik a kirándulókat, hogy tartsák be a tűzgyújtási tilalmat, és a tűz legapróbb jelére is értesítsék a tűzoltókat. A Parkerdő munkatársai fokozott figyelemmel járőröznek.
Kínai kutatók szerint a növények égéséből származó barna színű, szerves részecskék tízszer nagyobb hatást fejtenek ki, mint eddig gondoltuk.
Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a perm-triász kihalási eseményt követően megindult az algavirágzás, ezzel együtt pedig olyan ördögi kör vette kezdetét, amiből a nagy kihalási esemény által megnyirbált ökoszisztémák 3 millió éven keresztül nem tértek magukhoz. Most is vannak arra utaló jelek, hogy egy ilyen időszak küszöbén áll a bolygó.
A műholdképek vizsgálata alapján a Greenpeace úgy gondolja, hogy mióta léteznek felmérések, ekkora területen még sosem égtek az orosz erdők. Összesen 18,16 millió hektár állt lángokban, a kutatók szerint a klímaváltozás miatt a jövőben is hasonló tűzvészekre kell számítani Szibériában.
Tombol a tűzvész Görögország második legnagyobb szigetén, Évián. Az áldozatok közé tartozik az a 2500 éves olajfa is, amiről még Sztrabón is írt az első században, és ami ennyi időn keresztül minden évben megbízható olajbogyótermést hozott.
Dél-Európában évtizedek óta nem tapasztaltak az ideihez hasonló hőhullámokat, Görögország több pontja is lángokban áll, Törökország déli partvidékén tombol a tűz. A rendkívüli hőmérséklet és a forró szelek kedveznek a tüzek terjedésének.
Kanadai meteorológusok nagyrészt a klímaváltozásnak tulajdonítják a példátlan időjárást, amely háromszorosára növelte a halálozást Brit Kolumbiában, és elpusztított egy falut. Észak-Amerika nyugati része fölött szokatlan mértékű hőkupola alakult ki a La Niña hatás gyengülése miatt.
Százötven éve elkönyvelték, hogy a Gould-féle egér sajnos kihalt, most kiderült, hogy ez a faj semmiben sem különbözik a még mindig megtalálható, de ugyancsak veszélyben lévő djoongaritól, amelynek a megmentésén a kilencvenes évek óta fáradoznak.
A kaliforniai erdőtüzek pusztításának képeit lassan nem lehet megkülönböztetni a posztapokaliptikus akciófilmektől. Neked sikerül?
Álomország tengerpartján tűzvész pusztít, és nem látszik a vége. Kaliforniában lassan nem lesz értelme bozóttűzszezonról beszélni, mert egyre nagyobb a szárazság, egyre magasabbra csapnak a lángok, és egyre tovább tartanak a tűz terjedésének kedvező időszakok. A tűzoltók túlterheltek, a lakók menekülnek, és a globális felmelegedés és az emberi tevékenység is tovább rontja a helyzetet.
A tavaly pusztító amerikai erdőtüzek által okozott károkat még csak most mérik fel a kutatók: egy friss műholdas vizsgálat szerint egyetlen ilyen tűzben a világ óriás mamutfenyőinek 10-14 százaléka éghetett el. A növények belátható időn belül pótolhatatlanok, de lesz minek örülni kétezer év múlva, ott ugyanis, ahol nem égett olyan forrón a tűz, új fenyők kelnek ki.
A brazil környezetvédelmi miniszter külföldről vár forrásokat az erdőirtások visszaszorítására. Ricardo Salles szerint ha összeadnának egymilliárd dollárt, akár 30-40 százalékkal is vissza lehetne szorítani az illegális fakitermelést.
A Christian Aid nemzetközi segélyszervezet friss jelentése szerint a klímaváltozással járó időjárási szélsőségek egyre nagyobb anyagi veszteségeket okoznak világszerte.
A tőzeglápok veszélyes gócai az erdő- és bozóttüzeknek: a globális klímaváltozás hatására egyre magasabb átlaghőmérséklet miatt a felszín alatt az oltás után sem hűl 40 Celsius-fok alá a tőzeg, így elég egy szikra ahhoz, hogy újra és újra lángra lobbanjon a felszín feletti növényzet.
A klímakatasztrófa miatt fellépő hőhullámok, szárazság, az évtizedek óta sűrűsödő erdők és az emberi felelőtlenség együttesen okozza az elmúlt évek legnagyobb erdőtüzeit az Egyesült Államok nyugati partján. A klímakutatók szerint a jövőben csak rosszabbra számíthatunk.
A klímaválsággal egyre szaporodnak az erdőtüzek, egy évtizede nem volt olyan rossz a helyzet Amazóniában, mint most, ezt pedig az egész világ megérzi. Lángokban áll Szibéria és Kalifornia is, Ausztrália történetének legnagyobb tűzvészén van túl, a tudósok aggódnak.
2019 júliusa volt minden idők legforróbb hónapja, 2019 pedig a valaha mért második vagy harmadik legmelegebb év – derült ki a meteorológusok éves klímajelentéséből. Erdőtüzek és extrém hőhullámok formájában a klímaváltozás következményei is megmutatkoztak.
A korábbi tapasztalatok szerint a júliusban, augusztusban és szeptemberben egyre növekvő számban előforduló erdőtüzek zöme emberi tevékenység következménye.
A tűz elfojtása után a normálisnál 16-szor magasabb, de állítólag nem veszélyes radioaktív sugárzást mértek a helyszínre érő ökológusok.
A skatulyaelv mindenek felett, de ha ügyes voltál és kihasználtad az eddig talált legjobb körfedést 14 körrel, amit valaha találtak, akkor 36 tüzet is el tudtál oltani Brazíliában.
Ausztráliában az 1,4 Celsius-fokos felmelegedés hatásai súlyosbítják a tűzvészt, miközben a szakértők a globális átlaghőmérséklet 3 fokos emelkedését várják a párizsi egyezmény betartása mellett.
Ausztrália teljes 2019-es kibocsátásának háromnegyedét teszi ki a bozóttüzek miatt a légkörbe került szén-dioxid, már nagyobb a baj, mint Amazóniában. A klímaváltozás kiváltani nem, de fokozni tudja a tüzeket,.
Az átmeneti enyhébb idő segítette a csapdába ragadt lakosok kimenekítését, de a meteorológusok figyelmeztettek: ha a két érintett állam bozóttüzei összeérnek, az egyre nagyobb tűzfelhőkből forró parázs is hullhat. Az ausztrál hadsereg közben a második világháború óta a legnagyobb katonai bevetésével segíti a tűzoltókat.
Ausztráliában minden idők egyik legsúlyosabb tűzvésze pusztít, tízre emelkedett a halálos áldozatok száma.
Erdőtűz esetén a lángok gyorsan terjednek a lombkoronáig, ahol a legtöbb koala él, és testfelépítésénél fogva nem képes a gyors menekülésre. Legtöbbjük teteme sosem kerül elő.
Egy nagymama a saját blúzába burkolta az állatot, így mentette ki a tűzből. Egy héttel később az állatkórházban elaltatták az ausztráliai erdőtűz jelképévé vált koalát.
Nemhogy a klímaváltozással fokozódó szárazsághoz, de az őshonos mediterrán növénytakaró sajátosságaihoz sem igazodik a kaliforniai közműhálózat, állítják a Scientific American által megszólaltatott szakértők. A tűz most éppen Los Angelest fenyegeti.
A brazil elnök az ENSZ klímacsúcsán azt sérelmezte, hogy a média felfújja az amazóniai erdőtüzek ügyét, ami egyébként is kizárólag Brazíliára tartozik.
Pusztul a bolygó? Kéznél van a matematika! A 241 tűzből mennyit tudnál megfékezni?
Apokaliptikusan hangzó tévhitekkel és 20-30 éve készült fotókkal terjed az amazonasi esőerdők pusztulásának híre, pedig a katasztrófa felesleges álhírek nélkül is elég nagy.
Lassan eléri a nyolcvanezret az idén eddig regisztrált tűzesetek száma az amazóniai esőerdőben, de a múlt hét végéig nem sok képet lehetett látni arról, mi történik valójában.
Brazília egy kicsit fogadókészebbnek tűnik, mint a múlt héten, és Macron elnök szerint a G7 tagjai is közelebb jutottak a megállapodáshoz az égő esőerdők ügyében.
Egy katasztrófafilm elejére emlékeztet, ami a napokban történik: az amúgy is klímaszorongásban élő emberiség egyszer csak arra ébred, hogy világszerte lángolnak az erdők.
Az eddig mért legmelegebb július során teljesen elolvadt a jég Alaszkában. Harminc évvel ezelőtt ez még nem fordulhatott volna elő.
Magyarországtól 5-6 ezer kilométer távolságban ég a szibériai tajga, de a felső légkörbe jutó füst, korom és hamu Drezdától Belgrádig átszínezi a közép-európai naplementéket.
Még hétfőn is szokatlan meleg várható Alaszka több nagyvárosában, többfelé erdőtüzek lángolnak. A jelenség oka a Csendes-óceán felmelegedésének hatására kialakuló hőkupola.
A legutolsó hírek szerint már 65 életet követelő kaliforniai tűzvész emberi szempontból tragédia, ugyanakkor az erdő- és bozóttüzek hozzátartoznak a természetes ökológiai ügymenethez.