ökológia

Itt az ideje, hogy létrehozzuk a modellt, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle

A magyar természetvédők és ökológusok szerint a korábbi fellengzős, konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozatoktól eltérően számszerűsített célokat és pontos feladatokat is tartalmaz az Európai Bizottság május közepén elfogadott két stratégiája. A kérdés már csak az, hogy az uniós tagállamok hajlandók-e megvalósítani azokat.

A rovarirtók funkcionálisan károsítják a poszméhek agyát

Egy friss kutatás mikro CT-felvételekkel mutatta ki, hogy a lárva korukban neonikotinoidoknak kitett poszméhek agya lassabban fejlődik és kisebb lesz, mint a rovarirtóktól mentes állományok tagjaié. A peszticidek jelentősen károsították a felnőttkori tanulási képességeket, mindez szerepet játszhat a tömeges méhpusztulásokban is.

Jobban élünk, mint tízezer éve?

Már a vadászó-gyűjtögető emberek is kiaknázták a természetet, de a mezőgazdaság megjelenése új szabályokat hozott: a bőséges táplálék és a nők társadalmi helyzetének romlása miatt beindult a megállíthatatlan népességnövekedés. Még a bibliai eredendő bűnt is a mezőgazdaság ihlethette, derül ki Horváth Balázs környezetkutató könyvéből, A beteg bolygóból.

A rovarfajok 41 százaléka a kihalás szélén áll, készül a rovarvédelmi akcióterv

Az erdőirtások, a mezőgazdasági és a lakóterületek terjeszkedése, a növényvédő szerek terjedése és a klímaváltozás is a rovarok ellen játszik. A kiemelten fenyegetett fajok között a pillangók, a méhek és a ganajtúrók is feltűnnek, pedig nekik a természet rendjének fenntartásában és az élelmiszerek szempontjából is óriási jelentőségük van.

Mátyás Csaba: A biológiai diverzitás nem ruházható fel értelemmel

Az, hogy a diverzitást egyfajta biztosításként értelmezzük változások esetére, nem intencionális, hanem az élő rendszer inherens alaptulajdonsága, mint ahogy a vörös szín önmagában nem képez célt, csak esetleg reakciót vált ki a környezetéből, ami már viszont szelekciós hatású” – mondja a Soproni Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetének professzora.

A várható környezeti katasztrófa miatt megkezdték a Föld kincseinek archiválását

A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.

A nyakunkon vannak a szúnyogok és a kullancsok terjesztette új járványok

Az utóbbi évtizedben több ízeltlábú faj elterjedése, szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége megváltozott Magyarországon, ráadásul számos inváziós faj is megjelent. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának hétfői konferenciáján kiderült, milyen járványveszélyekkel fenyegetnek a csípőszúnyogok és a kullancsok, pontosabban az általuk hordozott állati és emberi kórokozók.

Világviszonylatban is párját ritkítja Haraszthy László most megjelent gigantikus madárkönyve

18 év, 750 terepen töltött nap és 300 ezer kilométernyi utazás eredménye az a 2268 fotóval illusztrált, 1782 oldalas, összesen 7 kilós, kétkötetes munka, amely az összes Magyarország területén fészkelő madárfaj költésbiológiáját leírja. Haraszthy László április végén megjelent műve nem csupán extrém volumene, hanem a teljességre való törekvése miatt is egészen kivételes vállalkozás.

Az a suttyó, aki felgyújtja a nádast, helyrehozhatatlan károkat okoz a természetnek

Fonyódon a múlt héten 100 hektár vált a tűz martalékává. A nádastüzek a helyi növény- és állatvilág elpusztítása mellett a nagyobb ökológiai rendszereket is károsítják. Az önmaguktól elvétve meggyulladó természetes társulások számos pótolhatatlan funkciót töltenek be a víztisztítástól a partvédelmen át a biodiverzitás fenntartásáig.

A túlfeszített munka elbutítja a méheket

A túl intenzív legeltetés csökkenti a dolgozók problémamegoldási, tanulási képességét és megváltoztatja a rovaragy neuronjai közötti kapcsolatokat – derül ki egy friss nemzetközi tanulmányból, amely a méhek rejtélyes kolónia-összeomlására is talált egy valószínű magyarázatot.

Miről beszélgetnek egymással a növények?

A mályva emlékszik a napsütésre, a rezgőnyárfa megtanulja, merről fúj a szél, a lóbab riadót fúj, ha jön a tetű, a fenyőfák gombahálózaton keresztül kommunikálnak egymással. A fotoszintetizáló élőlények képességei szigorúan tudományos alapon igazolhatják a természetvallások tanait.