ökológia

Sugárzabáló gomba, fekete béka: így alkalmazkodik a természet Csernobil körül a radioaktív sugárzáshoz

Az atomerőmű-katasztrófa óta eltelt több mint három évtizedben egyes növényfajokban, madarakban és emlősökben a roncsoló radioaktív anyagokkal szembeni védekezőrendszert mutattak ki, de olyan levelibékákat is találtak, amelyek evolúciós ugrással zöldről feketére változtatták a színüket, hogy könnyebben tompítani tudják a sugárzás hatásait.

Íme a csodafegyver a környezetpusztító olajszennyezés ellen: az emberi haj

A haj ötször annyi olajat képes megkötni, mint az olajszennyeződések eltávolítására általában használt polipropilén habszivacs, és hatékonyabb, mint az időigényes vízszűrés vagy az égetés. Az amerikai Matter of Trust fodrászatokból és adományokból szerzik be az alapanyagot, de egy harisnyából és némi hajból bárki készíthet hatékony olajszűrőt.

Egymilliárd kutya él velünk, és a Föld már alig bírja el az ökológiai lábnyomukat

A természetvédelmi területeken kóborló kutyák rettegésben tartják a vadon élő fajokat, elkergetik a madarakat, fosztogatják a fészkeiket, ürülékük pedig valódi ökológiai bomba. Pórázon vagy anélkül sétáltatva is képesek csökkenteni más állatok populációit. A kutyásoknak nincs mitől tartaniuk: általános kutyátlanítás helyett a felelős védekezés a cél.

50 éve előállt két csapat tudós, hogy figyelmeztessen a modern világ fenntarthatatlanságára, de süket fülekre találtak

A túlélés tervrajza és A növekedés határai című, később könyvként is kiadott jelentések már 1972-ben felhívták a figyelmet a globális népesség és a világgazdaság folyamatos növekedésére, a természeti kincsek kiaknázására épülő gazdaság fenntarthatatlanságára. A kutatók tudományos lapokban estek egymásnak, a politikai és gazdasági vezetők pedig hallani sem akartak a zöld hisztiről.

Veszélyben a Föld legnagyobb organizmusa

Az Egyesült Államok Utah államában található Pando első látásra egy kizárólag amerikai rezgő nyárakból álló erdő. Csakhogy a 47 ezer fa genetikailag egyetlen egyed. A klímaváltozás által felerősített negatív környezeti hatások és a túlszaporodott növényevők együttes támadása a különleges ökoszisztéma végét jelentheti.

Nem hárítják el a klímakatasztrófát az elbaltázott erdősítések, sőt még rontanak is a helyzeten

A klímaválság és a súlyos biodiverzitás-vesztés összetett problémáját nem lehet olyan csodaszerként beállított megoldással elintézni, mint a tömeges faültetés – amit világszerte számos elfuserált fásítási akció bizonyít. Klímakutatók szerint alkalmi fatelepítések helyett hosszú távú ökoszisztéma-gondozásra lenne szükség, amelynek középpontjában a helyi lakosok állnak.

Kaszára, magyar!

Kombájn ide, damilos fűnyíró oda, a kaszálás a legtermészetkímélőbb emberi beavatkozás. Ahol eltérő időben, változó tarlómagasságokat hagyva kaszálnak, a természetközeli élőhelyeken végbemenő folyamatokat támogatják: növekszik a növények, a rovarfajok és a madarak száma. Az ilyen élőhelyek biodiverzitása egy nagyságrenddel biztosan meghaladja a két-három fűfajból álló pázsitokét.

Hogyan engedd vissza a természetet a városba?

A szárazföldi ökoszisztémák stabilitása miatt kiemelten fontos, hogy az emberlakta területeken is megfelelő életteret kapjon a rovarvilág. Ehhez már egy fűnyírómentes gyepfolt vagy egy honos növényekkel teleültetett balkonláda is elegendő, de a holtfák még nagyobb segítséget jelentenek – írja Schneider Zoltán biológus.

Az édesvízi halak harmadát fenyegeti kihalás

A természetvédelmi világalap, a WWF legújabb jelentése szerint a világszerte több mint 200 millió ember közvetlen élelmezését és 60 millió ember megélhetését, valamint a 100 milliárd dolláros évi forgalmat generáló globális horgász- és akvarisztikai ipar fennmaradását biztosító halfauna veszélyeztetettsége komoly problémát jelent.

A vadászok és a kirándulók nagyobb hatással vannak a vadállatok mozgására, mint az urbanizáció vagy az erdőirtás

Még a nem invazívnak tekintett emberi jelenlét is ártalmas lehet az élővilágra – derült ki egy nagyszabású ausztrál kutatásból, amely 167 faj mozgásmintázatait vizsgálta több száz tanulmány alapján. Az ártatlannak tűnő kirándulók és a vadászok nagyobb mozgásváltozásra sarkallták az egyes fajokat, mint élőhelyük csökkenése vagy felszabdalása.