Rekordszámú vadlúd várja feszülten a hétvégi fesztivált a tatai Öreg-tónál
Megfigyelőnk szerint a tatai Öreg-tavon megpihenő vándormadarak már nagyban készülnek a szombati Vadlúd Sokadalomra.
A tavon nagyrészt vadludak telelnek, amelyek Skandináviából és Szibéria északi részeiről, akár 5-6 ezer kilométeres távolságból érkeznek.
Horváth Edit fotói a hét végén készültek.
Az első csapatok már szeptember elején megérkeznek, és már márciusban hazaindulnak sarkvidéki fészkelőterületükre.
A vándormadarak tömegei egyedülálló látványt nyújtanak a viszonylag kis területű tavon, különösen az esti behúzás felejthetetlen élmény. Nem csoda, hogy a november végén megrendezett Tatai Vadlúd Sokadalomra az utóbbi években már közel húszezren látogattak el.
Ráadásul ez az egyetlen olyan madárpihenőhely Európában, amelyet szinte teljesen körülvesz egy város.
A Tata környéki vizes élőhelyeken már az elmúlt hetekben rekordszámú, 65 ezer vadludat számoltak össze. A Magyar Madártani Egyesület szerint a héten jelentős részük az Öreg-tóra helyezi majd át éjszakai székhelyét.
A ludak többsége nagy lilik, a második legszámosabb faj a nyári lúd. A madártömegben már 27 globálisan veszélyeztetett vörösnyakú lúd és négy kis lilik is feltűnt, de láttak már egy, szintén a messzi északon fészkelő örvös ludat és egy vörös ásóludat is.
A tavon napközben több ezer réce, sárgalábú sirály és dankasirály is látható. Ez a madárlétszám rendkívül gyorsan, akár egy-két nap alatt is további ezrekkel változhat.
Csúcsidőszakban, november végén és december elején a tavon éjszakázó vadlibák száma akár a negyvenezret is elérheti.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A vándormadarak azért repülnek minden évben több ezer kilométert, mert így spórolnak az energiával
Nem veszítenek, hanem épphogy nyernek energiát a vándorlás révén a költözőmadarak. Egy most alkotott szimulációs modell szerint mozgásukat ugyanaz hajtja, mint az időjárás törvényszerűségeit: a termodinamikai alapelvek.
Magyar kutatók: A vízimadarak a stabil, kiszámítható és konzekvens kormányzást kedvelik
A védett területek önmagukban kevesek, a veszélyeztetett élővilág csak ott van biztonságban, ahol az államigazgatás országos és helyi szintjei, valamint a civil szervezetek is jó hatásfokkal működnek – derül ki a Nature-ben megjelent, magyar kutatók által is jegyzett új ökológiai tanulmányból.
10 lenyűgöző fotón a magyar természetvédelem címerállata, a nagy kócsag
A kócsagtollas divat miatt 1921-re majdnem teljesen kipusztult a nagy kócsag Magyarországon. Aztán jött a kócsagőrség.