Régészek szerint talán mégsem Kelet-Afrikából származik az emberi faj

Egy spanyol evolúciókutató csoport olyan felfedezést tett egy ásatás során az észak-afrikai Algériában, amely megváltoztathatja azt, amit az emberré válás folyamatáról eddig tudtunk. Az ország északkeleti területén, az Algiers fővárostól 300 kilométerre fekvő Ain Boucherit lelőhelyen talált kőeszközök 1,9–2,4 millió évesek, amelyek gyanúsan megközelítik az eddig talált legősibb eszközök életkorát, vagyis lehet, hogy mégsem Kelet-Afrikából indult útjára az emberi faj.

A kövek nagyon hasonlítanak a kelet-afrikai olduvai kultúra élelmiszer-feldolgozásra használt eszközeire, a mellette talált csontok pedig a krokodilok, az elefántok és a vízilovak őseitől származnak, rajtuk az eszközök okozta törésnyomokkal. A Science folyóiratban publikált tanulmány szerint így 600 ezer évvel korábban jelenhettek meg az emberek Észak-Afrikában, mint az eddig hitték.

Olduvai kőeszközökFotó: Sahnouni et al. 2018

„Széles körben elfogadott álláspont, hogy Kelet-Afrika volt az a hely, ahol az emberfélék elkezdtek kőeszközöket használni – erre a legkorábbi példák 2,6 millió évvel ezelőttre tehetők. Az új felfedezés szerint viszont Ain Boucherit a legősibb észak-afrikai lelőhely, ahol húsdarabolásra használt kőeszközöket találtak, és arra utal, hogy több hasonló ősi helyszín létezhet a kelet-afrikai árkon kívül is” – írják a tanulmány szerzői egy közleményben.

Egyszerre jelentek meg északon és keleten?

A kutatócsoport szerint az új felfedezés két dolgot jelenthet az emberi faj eredetével kapcsolatban. Az egyik, kevésbé valószínű eset szerint a Kelet-Afrikában kifejlődő faj egyedei gyorsan elvándoroltak eszközeikkel együtt a kontinens más területeire, de ennél sokkal életszerűbb az a megoldás, miszerint az emberfélék egyszerre jelentek meg Afrika keleti és északi részén. „Ez a lelőhely a második legidősebb a világon, az etiópiai Gona után, amely 2,6 millió évvel ezelőttre nyúlik vissza, és amelyet az emberiség bölcsőjének szokás tartani” – mondta az AFP-nek a tanulmány fő szerzője, Mohamed Sahouni.

A Homo nem közvetlen őse, a 3,3–2,1 millió évvel ezelőtt élt Australopithecus africanusFotó: STR/AFP

Mivel emberi maradványokat nem találtak az ásatás során, a kutatók azt nem tudták megállapítani, hogy kik használhatták az eszközöket. Sahouni az emberfélék (hominidák) családjába tartozó Homo nem valamelyik fajára gondol, de az sem kizárt, hogy a Homo közvetlen őse, az Australopithecus africanus is képes volt már kövekkel húst darabolni.

A várható környezeti katasztrófa miatt megkezdték a Föld kincseinek archiválását

A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.