1,8 millió éve a Homo erectus mellett még egy másik korai emberféle is elhagyta Afrikát
Legalábbis a PLOS One folyóiratban még tavaly megjelent tanulmány szerzői szerint.
emberré válás
Megtalálták a legkorábbi tüzet, amit ember gyújtott; sajnos már kialudt
A kutatóknak négy évbe telt, hogy bebizonyítsák: az angliai Bernham közelében talált leletek nem természetes, hanem ember által gyújtott tűz maradványai. Evolúciós szempontból hatalmas lépés volt ez az emberiségnek.
„Bármi is vár fajunkra a jövőben, az együttműködés kulcsfontosságú”
Ella Al-Shamahi brit paleoantropológus a BBC Earth új sorozatában, Az emberben a Homo sapiens 300 ezer éven átívelő történetét mutatja be, feltárva, hogy miért éppen mi váltunk a bolygó egyetlen emberfajává.
A szavannai csimpánzok segítik megfejteni a kétlábon járás evolúciós rejtélyét
A németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói Tanzániában, az Issa völgyében élő kelet-afrikai csimpánzok viselkedését elemezték.
Több száz órán át hallgatták bonobók kiáltásait, és az emberi nyelv egyik alapelvét fedezték fel bennük
Az emberi nyelv egyik legfontosabb jellemzője, hogy egyes hangok kombinálásával azoknak új értelmet lehet adni. Kutatók most bonobóknál azonosították ezt az alapelvet, de nem sikerült minden szakembert meggyőzniük.
Homo juluensis néven önálló fajt alkothattak a gyenyiszovaiak
A legújabb kutatási eredmények szerint az Európát uraló neandervölgyiekkel párhuzamosan pár százezer éve még ők domináltak Észak-Ázsiában.
300 ezer éves faeszközök árulkodnak az emberelődök technológiai fejlettségéről
Német kutatók most először írták le a Schöningenből előkerült fantasztikus leletanyagot, amelynek részeként 20 vadászfegyvert és 35 házi szerszámot is azonosítottak. Az eszközöket, amelyek átgondolt tervezésről árulkodnak, neandervölgyiek használhatták.
Az ADHD előnyt jelenthetett az őskori embercsoportokban
Erre utalnak a figyelemhiányos hiperaktivitás tüneteit mutató alanyok online gyűjtögető játékban elért eredményei, állítják a Pennsylvania Egyetem kutatói.
A sas prédáját erőszakkal elragadó csimpánz viselkedése megmutatja, miként vett lendületet az ember evolúciója
A konfrontatív dögevés átmeneti, de meghatározó szakaszt jelenthetett az emberré válásban.
Átírhatják elődeink technológiai fejlettségéről való ismereteinket a Zambiában talált félmillió éves leletek
A Kalambo-vízesésnél talált, eszközökkel végzett megmunkálás nyomait rejtő fadarabok valószínűleg egy folyóparti stég vagy kunyhó részét képezték.
Norman Owen-Smith: Az emberré válás csakis Afrikában mehetett végbe
Az afrikai szavanna változó éghajlata és gazdag állatvilága arra késztette az ember elődeit, hogy megszabaduljanak szőrzetüktől, szerszámokat használjanak és változtassanak étrendjükön – állítja a témát évtizedek óta kutató ökológiaprofesszor.
Már két lábon járt, de még majomként tudott mászni a 2 millió éve élt Australopithecus
Az előembereket megelőző, majomemberekként is ismert nem tagjai két és négy lábon is boldogultak, derült ki egy friss kétmillió éves csontváz elemzéséből. A két lábon járást a gerinc görbülete tette lehetővé, ami fontos evolúciós kapocs az Australopithecus- és a Homo-fajok között.
A mikrobiom lehet a kulcsa annak, hogy az emberiség le tudta igázni a bolygót
A gyomorsav pH-ja, a belek hossza és mikroorganizmusainak összetétele, valamint az élelmiszerfeldolgozás egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy az emberi faj végleg elváljon a főemlősökkel közös ősétől, és a bolygó minden szegletében megtelepedjen.
Újra felizzott a vita az emberré válás egyik hiányzó evolúciós láncszeméről
Az Amerikai Paleoantropológai Társaság folyóirata egy teljes lapszámon keresztül igyekszik bizonyítani, hogy a 2008-ban megtalált Australopithecus sediba köti össze a majomszerű emberelődöket a mai emberrel. A közel egy évtizede zajló vitának ezzel még mindig nincs vége.
Régészek szerint talán mégsem Kelet-Afrikából származik az emberi faj
Az eddig ismertnél 600 ezer évvel korábban jelenhettek meg az emberek ősei Észak-Afrikában, ahol erre utaló kőeszközöket és állati csontokat találtak.