Német kutatók most először írták le a Schöningenből előkerült fantasztikus leletanyagot, amelynek részeként 20 vadászfegyvert és 35 házi szerszámot is azonosítottak. Az eszközöket, amelyek átgondolt tervezésről árulkodnak, neandervölgyiek használhatták.
Erre utalnak a figyelemhiányos hiperaktivitás tüneteit mutató alanyok online gyűjtögető játékban elért eredményei, állítják a Pennsylvania Egyetem kutatói.
A konfrontatív dögevés átmeneti, de meghatározó szakaszt jelenthetett az emberré válásban.
A Kalambo-vízesésnél talált, eszközökkel végzett megmunkálás nyomait rejtő fadarabok valószínűleg egy folyóparti stég vagy kunyhó részét képezték.
Az afrikai szavanna változó éghajlata és gazdag állatvilága arra késztette az ember elődeit, hogy megszabaduljanak szőrzetüktől, szerszámokat használjanak és változtassanak étrendjükön – állítja a témát évtizedek óta kutató ökológiaprofesszor.
Az előembereket megelőző, majomemberekként is ismert nem tagjai két és négy lábon is boldogultak, derült ki egy friss kétmillió éves csontváz elemzéséből. A két lábon járást a gerinc görbülete tette lehetővé, ami fontos evolúciós kapocs az Australopithecus- és a Homo-fajok között.
A gyomorsav pH-ja, a belek hossza és mikroorganizmusainak összetétele, valamint az élelmiszerfeldolgozás egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy az emberi faj végleg elváljon a főemlősökkel közös ősétől, és a bolygó minden szegletében megtelepedjen.
Az Amerikai Paleoantropológai Társaság folyóirata egy teljes lapszámon keresztül igyekszik bizonyítani, hogy a 2008-ban megtalált Australopithecus sediba köti össze a majomszerű emberelődöket a mai emberrel. A közel egy évtizede zajló vitának ezzel még mindig nincs vége.
Az eddig ismertnél 600 ezer évvel korábban jelenhettek meg az emberek ősei Észak-Afrikában, ahol erre utaló kőeszközöket és állati csontokat találtak.