Letarolta az EU-ban a fosszilis energiát a nap- és szélenergia
Tavaly először több áramot termeltek az EU-ban nap- és szélenergiából, mint fosszilis tüzelőanyagokból, ráadásul Magyarországon hasznosítják a napenergiát a legnagyobb arányban.
ember
Rekonstruálták egy jégkorszaki farkaskölyök által elfogyasztott gyapjas orrszarvú genomját
A 14 400 évvel ezelőtt élt gyapjas orrszarvú fajának egyik utolsó példánya volt. Az állat genomja nem mutatja beltenyészet jeleit, így a faj kihalása gyorsan következhetett be, egy néhány száz évvel később kezdődő éghajlatváltozás következtében.
Érdemes-e reneszánsz festményeket mutatnunk a macskánknak?
Mennyire jó az ember látása az állatokéhoz képest? Hogyan látunk színeket? Hogyan kezelhető a szürke- és a zöldhályog? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Már 20 millió éve is csókolózhattak egymással a főemlősök
Egy friss kutatás szerint a csókolózás nem egy mostanában kialakult emberi kulturális viselkedés, hanem mély evolúciós gyökerei vannak.
Mesterséges intelligenciával kerültek közelebb az emberi látás megértéséhez magyar kutatók
Nem elég az, amit a környezetünkből látunk, hogy magabiztosan tudjuk, mi történik körülöttünk, mondja Orbán Gergő agykutató. Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk a látottakat, fel kell használnunk a világ működéséről meglévő tudásunkat is.
„Bármi is vár fajunkra a jövőben, az együttműködés kulcsfontosságú”
Ella Al-Shamahi brit paleoantropológus a BBC Earth új sorozatában, Az emberben a Homo sapiens 300 ezer éven átívelő történetét mutatja be, feltárva, hogy miért éppen mi váltunk a bolygó egyetlen emberfajává.
Teljesen átírhatja az emberi evolúció történetét egy Kínában talált, egymillió éves koponya
Legalább 400 ezer évvel korábban élhetett a Homo sapiens és más emberfajok közös őse, és az is lehet, hogy nem Afrikában, hanem Ázsiában élt az első ember.
A legfejlettebb AI is megbukott a fordított Turing-teszten: nem tudja eldönteni, hogy emberrel vagy géppel beszél
A ChatGPT átmegy ugyan a Turing-teszten, de mire megy vele, ha azt sem tudja, kivel beszél? Hajnal Zsófia, a Corvinus doktorandusza és kollégái elvégezték a fordított Turing-tesztet, és feltárták, hogy milyen kockázatokat rejt a hiányos tudású AI-rendszerek terjedése.
Drasztikus evolúciós változást okoztak a madáretetők a Kaliforniában élő kolibriknél
A kolibrietetők a második világháború után szaporodtak meg az Egyesült Államok nyugati partvidékén. Egy friss kutatás szerint emiatt megváltozott az Anna-kolibrik elterjedése és csőrének mérete is.
Emberi csontokból készített hangszereket egy rejtélyes, egykor Texas területén élt vadászó-gyűjtögető törzs
Az egyik lelet egy azték hangszerrel mutat hasonlóságot, ami arra utalhat, hogy az i. sz. 1300-1528 közötti időszakban kulturális csere zajlott az Azték birodalom és a texasi vadászó-gyűjtögető törzsek között.
Szárnyalnak a megújuló energiaforrások az USA-ban, és a trendnek még Donald Trump sem tud könnyen keresztbe tenni
Tavaly 27 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban a napenergia részaránya az energiatermelésben, miközben az országban kezd felpörögni a napelemgyártás is. A piaci folyamatokat még a fosszilis tüzelőanyagokat pártoló amerikai kormányzat sem tudja felülírni.
Már Magyarországon is nyomon követik, hogy fertőz-e emlősöket a H5N1 madárinfluenza
Eddig csak egy macskánál mutatták ki a vírust Magyarországon, de napi 50-100 mintát vizsgálnak, hogy elkerülhető legyen a nagyobb baj. Bálint Ádám állatorvosi virológus a H5N1-gyel fertőződött kanadai tinédzser esetéről is beszélt a Magyar Zoonózis Társaság rendezvényén.
A nagy agynak nagy ára van
Egy friss kutatás szerint a prefrontális kéreg gyors fejlődése evolúciós előnyhöz juttatta az embert, cserébe viszont épp ezek a területek öregszenek a leggyorsabban.
Új fosszíliák alapján még kisebb lehetett a legkisebb emberi faj, a Homo floresiensis
Az indonéziai szigeten élt, már eddig is hobbitként emlegetett floresi ember frissen talált csontmaradványok alapján alig egyméteresre nőhetett.
Megfejtették, hol vetette meg először a lábát a Homo sapiens Afrikán kívül
Az ősi és modern emberi genomokat, valamint az egykori környezetet rekonstruáló modelleket felhasználó kutatás szerint az Eurázsiát először elérő emberek több ezer évig az Iráni-fennsíkon éltek.