Sokkal jobban hasonlít egymásra a polip és az ember agya, mint gondolnánk
A fejlábúak azért lehetnek olyan okosak, mert az agyukban az emberekéhez hasonló mikroRNS-ek találhatók.
ember
Az élesztőgomba, a muslica és az egér öregedését már sikerült lelassítani, felkészül: a kutya és az ember
Úgy tűnik, hogy az állatok esetében lassítható az öregedés, ami azért is jó hír, mert a kutyáknál alkalmazott szerek az embernek is hasznára válhatnak. A helyzet azért nem ilyen egyszerű, hiszen az első komoly kutyatesztek még nem zárultak le.
1 millió évvel öregebbek az emberiség bölcsőjéből előkerült legősibb leletek, mint azt eddig gondolták
A dél-afrikai Sterkfontein barlangrendszerében elvégzett új kormeghatározási vizsgálatok azt mutatják, hogy az ott élt Australopithecus-fajok a korábban gondolt 2-2,5 millió év helyett 3,4-3,7 millió évesek.
Még ma is élhetnek az indonéziai Flores szigetének ősemberei egy antropológus szerint
A 2003-ban felfedezett, hobbitnak is nevezett floresi ember (Homo floresiensis) 50 ezer éve együtt élt a modern emberrel, de a régészeti leletekkel meglepően nagy mértékben egybevágó helyi beszámolók szerint „a majomember” időről időre még ma is feltűnik a szigeten.
Hosszabb ideig élünk, magasabbak leszünk, és tovább zsugorodik az agyunk – ide vezethet az evolúció a következő tízezer évben
Nicholas Longrich evolúcióbiológus összeszedte, milyen fejlődésre számíthat az emberi faj hosszú távon, a múltbeli evolúciós trendek alapján.
Elkészült az emberi faj legnagyobb családfája, 231 millió leszármazási vonallal
A Homo sapiens őstörténetét és rokonsági viszonyait feltáró kutatásból kiderült, hogy legkorábbi azonosított őseink a mai Szudán területén éltek, hogy akár már 56 ezer évvel ezelőtt élhettek Amerikában emberek, és hogy Óceániában élnek a gyenyiszovai ember legközelebbi mai rokonai.
A Nap és a Hold gravitációja minden élőlény működését befolyásolja egy új tanulmány szerint
Hiába, hogy a két égitest együttes vonzereje a Földön észlelhető gravitáció egymilliomodát sem éri el, már ez is elég sok ahhoz, hogy minden élő és holt anyag működését, ciklusait és ritmusait befolyásolhassa.
Felfedezték az agynak azt a részét, amely az ember magasságát és pubertáskorba lépését szabályozza
Ahogy egyre szélesebb réteg számára vált elérhetővé az egészséges és bőséges táplálkozás, úgy nőtt az adott társadalmak átlagmagassága – a magyarok átlaga 160 év alatt 14 centiméterrel nőtt. Ha sikerül a mostani felfedezésre gyógyszert fejleszteni, a növekedésben és a pubertás elérésében megkésett gyerekeken is segíteni lehetne.
A modern ember genetikailag legfeljebb csak 7 százalékban ember
Egy friss kutatás szerint túlnyomórészt elődeink, például a neandervölgyi és a gyeniszovai ember génjeit hordozzuk, így a mai ember evolúciós szinten alig megkülönböztethető a több százezer évvel korábban élt őseitől.
Neandervölgyi génekből hoztak létre miniagyakat, hogy felfedjék az emberi agy evolúcióját
Három forradalmi technológia – az őssejt-visszaprogramozás, a CRISPR génszerkesztés, valamint a miniagyak tenyésztésének lehetősége – együtt járult hozzá ahhoz, hogy a kutatók elkezdhetik összeilleszteni az emberi agy több százezer éves fejlődéstörténetének darabjait.
Engedélyezték a disznók szerveinek emberekbe ültetését, idén el is végezhetik az első műtéteket
Egy amerikai cégnek sikerült olyan genetikailag módosított sertéseket létrehozni, amelyek sejtjei már nem váltják ki azt az immunválaszt az emberekből, ami az átültetett szervek kilökődését okozta.
ENSZ: A ma élő emberek az elsők a faj történetében, akikre saját maguk jelentik a legnagyobb fenyegetést
Az antropocén korszakába lépve megjelent egy új embertípus, amely maga dönthet a saját túléléséről – áll az ENSZ Fejlesztési Programjának friss jelentésében. Mint írják, nem érdemes visszatérni a válságtól válságig evickélő régi világba, el kell fogadni az új normált.
Globális klímakatasztrófák pusztíthatták ki a Homo sapiens riválisait
Egy nemzetközi kutatócsoport éghajlati modellek és sok ezer ásatás eredményeit tartalmazó adatbázis alapján állítja, hogy a Homo fajok közül többel is a gyors klimatikus változások végeztek.
Nem jött össze Sztálin majomember-hadserege, pedig egy őrült orosz tudós mindent megtett érte
Máig rejtély, hogy valóban ember-majom hibridekkel akarták-e fellendíteni 1920-as évek Szovjetunióját, de az biztos, hogy Ilja Ivanovics Ivanov évtizedeken át kutatta állami pénzen a két faj keresztezésének lehetőségét. A regényes történetben afrikai nőket erőszakoló csimpánzok, egy kubai örökösnő és még a Ku-Klux-Klan is feltűnik.
A számítógépes program és az emberi gondolkodás
A természetes nyelvben minden további nélkül megértünk olyan kifejezéseket, mint hogy „hallom a Szigetet”, holott hallani szigorúan véve csak hangot lehet, a Sziget pedig nem hang. De mi a helyzet a számítógépes programnyelvekkel?
Botswanában lehet az összes ma élő ember őshazája
Régóta tudható, hogy a modern ember Afrikából származik, de hogy pontosan honnan, azt most DNS-elemzés, valamint földrajzi és régészeti eszközök segítségével derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport.
Az emberiség elemi érdeke, hogy véget vessen saját evolúciójának
Itt az ideje, hogy a természettudományos eredmények birtokában az emberiség kilépjen az evolúció nyomása alól, állítja Alasdair MacKenzie. A skót molekuláris biológus provokatív véleménye az ember törzsfejlődésének végéről folytatott évtizedes vita legújabb fejezete.
Soha ilyen régi emberi nyomot nem találtak még Észak- és Dél-Amerikában
Az amerikai földrész legrégebbi emberi lábnyomának azonosításán 2010 óta dolgoztak a kutatók, hogy kizárják annak esetleges állati eredetét. Egy Hominipes modernus volt a tettes.
Régészek szerint talán mégsem Kelet-Afrikából származik az emberi faj
Az eddig ismertnél 600 ezer évvel korábban jelenhettek meg az emberek ősei Észak-Afrikában, ahol erre utaló kőeszközöket és állati csontokat találtak.
Ember és gép: szimbiózis vagy háború?
Az elmúlt évtizedek példái mind azt mutatják, hogy ember és gép akkor a leghatékonyabb, amikor együtt tud működni ahelyett, hogy versenyre kelne egymással. Danka Miklós, a Palantir Technologies munkatársa elmondja, hogyan.
Az ember csak az élőlények tömegének 0.01 százalékát teszi ki, mégis ő felel a vadállatok 83 százalékának pusztulásáért
A civilizáció hajnala óta az emberiség nem csupán a vadállatok többségét irtotta ki, hanem a növények felét is. Egyedül a háziállat-állomány gyarapodott, de az is hogy? A Föld madarainak 70 százaléka baromfi.