Egy amerikai cégnek sikerült olyan genetikailag módosított sertéseket létrehozni, amelyek sejtjei már nem váltják ki azt az immunválaszt az emberekből, ami az átültetett szervek kilökődését okozta.
Az antropocén korszakába lépve megjelent egy új embertípus, amely maga dönthet a saját túléléséről – áll az ENSZ Fejlesztési Programjának friss jelentésében. Mint írják, nem érdemes visszatérni a válságtól válságig evickélő régi világba, el kell fogadni az új normált.
Egy nemzetközi kutatócsoport éghajlati modellek és sok ezer ásatás eredményeit tartalmazó adatbázis alapján állítja, hogy a Homo fajok közül többel is a gyors klimatikus változások végeztek.
Máig rejtély, hogy valóban ember-majom hibridekkel akarták-e fellendíteni 1920-as évek Szovjetunióját, de az biztos, hogy Ilja Ivanovics Ivanov évtizedeken át kutatta állami pénzen a két faj keresztezésének lehetőségét. A regényes történetben afrikai nőket erőszakoló csimpánzok, egy kubai örökösnő és még a Ku-Klux-Klan is feltűnik.
A természetes nyelvben minden további nélkül megértünk olyan kifejezéseket, mint hogy „hallom a Szigetet”, holott hallani szigorúan véve csak hangot lehet, a Sziget pedig nem hang. De mi a helyzet a számítógépes programnyelvekkel?
Régóta tudható, hogy a modern ember Afrikából származik, de hogy pontosan honnan, azt most DNS-elemzés, valamint földrajzi és régészeti eszközök segítségével derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport.
Itt az ideje, hogy a természettudományos eredmények birtokában az emberiség kilépjen az evolúció nyomása alól, állítja Alasdair MacKenzie. A skót molekuláris biológus provokatív véleménye az ember törzsfejlődésének végéről folytatott évtizedes vita legújabb fejezete.
Az amerikai földrész legrégebbi emberi lábnyomának azonosításán 2010 óta dolgoztak a kutatók, hogy kizárják annak esetleges állati eredetét. Egy Hominipes modernus volt a tettes.
Az eddig ismertnél 600 ezer évvel korábban jelenhettek meg az emberek ősei Észak-Afrikában, ahol erre utaló kőeszközöket és állati csontokat találtak.
Az elmúlt évtizedek példái mind azt mutatják, hogy ember és gép akkor a leghatékonyabb, amikor együtt tud működni ahelyett, hogy versenyre kelne egymással. Danka Miklós, a Palantir Technologies munkatársa elmondja, hogyan.
A civilizáció hajnala óta az emberiség nem csupán a vadállatok többségét irtotta ki, hanem a növények felét is. Egyedül a háziállat-állomány gyarapodott, de az is hogy? A Föld madarainak 70 százaléka baromfi.