MTA-s kutatók: A gyermekvállalás szakítja be a nők bérét

,,Egy átlagos nő 34 évesen keres életében a legtöbbet, bruttó 245 268 forintot. Egy férfi 29 évesen keres ennyit” – ilyen számokkal és tényekkel van tele a most megjelent Munkaerőpiaci Tükör 2017, amelynek idei témája a nők munkaerőpiaci helyzete.

A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete, az MTA KRTK KTI által kiadott, a Pénzügyminisztérium által is támogatott kötet szerzői az utóbbi években olyan kérdésekre fókuszáltak, amelyek közvetlen hatással vannak a kormányzati politikára. Tavaly a munkaerőhiánnyal foglalkoztak, idén pedig a nők munkaerőpiaci helyzetével. A kötet 12 fejezetből áll, és idén először egy 32 oldalas kivehető füzet is jár hozzá – a Munkaerőpiaci Zsebtükörben csak ábrák találhatók, leírással. A 12 fejezetben a KTI-ben és más kutatóintézetekben dolgozó kutatók olyan kérdéseket vizsgálnak, mint hogy miként változott a nők munkaerőpiaci helyzete, van-e üvegplafon Magyarországon, milyen a nők helyzete a tudományban, vagy például mennyire volt jó ötlet a Nők 40 program. 

A gazdasági növekedés szempontjából is fontos

Szabó-Morvai Ágnes, a kötet egyik szerkesztője bemutatójában elmondta, hogy a nők munkaerőpiaci helyzete rendkívül fontos a gazdaságpolitika és a népesedéspolitika szempontjából is. Nemcsak erős kapcsolat van ugyanis a nők helyzete és a születések száma között, de a nők helyzete a gazdasági növekedés lehetőségeit is befolyásolja. A következő évtizedek egyik legfontosabb gazdaság- és társadalompolitikai kihívása a nyugdíjrendszer fenntarthatósága, amire szintén nagy hatással van, hogy mennyire aktívak a nők.

Szabó-Morvai elmondta: a közgazdaságtudomány mai állása szerint a nők karrierje és a gyermekvállalás nem állnak éppen ellentétben, sőt, ott születik több gyerek, ahol a nőknek lehetőségük van összehangolni a családi és munkahelyi kötelezettségeiket, és a gyermekvállalás nem jelenti a szakmai céljaik feladását. A magyar állam rengeteget költ a születésszám növelésére, de ezt gyakran nem hatékonyan teszi, bár vannak előrelépések, például a GYED melletti munkavállalás lehetősége. 

Forrás: MTA KRTK

Ugyanakkor a gyermekszüléskor beszakad a nők bére, és a nyugdíjig sem érik utol a férfiakat. Még mindig nincs megoldva a 3 év alatti gyermekek elhelyezése, korán kell menni a gyerekekért az óvodába és az iskolába, és ez a teher leggyakrabban a nőkre hárul. Ez nem magyar, inkább régiós jelenség: keleti és déli országokban a nők naponta egy-két órával többet dolgoznak összesen fizetett és nem fizetett munkában, mint a férfiak, míg az északi és nyugati országokban mára elhanyagolható ez a különbség. A kutatók néhány konkrét eszközt is kiemelnek, amelyekkel ösztönözni lehetne a nők korai munkaerőpiaci visszatérését és azzal párhuzamosan a gyermekvállalást:

  • a bölcsődei férőhely-ellátottság 50 százalékra növelése;

  • a családi napközik állami ellátóhelyekkel egyenrangú támogatása, adminisztratív terheik csökkentése;

  • a családi adókedvezmény rendszerének eltolása az egyénileg igénybe vehető kedvezmények irányába;

  • az apák szülés utáni távollétének meghosszabbítása, ösztönzése;

  • a társadalmi nézetek formálása az anyák munkavállalásának, illetve az apák gyermeknevelésben való aktívabb szerepvállalásának érdekében;

  • az újonnan bevezetett szakpolitikai elemek hatásának vizsgálata a család és munka összeegyeztethetőségére.

A nők keresete felzárkózott a férfiakéhoz

A népesedési problémák mellett kevesebbet beszélünk a nők aktivitásának gazdasági növekedésre gyakorolt hatásáról és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról. Becslések szerint  ha nők aktivitási rátája felzárkózna a férfiakéhoz, az európai gazdaság teljesítménye 12 százalékkal volna magasabb a következő 15 évben. Ami jó hír: az elmúlt időben a nők és a férfiak foglalkoztatottsága is jelentősen növekedett, ugyanakkor ez csak részben köszönhető a piaci munkahelyek bővülésének; szerepet játszott a közfoglalkoztatás, a külföldi munkalehetőségek és az aktív korú népesség csökkenése is. Eközben a rendszerváltozás után a nők keresete jobban felzárkózott a férfiakéhoz, a férfiak átlagos keresetének 75 százalékáról 90 százalékára növekedett. A legnagyobb probléma a gyermekes nők fent említett foglalkoztatása.

A kötetben négy fejezet is az emberi tőkével foglalkozik. Az emberi tőke, a tudás a modern gazdasági növekedés alapja, és egyre inkább felértékelődnek a kognitív és az interperszonális képességek, amelyeket nem lehet számítógéppel helyettesíteni. A nők helyzete ebből a szempontból jobb, mint a férfiaké: jobban teljesítenek az iskolában, kisebb arányban morzsolódnak le, és nagyobb arányban kerülnek be egyetemre. Ugyanakkor Adamecz-Völgyi Anna elemző üvegplafonnal folglalkozó fejezetéből az derül ki, hogy talán meglepő módon a magasabb iskolai végzettségűek között nagyobbak a bérkülönbségek a férfiak és a nők között, mint az alacsonyabban végzettek között. 

Forrás: MTA KRTK

A szerző a Harvard Egyetem PhD-hallgatója, további cikkei a Qubiten itt olvashatók.