Mi számít ma munkának, és mihez kezdenénk magunkkal, ha kevesebbet kellene dolgozni? Antal Miklós ökológiai közgazdásszal a munka és a szabadidő elmosódó határairól és a hazai termelékenyégi ugrás esélyeiről beszélgettünk.
Tény, hogy a magyar gazdaság növekedéséhez szükség van külföldi munkavállalókra, de az elemzést jelentősen megnehezíti, hogy a rájuk vonatkozó adatokat a magyar állam átláthatatlanná teszi. Hárs Ágnessel a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.
Tartható-e a minimálbér emelésének tervezett pályája? Mi segítene igazán a magyar felzárkózásban? A napokban elsőként Kézdi Gábor-díjjal jutalmazott Lindner Attilával, a University College London közgazdaságtan-professzorával beszélgettünk.
Sikernek vagy kudarcnak minősíthetők azok a gazdasági és társadalmi változások, amiket a kormány 2010-es hatalomra kerülése óta eszközölt? Mihályi Péter, a Corvinus egyetemi tanára akadémiai székfoglalójában elemezte a folyamatot.
Ben Bernanke, Douglas Diamond és Philip Dybvig munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy elkerülhető legyen az emlékezetes 1997-es Postabank-botrányhoz hasonló vagy egyenesen világméretű összeomlás.
Ha az amerikai-kínai stratégiai versengés felborítja a globalizált napelemgyártást, akár további 25 százalékkal nőhetnek 2030-ra a napelemek árai, ami a klímaváltozás elleni küzdelmet is nehezíti.
A közép-kelet-európai régió paternalista és korrupciós hagyományoktól sem mentes múltja fokozottan visszaköszön a kockázatitőke-alapok működésében, állítja tanulmányában Karsai Judit, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos tanácsadója.
Miért érezzük sokan, hogy még annál is nagyobb az infláció, mint ahogy a tévében, rádióban mondják, és mi várható 2022-ben? Tardos Gergellyel, Prinz Dániellel és Zsoldos Istvánnal indul a Qubit új, közgazdasági témákkal foglalkozó podcastsorozata, a Dollárpapa.
Három amerikai kutató veheti át idén a közgazdasági Nobel-emlékdíjat. David Card, Joshua Angrist és Guido Imbens a minimálbér, a bevándorlás vagy az oktatás gazdasági hatásainak elemzéseiért, és az empirikus kutatásokat forradalmasító módszereikért vehetik át a megosztott díjat.
Az uralkodó közgazdasági fősodortól eltérő nézeteit ismertette a Rajk-szakkollégistáknak a Neumann János-díjjal kitüntetett Mariana Mazzucato közgazdász, aki világszerte számos kormányt lát el tanácsokkal. Szerinte a teljes kapitalista gazdasági rendszer és az állam szerepének újragondolására van szükség.
Az Amerikai Közgazdasági Egyesület évente tüntet ki negyven év alatti közgazdászokat a díjjal. Idén a Harvard kutatója kapta az elismerést, mert új lendületet adott a politikai közgazdaságtannak.
A magyaroknak csak a harmada érez személyes felelősséget a klímaváltozás miatt. Hogyan gondolkodik Európa a jelenségről, és hogyan lehet kizöldíteni a közvéleményt?
A gazdaságot nem lehet leválasztani a természeti környezetről, vallják a nyolcvanas évektől egyre inkább teret nyerő ökológiai közgazdaságtan művelői. A flórát és a faunát forintra beárazó irányzat már nem csak a természet- és környezetvédelemben van jelen: eredményei még a biztosítási piacot is átalakíthatják.
Mennyit keres Magyarországon a nő, mennyit a férfi, hol látszik a felzárkózás, hol a legnagyobbak a különbségek, és miért? Megjelent az idei év slágere, a Munkaerőpiaci Tükör.
William Nordhaus a klímaváltozás gazdasági modellezéséért kap díjat, Paul Romer pedig az endogén növekedéselmélet kidolgozásában vitt úttörő szerepéért. Romer éppen idén került a figyelem középpontjába a Világbankban kirobbantott botránya miatt.