Lehet, hogy a netezés mégsem változtatja agyatlan zombikká a gyerekeket
A brit gyermekorvosok szövetsége (RCPCH) szerint a szülőknek nem kell feltétlenül attól tartaniuk, hogy a netezés tönkreteszi majd a gyereküket – sokan ugyanis attól félnek, hogy ha a gyerek nem képes leszakadni a telefonról, az árt a mentális egészségének.
Léteznek ugyan olyan kutatások, amelyek szerint a féktelen netezés és a gyermekkori depresszió, illetve az elhízás szoros öszefüggésben állnak, a testület nem látja megalapozottnak, hogy a két dolog kauzális viszonyban állna. A közösségi média szerepe persze továbbra is kiemelt szerepet kap a fiatalok életében, de önmagában az internet nem az ördögtől való: a szövetség szerint néhány tényező ellenőrzésével meggyőződhetünk róla, hogy valóban aggodalomra ad-e okot a gyerek médiahasználata, vagy egész egyszerűen csak a megváltozott szociális viszonyoknak megfelelően ezt a teret használják kapcsolatépítésre. (A cyber-bullying, a netes zaklatás továbbra is aggodalomra adhat okot, de a Facebook, a Snapchat és a Twitter kiemelt szerepét a hétköznapi életben nem igazán lehet vitatni).
Továbbra is vannak persze, akik szerint a közösségi média jelen formájában továbbra is maga a megtestesült gonosz: Louise Theodosiou brit pszichiáter szerint a kommunikációs szokások megváltoztak, és egyre több esetben figyelhető meg, hogy a szorongás, a depresszió és egyéb mentálhigiénés problémák kifejezetten a netes kapcsolatokkal függenek össze. Ehhez nincs szükség még direkt zaklatásra sem, épp elég annyi, hogy a fiatalok elirigyeljék mások életét, és összevessék a látszólagos sikert és csillogást a maguk hétköznapi valóságával.
A Royal Society of Public Health 2017-es kutatása a főbűnösöket is megnevezi: 1500 fiatal vizsgálata alapján azt állítják, hogy a Snapchat és az Instagram a legveszélyesebb, a YouTube-tól viszont kevésbé valószínű, hogy depressziós lesz a gyerek.
A négy kérdés, amit fel kell tenni
Az RCPCH mostani állásfoglalása szerint négy egyszerű pont alapján ellenőrizhető, hogy vajon problémát okoz-e a telefon nyomkodásával töltött idő, ezek pedig a következőek:
Kontrollálható a képernyő előtt töltött idő?
A családi programok kárára megy a netezés?
Az alvás rovására netezik a gyerek?
Képes-e megállni a gyerek, hogy kontrollálhatatlanul összeegyen mindent, miközben a YouTube-ot bújja?
Ha egyikkel sincs probléma, akkor Max Davie, az RCPCH munkatársa szerint a szülőknek nincs mitől tartaniuk: a netezés ebben az esetben inkább szélesíti a gyerekek látókörét, mint hogy a kárukra válna, a szülők pedig gyakran indokolatlanul aggódnak a képernyő előtt töltött idő miatt – ugyanúgy, mint ahogy az ő fiatalságuk idején attól tartottak, hogy a tévézéstől életképtelen zombikká válnak majd.
Kapcsolódó cikk a Qubiten: