Vízkereszt van, ideje újrahasznosítani a karácsonyfát

Miután elfogyott a fáról a szaloncukor (ami vízkeresztig egész biztosan megtörtént), kevesen hinnénk, hogy maradt még bármi ehető a karácsonyfán, hacsak nem rajongunk valamilyen oknál fogva az üveggömbökért. 

A fenyő azonban meglepően sok tápanyagot tartalmaz, így nemcsak tüzelőként lehet újrahasznosítani. Azt, hogy mennyi keményítőt, fruktózt és glükózt tartalmaznak a tűlevelek, már eddig is kutatták: úgy tűnik, hogy az eleven erdei fenyő esetében a friss hajtások sok keményítőt tartalmaztak, míg télen a tűlevelekben pedig több zsírsav és cukor halmozódott fel. Ez egyébként már a harmincas években is felkeltette a botanikusok figyelmét: többek között ezek a változások magyarázzák azt is, hogy az egyébként hidegtűrő fenyő tűlevelei miért nem ellenállóak a faggyal szemben a melegebb hónapokban.

Egyél fenyőt! 

A fenyőevés egyébként sem ördögtől való ötlet, a friss hajtásokat többek között a francia gasztronómia is előszeretettel használja, az pedig közismert, hogy egyes fajok magjai is fogyaszthatók (illetve elég nagyok ahhoz, hogy érdemes legyen bajlódni velük). Az ínyenc gyűjtögetők fenyőízű fűszerolajat is készíthetnek, egy New York-i étterem pedig pirított erdeifenyő-hajtásokkal díszíti egy fogását. 

Ezzel az egésszel csak az a baj, hogy a legtöbb karácsonyozó alapvetően nem gyűjtögető életmódot folytat, a legtöbb karácsonyfa nem erdei fenyő, és egyébként is, nehéz elképzelni, hogy a bejglikómából épp felocsúdó család hatodikán még megenne egy komplett fát is – de a tápanyag azért ott van a karácsonyfában is, csak hozzá kell jutni. Mielőtt nekiesnénk késsel-villával a fának, érdemes meghallgatni, mit gondol erről Cynthia Kartey, a Sheffieldi Egyetem kutatója.

Nem ízlik nekiFotó: JULIAN STRATENSCHULTE/dpa Picture-Alliance/AFP

A műanyag nem az igazi

Kartey-t a karácsonyfa-állítás ökológiai lábnyoma kezdte el aggasztani: a műanyagból készült fák előállítása és szállítása környezetszennyező, ráadásul a legtöbb műfenyő néhány év után a szemétben köt ki, és a zömük nem is újrahasznosítható anyagból készül. 

A hagyományos fák közül a begyűjtötteket vagy komposztálják, vagy fűtésre használják, a tűlevelek pedig normál körülmények között lassan bomlanak le, ráadásul miközben ezt teszik, üvegházhatású gázokat bocsátanak ki. A hagyományos fenyő, ha már fenyőt állítunk, a Carbon Trust állásfoglalása szerint még mindig sokkal jobb választás a környezet szempontjából, mint egy kínai műanyag, ezt ugyanis legalább tíz évig kellene használnunk ahhoz, hogy környezetbarát választásnak számítson egy hagyományoshoz képest. Egyébként is: miután megtudtuk, hogy mennyi mindenre lehet felhasználni egy fenyőt, bűn lenne csak úgy a tűzre vetni vagy a szemétbe dobni.

És viszi!Fotó: Monika Skolimowska/dpa Picture-Alliance/AFP

Folyékony karácsonyfa, de nem gin

A fenyő 85 százalékban lignocellulózból áll: ez azt jelenti, hogy legfőképp cellulózból épül fel, ami nem meglepő egy fa esetében. A rostokat lignin és hemicellulóz, egy különböző rostokból felépülő poliszacharid alkotja. Ebből is lehet ugyan etanolt előállítani, de nem számít a gyártók kedvencének, mert plusz munkát igényel a poliszacharidok elérése (ez pedig energiaigényes, ami persze azt is jelenti, hogy drága). Kartey azt kutatja, hogyan lehetne gazdaságosan és környezetbarát módon hozzáférni a bioszacharidokhoz, hogy cukrokhoz, fenolhoz és természetes savakhoz jussunk, és ne menjen pocsékba az a sok minden, ami egy karácsonyfában rejtőzik.

Kartey a likvifikáció nevű eljárásban látja a karácsonyfák hasznosításának lehetőségét: ebben a folyamatban környezetbarát oldószerekkel, így például glicerinnel vagy vízzel elegyítik a fenyőtűt, az így létrejövő folyadékban pedig glükózt, ecetsavat és fenolt kapnak. A glükózzal akár ételeket is lehet édesíteni, az ecet pedig szintén alkalmas lehet emberi fogyasztásra, de a festékipar is jó hasznát látja, a fenolt pedig a gyógyszeriparban tudják hasznosítani. 

Külön öröm, hogy az eljárással alig keletkezik hulladék, ráadásul a száraz fenyőtűből is kinyerhetik ezeket az anyagokat, ami jól jön, hiszen a vízkeresztkor esedékes fenyőbontás idején a fa már nem szokott épp a legjobb állapotban lenni. Az eljárás még gazdaságosabb is, mint például a gőzrobbantásos módszer, amelyet a hasonló anyagok bioetanollá alakításakor szoktak alkalmazni, ráadásul bármilyen fenyő esetében alkalmazható.

Ha a módszer elterjed, az nemcsak a karácsonyfaárusoknak lesz jó hír (a környezettudatos vásárlók így talán elfordulnak a műfenyőtől), hanem mindenki másnak is: olcsó, fenntartható, az ünnepi szezon vége után pedig az erdőgazdálkodásban és a különböző növényi hulladékok feldolgozásában is komoly szerepet kaphat

Kapcsolódó cikk a Qubiten: