Karácsonyi feladványunkban egy különleges magyar geometriai elemből, Bálint Ádám bajonett-téglájából építünk karácsonyfát. Ezek az elemek szorosan összetartják egymást, és csak forgatással lehet új elemet a meglévőkhöz illeszteni.
Egy nemzetközi kutatócsoport svédországi erdeifenyőket vizsgált három éven keresztül, hogy kiderítse, mi is történik a tűlevelekben.
A feladat, mint minden karácsonykor, hogy a fát beszuszakoljuk, csak ezúttal nem talpba, hanem egy hatágú csillagba, ráadásul nyolc darabot. Az ábrán látható szabályos háromszögek mind egyformák, oldaluk 25 cm. A fenyő szára 9 cm. Menni fog?
Nézzük a dolgok jó oldalát: idén különösebb erőfeszítés nélkül esélyt kapunk arra, hogy csökkentsük a családlátogatások miatt megnövekedő karbonlábnyomot, a feleslegesen vett bonbonok és karácsonyi pulcsik mennyiségét. Itt az ideje, hogy környezetbarát módon bánjunk a fenyőfákkal, a csomagolóanyagokkal és a megmaradt halászlével, és úgy általában, zöldítsünk egy nagyot az ünnepen.
Téged is zavar, hogy egy darabig ott egy kivágott fa a nappaliban, aztán a jó ég tudja, hogyan hasznosítják? A műfenyő és a földlabdás alternatíva után kiderülhet, hogy a vágott fenyő mégsem ördögtől való. Tűleveléből édesítőszert, sőt ecetet is elő lehet állítani.
Az első műanyag karácsonyfa már az 1930-as években legördült a gyártósorról egy vécékefeüzemben, de a népszerűségre egészen az ezredfordulóig kellett várni. A lombhullató gallyakból eszkábált és az alumíniumból hajtogatott verziók nem tudtak befutni.