A vámháború és klímapolitika miatt is távozhatott a Világbank elnöke

Az 59 éves, Dél-Koreában született, de az Egyesült Államokban nevelkedett Jim Yong Kim a közvetlen munkatársait is meglepte azzal, hogy január 7-én lemondott a 189 tagországot tömörítő, eredetileg a második világháború sújtotta Európa újjáépítésére életrehívott Világbank elnöki posztjáról. Kim helyét ideiglenesen a bolgár Kristalina Georgieva, a bank vezérigazgatója veszi át február 1-től. 

Az orvos végzettségű diplomata hivatalosan magánéleti okokkal magyarázta döntését, miszerint nem tölti ki 2022-ig szóló mandátumát, a gazdasági világsajtó ugyanakkor világpolitikai játszmákra vezeti vissza a váratlan lépést. 

Klíma- és gazdaságpolitika

A Guardian gyorselemzése furcsálja, hogy Kim azért távozik idő előtt, mert – mint azt kiszivárgott felmondó levelében írja – „a magánszektorhoz való csatlakozás az az út, amellyel a legnagyobb hatással leszek az olyan főbb globális problémákra, mint az éghajlatváltozás és a feltörekvő piacok infrastrukturális hiánya”. A brit lap emlékeztet arra, hogy elnökként Kim alig egy hónapja jelentette be, hogy a 2021 és 2025 közötti időszakra a Világbank 200 milliárd dolláros alapot nyitott a fejlődő országoknak a felmelegedéshez való alkalmazkodást segítő, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő beruházásaikra. 

A Financial Times szerint Kim az Amerika és Kína közötti kereskedelmi konfliktusok elől menekült el. Az egy éve zajló vámháború a lap szerint a világ minden táján zajló projekteket finanszírozó Világbankba is begyűrűzött, és ez aligha kedvezett a multilaterális egyezmények mentén felépített globális intézmény zavartalan működésének. Ráadásul a lap szerint a Világbank részvényeinek 16 százalékát birtokló Egyesült Államok jelenlegi vezetésének nem tetszett, hogy a második világháború után alapított intézmény olyan, korábban feltörekvőnek számító országok beruházásait is finanszírozza, amelyek gazdasági eredményeik alapján piaci hitelekhez is hozzáférhetnek terveik megvalósításához. 

A Világbank élére még Barack Obama elnöksége idején 2012-ben kinevezett, második ötéves ciklusát viszont már Donald Trump regnálása idején, 2017-ben megkezdő Kim lemondása ennek ellenére az elemzőket is meglepte. (Az intézmény vezetőjét a hagyományok szerint az USA  delegálja, míg a Nemzetközi Valutaalap, az IMF vezetője a szokásjog szerint európai.) A korábban az ENSZ egészségügyi szerevezeténél, a WHO-nál is dolgozó Kim ugyanis nyíltan nem konfrontálódott az amerikai kormányzattal, sőt elérte a világ legszegényebb országait támogató IDA-alap feltöltését, valamint azt, hogy a Trump-kabinet jelentős összeggel támogatta a Világbank 13 milliárd dolláros tavalyi tőkeemelését.

Jim Yong Kim tavaly novemberben PekingbenFotó: NICOLAS ASFOURI/AFP

A Reuters hírkommentárja szerint Kim távozására magyarázat lehet, hogy a Világbank az amerikai kormányzat nyomására tavaly 30 százalékkal csökkentette a kínai hitelkeretet, így már csak 1,8 milliárd dollárt folyósított a népköztársasági projektekre. A Reuters úgy véli, a lemondás után a Világbank Trump furkósbotjává válhat a Kínával szemben folytatott vámháborúban.

A Bloomberg elemzése szintén az elmérgesedő kereskedelmi háborúval magyarázza a váratlan távozást, hozzátéve, hogy a feszültséget csak növelhette, hogy a Világbank csak tavaly 64 milliárd dollárral segítette a feltörekvő piacokat, amellyel konkurenciát támasztott az amerikai iparnak.

Ivanka Trump sem volt elég? 

Nehezíti a tisztánlátást ugyanakkor, hogy Kim jó viszonyt ápolt a regnáló elnök lányával, Ivanka Trumpal, aki a Bloomberg szerint afféle összekötő lett a Fehér Ház és a Világbank között. Ebben persze jelentős szerepet játszott az is, hogy a elnöki sarj kezdeményezésére 2017-ben létre jött egy 1 milliárd dolláros külön pénzügyi alap a női vállalkozások finanszírozására.

Jim Yong Kim és Ivanka Trump 2017 októberébenFotó: JIM WATSON/AFP

A Wall Street Journal úgy tudja, hogy Kim döntésében az is szerepet játszhatott, hogy a tagországok egyre kevésbé hajlandóak elfogadni, hogy a világ szegényebb régióinak támogatására hivatott intézmény élén egy amerikai áll, aki kimondva-kimondatlanul az Egyesült Államok érdekeit szolgálja. Ugyanakkor azt a lap sem vonja kétségbe, hogy a koreiai-amerikai orvos-diplomata már csak azért is szálka volt a Trump-kormányzat szemében, mert egyértelműen leállíttatta az elnök kedvenceinek számító szénerőmű-projektek támogatását.