Megtorpanni látszik a világ gazdasági növekedése a Világbank szerint, ráadásul már tavaly sem úgy muzsikált, ahogy azt a pénzügyi szakemberek korábban előre jósolták. Igaz, olyan nagyon azért nem tévedtek: a 2018-as növekedést 3,1 százalékosnak várták, de csak 3 százalékos lett. A 2019-es előrejelzésnél a Világbank szakemberei gyorsan előremenekültek: még a fele sem telt el a januárnak, egy tizedponttal máris csökkentették az idei évre jósolt növekedés mértékét. Eszerint idén már csak 2,9 százalékos, jövőre pedig ennél is kisebb, 2,8 százalékos növekedés várható.

A visszaesés, vagyis a növekedés lassulása a szakemberek szerint egyaránt érinti az iparilag fejlett és a felzárkózó országok gazdaságát, bár a Világbank friss jelentése, amelynek alcíme Darkening Skies, azaz az elboruló égbolt, elsősorban a gazdagabb országokra összpontosít. Az Egyesült Államok gazdaságának növekedését például 2020-ra már csak 1,7 százalékosra jósolták, ami 3 tizeddel marad alatta a korábban kalkuláltnak. Okként elsősorban a világkereskedelmi bizonytalankodást, az Amerika és Kína között dúló vámháborút és az inkább a felzárkózó gazdaságokban jellemző valutaválságot emlegetik.

Már a kínaiak is inkább kínait vesznek

Az amerikai és az európai piacokat egyaránt gyengíti, hogy Kínában kevesebbet vásárolnak nyugatról. Az Apple például 20 év óta először hangolta szerényebbre negyedéves bevételi elvárásait, amit a kínai iPhone-eladások jelentős visszaesésével magyaráztak. A szerényebb kínai érdeklődés a német piacot is megviseli, a távol-keleti eladások csökkenése elsősorban a gépjárműgyártóknak fáj.

Utóbbit egyébként magyarázhatja, hogy a kínai piac, legalábbis magához képest, ugyancsak takarékon lesz a közeljövőben. Idén és jövőre a gazdasági növekedés az előrejelzések szerint alig éri majd el a 6 százalékot. Ez persze Európából és az Egyesült Államokból nézve kisebb kánaánnak tűnik, de ahhoz képest jelentős csökkenés, hogy Kína gazdasági növekedése 1980 és 2010 között évente átlagosan 10 százalék körül mozgott.

A visszaesés szükségszerű

Kína és az Egyesült Államok együttes teljesítménye (és a két gazdaság egymásra hatása) különösen fontos a világgazdasági növekedés szempontjából. A növekedés 20, a világszintű GDP 40 százalékáért ugyanis ennek a két országnak a gazdasága felel. Noha a Világbank szakértői egyelőre nem tartanak világméretű gazdasági válságtól, annak valószínűségét egy jelentősebb amerikai visszaesés váratlanul akár az egekbe is repítheti.

A helyzeten az sem segített sokat, hogy az 59 éves, Dél-Koreában született, de az Egyesült Államokban nevelkedett Jim Yong Kim január 7-én lemondott a 189 tagországot tömörítő, eredetileg a második világháború sújtotta Európa újjáépítésére életrehívott Világbank elnöki posztjáról. A döntés hátterében pedig elemzők épp az Egyesült Államok és Kína között bebetonozódni látszó gazdasági lövészárkokat sejtik. A kialakult helyzethez néhány európai döntés is hozzájárult. A Brexit például ugyancsak átfogó hatással lehet az egész világ gazdasági mutatóira, azon belül is a kelet-európai és az észak-afrikai országokat sújthatja legnagyobb mértékben.

A legutóbbi, 2008-as gazdasági válság óta tartó tízéves fellendülésnek egyébként előbb vagy utóbb törvényszerűen vége szakad. Bill Gates és Warren Buffett, a világ második és harmadik leggazdagabb embere szerint várhatóan a nagyon közeli jövőben. Hogy a fellendülést mindössze kiigazítás, recesszió (két egymást követő negyedévben csökken a GDP), teremtő rombolással járó strukturális válság, netán összeomlás követi-e, arról az elemzők véleménye többnyire erősen megoszlik. Ezúttal sem igen lehet tudni, hogy a gazdasági növekedés megtorpanását gyors összeomlás követi-e vagy csak rövid szusszanásra kell számítani.

A témában hosszabb összefoglalónk itt olvasható:

link Forrás