Néhány éve még eretnek gondolatnak számított a nemnövekedés a közgazdaságtanban, mostanra viszont a legmenőbb helyeken foglalkoznak vele. Szükség van-e még mindenhol gazdasági növekedésére? Kinek jó és kinek árt az anyagi javak hajszolása?
A túlélés tervrajza és A növekedés határai című, később könyvként is kiadott jelentések már 1972-ben felhívták a figyelmet a globális népesség és a világgazdaság folyamatos növekedésére, a természeti kincsek kiaknázására épülő gazdaság fenntarthatatlanságára. A kutatók tudományos lapokban estek egymásnak, a politikai és gazdasági vezetők pedig hallani sem akartak a zöld hisztiről.
A Bloomberg nagyobb gazdaságokat rangsoroló listáját havonta frissítik különféle járvány- és gazdasági mutatók alapján az esetszám növekedésétől a halálozási rátán át a tesztkapacitásig, de olyan tényezőket is számításba vesznek, mint a helyi egészségügy terhelhetősége, a korlátozások gazdasági hatásai és a szabad mozgás lehetősége.
A kínai lehet az egyetlen gazdaság a G20 csoporton belül, amely 2020-ban növekedni tud, miközben a Nemzetközi Valutaalap szerint a globális gazdaság 4,4 százalékkal zsugorodik.
A szervezet tavaly novemberben még 2,9 százalékos globális növekedést jelzett előre, most már csak 1,5 százalékkal számol.
Bár Kína gazdasága továbbra is évi 6,5 százalékos növekedésben van, a fél százalékos visszaesés az egész világra kihat. A kínai a globális gazdaság harmadát jelenti.
Világszerte megtorpan a gazdasági növekedés, állítják a Világbank gazdasági elemzői. A helyzetet akár a Brexit, akár egy hirtelen amerikai visszaesés válságossá teheti.
A brit gazdasági lap szerint Közép-Kelet-Európának fel kell zárkóztatnia a béreket, és fejlesztenie kell az oktatást, hogy úrrá legyen a munkaerőhiányon.