Donald Trump újabb 10 százalékos vámot készül kivetni a kínai cápahúsra és a dinnyemagra is

Újabb kétszáz milliárd dollárnyi értékű kínai exportárura helyezett kilátásba büntetővámokat augusztustól Donald Trump. Az amerikai elnök a szóban forgó 6000, az USA kormánya által hivatalosan tegnaptól listázott termék bevitelét az értékük mintegy tíz százalékával tervezi megvámolni. A Trump-adminisztráció által listázott áruk között a WC-papírtól a tengeri herkentyűkig minden van. 

Az érintett termékek listájának néhány eleme, a teljesség igénye nélkül:

  • fagyasztott cápahús
  • dinnyemag
  • csiga (élő, friss, hűtött, fagyasztott, sózott vagy pácolt)
  • baracklekvár
  • szén-dioxid
  • csukamájolaj
  • üvegszál
  • savanyú uborka
  • teknőspáncél
  • paradicsomlé
  • rizsbor vagy szaké
  • ipari nyersanyagok: réz, nikkel, kobalt, alumínium, ólom, cink, króm, wolfram, urán 

A hivatalos magyarázat szerint az újabb büntetővámokra azért van szükség, hogy eltántorítsák Kínát a „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatától, a szellemi tulajdonok jogának módszeres megsértésétől és a kereskedelmi gyakorlata révén kierőszakolt technológiai paradigmaváltástól”. Trump a szerinte sportszerűtlen kínai kereskedelmi gyakorlatot okolja azért, hogy az USA Kínával szembeni kereskedelmi deficitje soha nem látott magasságokba hágott: tavaly a hiány elérte a 375 milliárd dollárt. 

Az első kör nem volt túl hatékony

Robert Lighthizer kereskedelmi biztos szerint az új vámok kivetését azért fontolgatja az USA, mert a büntetővámok első körével nem sikerült Kínát a kereskedelmi gyakorlata megváltoztatására bírni. Sőt, az ázsiai ország nem átallott megtorlásképpen saját büntetővámokat kivetni az Amerikából érkező exportárura, köztük például autókra és szójababra, ami az amerikai hivatalnok szerint  védhetetlen.

A Trump-adminisztráció idén januárban kezdte mára többfordulóssá vált, elsősorban a kínai exportot érintő vámháborúját. Rögtön az év elején 30 százalékos különadót vetett ki a napelemekre és a mosógépekre. Alig két hónappal később 25 százalékos vámmal sújtotta a beérkező acél- és 10 százalékossal az alumíniumtermékeket. Júliusban végül egyértelművé tette, ki az ellenség a vámháborúban: a kereskedelmi attak elindítása után először nevezték meg egyértelműen az újabb 25 százalékos vámmal sújtott, az USA-ba mintegy 34 milliárd dollár értékben áramló kínai terméket.

Kedvez-e bárkinek a büntetővám?

Trump vámpolitikája elvben arra lenne jó, hogy a külföldről származó nyersanyagokra kivetett büntetővámmal élénkítse az amerikai ipari termelést, különös tekintettel a nagy múltú, de az utóbbi időkben meglehetősen gyenge lábakon álló autóiparra. Csakhogy a képlet a valóságban az elnökénél hajszálnyival bonyolultabbnak bizonyult.  Egyes elemzések szerint napjaink egyik legamerikaiabb terméke, az USA-ban tervezett, de Kínában gyártott iPhone például jelentősen megdrágulhat Trump döntése miatt: a 64 gigabájtos iPhone 8 most 700 dollárba kerül Amerikában, de ha az elkészítéséhez használt alapanyagokat megsarcolják, az ára akár 1000 dollárra is emelkedhet.

Miután Trump egyre súlyosbodó kereskedelmi háborújának ekképp az Egyesült Államokban is egyre kevésbé örülnek, a büntetővámok újabb köréről ezúttal az érintett iparágak képviselőivel is egyeztetnek majd. Az amerikai szójababra kivetett kínai különvám például érzékenyen érintette az újvilági farmereket, olyannyira, hogy a 2016-os elnökválasztáson még Trumpot támogató gazdálkodók akár el is fordulhatnak az elnöktől. Szakértők szerint a vámháborúval Trump Kínának az észak-koreai nukleáris programmal szembeni támogatását is veszélybe sodorja.

Más kérdés, hogy veszteségek bőven akadnak kínai oldalon is: a shanghai tőzsde 1,8 százalékot romlott a Shanghai Composite összesített részvényindex szerint, míg a hongkongi tőzsde a nap végén 1,3 százalékkal zárt rosszabbul a hír hatására. A kínai jüan fél százalékot romlott az amerikai dollárhoz képest. Az amerikai fenyegetőzést egyébként az egész világpiac megérezte. A japán értékpapírok 1,2 százalékot romlottak, de a legnagyobb európai tőzsdék is több mint egy százaléknyi veszteséget könyveltek el a hír hatására.

A Trump-féle kereskedelmi háborúval foglalkozó korábbi cikkek a Qubiten: 


Mi kerül ezen a gyógyszeren 23 millió forintba?

A gyógyszeriparban a „jobb, mint a Beatles” probléma azt jelenti, hogy mivel már rengeteg nagyon hatékony gyógyszer van sok betegség kezelésére, ezeknél jobbat kifejleszteni hatalmas erőforrásokat igényel, magyarázza Gál Bálint, a Stanford Egyetem szerves kémikus PhD-hallgatója.