Tényleg nagyobb eséllyel figyelemzavarosak az augusztusban született gyerekek?

Magyarországon is egyre több gyereket diagnosztizálnak figyelemzavarral, miközben egy most megjelent tanulmányban a Harvard Egyetem három kutatója azt mutatta ki, hogy nagy eséllyel sok olyan gyereket is figyelemzavarosnak tartanak az orvosok, aki csak túl fiatal ahhoz, hogy iskolába menjen.

Anupam Jena (Harvard Medical School), Michael Barnett (Harvard School of Public Health) és Timothy Layton (Harvard Medical School) a New England Journal of Medicine című orvosi folyóiratban jelentette meg tanulmányát a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarról, azaz az ADHD-ról, és a New York Timesban közérthetően is összefoglalták, hogy mire jutottak. Munkájuk kiindulási pontja az a tény, hogy az USA-ban az elmúlt két évtizedben megduplázódott az ADHD-val diagnosztizált gyerekek száma: ma már a gyerekek több mint 5 százaléka szed ADHD-gyógyszert, de közben hatalmas eltérések vannak a különböző államok között abban, hogy hány gyereket tartanak figyelemzavarosnak. Ez felveti a gyanút, hogy valami nincsen rendben a diagnózisok körül, hiszen miért lenne a gyerekek 6 százaléka figyelemzavaros Új-Mexikóban, 9 százaléka Texasban és 15 százaléka Arkansas-ban, hogy csak három szomszédos déli államot említsünk? 

Az ADHD-s gyerekek aránya a 4-17 évesek között amerikai államonként Forrás: New England Journal of Medicine

Eközben az ADHD diagnózisa elég szubjektív; ráadásul nemcsak az orvoson, hanem a szülőkön és tanárokon is múlik, hogy hol húzzák meg a határvonalat egy normálisan rendetlenkedő figyelmetlen gyerek és egy kórosan figyelemzavaros gyerek között. A tanulmány viszont arra jut, hogy azokat, akik fiatalabb korukban mennek iskolába, sokkal nagyobb eséllyel diagnosztizálják figyelemzavarral. De hogyan lehet elkülöníteni a szülői döntést és a különböző gyerekek egyéni tulajdonságait attól, hogy mikor kerültek iskolába? 

Hány éves a gyerek, amikor iskolába megy?

A szerzők azt használják ki, hogy a gyerekek ötévesen kerülnek iskolába, de azt, hogy ötéves-e már egy gyerek, egy bizonyos napon állapítják meg. Magyarországon például augusztus 31-ig kell betöltenie egy gyereknek a hatodik életévét ahhoz, hogy külön szülői kérés nélkül iskolába mehessen. Az USA államaiban viszont eltérő, hogy melyik hónapban mérik az iskolakötelezettségi kort. 18 államban például szeptember 1-je a releváns dátum: ha augusztus 31-én betölti valaki az ötöt, akkor irány a suli ötévesen, ha viszont csak szeptember 2-án, akkor plusz egy évet kell várnia, vagyis hatévesen kezdi majd meg az iskolát.

Ez az egy év nagyon sokat számít: több százezer gyerek éveken át gyűjtött adataiból  az derül ki, hogy az augusztusi születésű (tehát legfiatalabb) gyerekeket 34 százalékkal nagyobb eséllyel kapnak diagnosztizálják ADHD-vel, mint a szeptemberi születésű gyerekeket. Ez a különbség ugyanakkor csak azokban az államokban létezik, ahol szeptember 1-jéhez képest dől el, hogy valaki iskolába megy-e. Logikusnak tűnik tehát az a következtetés, hogy azokat a gyerekeket, akik fiatalabbak az osztálytársaiknál, jóval nagyobb eséllyel tartják figyelemzavarosnak. 

A szerző a Harvard Egyetem PhD-hallgatója, további cikkei a Qubiten itt olvashatók. 

Nem vagy elég zöld? Szégyelld magad!

A zöld hozzáállást terjesztő kommunikációs praktikák között egyre inkább megjelenik azok megszégyenítése, akik bírálóik szerint nem élnek elég környezettudatosan. Van-e értelme a megszégyenítésnek a jó cél érdekében, és milyen más út kínálkozik a környezetbarát szemlélet terjesztésére?