Az Európai Unióban 2015-2016 között minden harmadik szexuálisan kizsákmányolt gyerek magyar volt, és azóta csak annyit javult a helyzet, hogy több áldozatot sikerül azonosítani. De hogyan lehetne kimenekíteni őket ebből a brutálisan bántalmazó helyzetükből?
A betegségbe 2021-ben több mint 600 ezer ember, többségében gyermek halt bele.
A felnőttek egy része még mindig az időkorlát felől közelíti meg a gyerekek digitális eszközhasználatának szabályozását, miközben a kutatók szerint el kell fogadni, hogy a világ megváltozott, és a gyerekek online és offline élete már nem válik úgy el egymástól, mint ahogy azt a szüleik elképzelik.
Hogyan tudják feldolgozni a gyerekek a háborús traumát, és segít-e nekik, ha közben iskolába, óvodába járnak? A Cordélia Alapítvány gyerekpszichológusaival és terapeutájával egyebek mellett arról beszélgettünk, hogy miért nem csak nyelvi akadályai lehetnek a hazai intézményekbe való beilleszkedésnek.
A Cambridge-i Egyetem kutatói 8 és 13 éves gyerekek részvételével végeztek kísérletet, amely során kiderült, hogy a gyerekek könnyebben megosztják problémáikat és titkaikat egy gyerekméretű humanoid robottal, mint más emberekkel vagy online kérdőívekben.
A római katolikus egyház központi szerveként működő Szentszék is az ENSZ tagja, és bár aláírta A gyermek jogairól szóló egyezményt, már öt éve adós az aktuális jelentéstétellel a Gyermekjogi Bizottság felé. A jelentést és az állásfoglalást az egyházi gyerekbántalmazási ügyek miatt nagy várakozás övezi – a TK Podcast új adásában a késlekedés okairól is szó esik.
Lelkes önkéntesek két héten át hipermodern eszközökkel tanították a fonyódi gyermeküdülőben a háború elől Magyarországra menekült kárpátaljai roma gyerekeket, akik áprilisban érkeztek, és szeptemberig maradhatnak. Hogy utána mi lesz velük, azt még senki nem tudja.
A munkaképes korú ukránok negyede már a háború kitörése előtt is külföldön dolgozott, és a szülők sokszor elszakadtak gyerekeiktől. A háború borzalmaival együtt még fájdalmasabb kérdés, hogy milyen károkat okoz ez a túlélők életében.
Amerikában a sportoló, Kínában a jól tanuló gyerekekre néznek fel kortársaik, de általában a beszédesség, az agresszió egyes formái, de még a dohányzás is közrejátszik abban, hogy milyen társas státusza van egy gyereknek a közösségében. Bocskor Ákos, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa azt vizsgálta, hogy kit tartanak menőnek a magyar gyerekek.
Bognár Emese klinikai szakpszichológus szerint a százból öt magyar iskoláskorút érintő iskolafóbiára létezik gyógyír, főleg, ha a szülők és a pedagógusok is együttműködnek a gyerekekkel és a terapeutákkal.
A fiatalabb gyerekek korosztályában is hatásosnak és biztonságosnak bizonyult a Pfizer-BioNTech által gyártott covid-vakcina, ráadásul csak harmadannyi hatóanyag kell nekik ugyanolyan erős antitestszint eléréséhez, mint a kamaszoknak és fiatal felnőtteknek.
Hogyan esznek a gyerekek, milyen szerepet tölt be a menza az életükben a bölcsődétől 18–19 éves korukig? Kevesen foglalkoznak ezzel, pedig 1,2 millió magyar gyerek eszik a közétkeztetésben. A Glossza podcast új epizódjában Mautner Zsófia gasztroblogger és Báti Anikó, a Néprajzi Intézet táplálkozáskultúra-kutatója vesézi ki a témát.
A 2–4 éves gyerekek 63 százaléka él olyan országban, ahol legális a fenekelés, és a szülők élnek is a lehetőséggel. A viselkedéskutatások eközben azt mutatják, hogy a testi fenyítés növeli az esélyét annak, hogy a gyerek agresszívvá vagy antiszociálissá válik, és a kognitív képességeiben is visszamaradhat.
A magyar szülők több mint fele állítja, hogy gyerekének mentális egészségén nyomot hagyott a járvány, ami leginkább az alacsony jövedelmű és az egyszülős családokban élő gyerekeket sújtotta, derül ki az UNICEF Magyarország májusi reprezentatív felméréséből, amelynek eredményeit kedden mutatták be.
A legfrissebb kutatások szerint a miópia kialakulásáért elsősorban nem a túlzásba vitt képernyőbámulás a felelős, hanem a természetes fény hiánya.