Rengeteg tévhit övezi a többnyelvű gyerekek fejlődését, és sok a megválaszolatlan kérdés. Később kezd el beszélni, aki többnyelvű családban nő fel? Mindegyik nyelven elérhető a gazdag szókincs? Mit lehet kezdeni a többnyelvűségből fakadó szorongással? Máté Zita kézikönyvet írt a sokszínű nyelvi neveléshez.
Egy amerikai felmérés adatai arra utalnak, hogy a 11-13 éves gyermekeknél az okostelefon javíthatja a közérzetet és jót tehet a szociális kapcsolatoknak. A közösségi média azonban inkább káros.
A biciklizés nem csak egészséges, de a gyerekek tájékozódását, koncentrációját is fejleszti. Barcelona, Portland és Frankfurt után már Magyarországon is több helyen elindult a Bicibusz – mi Budakeszin kísértünk végig egy reggeli utat.
Az Európai Unióban 2015-2016 között minden harmadik szexuálisan kizsákmányolt gyerek magyar volt, és azóta csak annyit javult a helyzet, hogy több áldozatot sikerül azonosítani. De hogyan lehetne kimenekíteni őket ebből a brutálisan bántalmazó helyzetükből?
A betegségbe 2021-ben több mint 600 ezer ember, többségében gyermek halt bele.
A felnőttek egy része még mindig az időkorlát felől közelíti meg a gyerekek digitális eszközhasználatának szabályozását, miközben a kutatók szerint el kell fogadni, hogy a világ megváltozott, és a gyerekek online és offline élete már nem válik úgy el egymástól, mint ahogy azt a szüleik elképzelik.
Hogyan tudják feldolgozni a gyerekek a háborús traumát, és segít-e nekik, ha közben iskolába, óvodába járnak? A Cordélia Alapítvány gyerekpszichológusaival és terapeutájával egyebek mellett arról beszélgettünk, hogy miért nem csak nyelvi akadályai lehetnek a hazai intézményekbe való beilleszkedésnek.
A Cambridge-i Egyetem kutatói 8 és 13 éves gyerekek részvételével végeztek kísérletet, amely során kiderült, hogy a gyerekek könnyebben megosztják problémáikat és titkaikat egy gyerekméretű humanoid robottal, mint más emberekkel vagy online kérdőívekben.
A római katolikus egyház központi szerveként működő Szentszék is az ENSZ tagja, és bár aláírta A gyermek jogairól szóló egyezményt, már öt éve adós az aktuális jelentéstétellel a Gyermekjogi Bizottság felé. A jelentést és az állásfoglalást az egyházi gyerekbántalmazási ügyek miatt nagy várakozás övezi – a TK Podcast új adásában a késlekedés okairól is szó esik.
Lelkes önkéntesek két héten át hipermodern eszközökkel tanították a fonyódi gyermeküdülőben a háború elől Magyarországra menekült kárpátaljai roma gyerekeket, akik áprilisban érkeztek, és szeptemberig maradhatnak. Hogy utána mi lesz velük, azt még senki nem tudja.
A munkaképes korú ukránok negyede már a háború kitörése előtt is külföldön dolgozott, és a szülők sokszor elszakadtak gyerekeiktől. A háború borzalmaival együtt még fájdalmasabb kérdés, hogy milyen károkat okoz ez a túlélők életében.
Amerikában a sportoló, Kínában a jól tanuló gyerekekre néznek fel kortársaik, de általában a beszédesség, az agresszió egyes formái, de még a dohányzás is közrejátszik abban, hogy milyen társas státusza van egy gyereknek a közösségében. Bocskor Ákos, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa azt vizsgálta, hogy kit tartanak menőnek a magyar gyerekek.
Bognár Emese klinikai szakpszichológus szerint a százból öt magyar iskoláskorút érintő iskolafóbiára létezik gyógyír, főleg, ha a szülők és a pedagógusok is együttműködnek a gyerekekkel és a terapeutákkal.
A fiatalabb gyerekek korosztályában is hatásosnak és biztonságosnak bizonyult a Pfizer-BioNTech által gyártott covid-vakcina, ráadásul csak harmadannyi hatóanyag kell nekik ugyanolyan erős antitestszint eléréséhez, mint a kamaszoknak és fiatal felnőtteknek.
Hogyan esznek a gyerekek, milyen szerepet tölt be a menza az életükben a bölcsődétől 18–19 éves korukig? Kevesen foglalkoznak ezzel, pedig 1,2 millió magyar gyerek eszik a közétkeztetésben. A Glossza podcast új epizódjában Mautner Zsófia gasztroblogger és Báti Anikó, a Néprajzi Intézet táplálkozáskultúra-kutatója vesézi ki a témát.