A tanév végéhez közeledve zavaros, átláthatatlan körülmények között élesedik a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere, a TÉR. A célok homályosak, a módszerek kérdésesek; a tanárok között van, aki trollkodik, van, aki trükközik, de a legtöbbjük nem ért egyet az új rendszerrel.
Az osztrák főváros történelmi demográfiai átalakuláson megy keresztül: lakosainak közel fele nem Ausztriában született. És hiába kiáltják ki Bécset évről évre a világ legélhetőbb városának, a németül nem beszélő bevándorló gyerekekkel nem tud mit kezdeni.
36 európai nagyvárost vizsgáltak, Budapest a 30. helyen végzett. Hogy miért?
Bár az új, még szigorúbb drogtörvényt már elfogadták, prevenciós stratégia továbbra sincs, a valódi megelőzést végző szakmai szervezeteket pedig évek óta nem engedik be az iskolákba. A nagy kapkodás eredményeként védőnők tartanak osztályfőnöki órát, rendőrök pedig szülői értekezletet.
A MATE kutatói évek óta vizsgálják, hogyan hatnak a törpenyúl-asszisztált terápiák és foglalkozások a résztvevőkre. Míg az emberekre gyakorolt hatás egyértelműen pozitív, a nyulaknál nagyon kell vigyázni, nehogy legyűrje őket a stressz, amibe akár bele is pusztulhatnak.
Lannert Judit és Németh Szilvia oktatáskutatók új könyvükben olyan, magyar iskolákban is kipróbált, formabontó tanítási módszereket mutatnak be, amelyek nemcsak élvezetesebbek és hatékonyabbak a puszta tudásátadásnál, de közelebb is hozzák egymáshoz a gyerekeket.
„Ahelyett, hogy elkísérné a diákokat az új évezredbe, visszavinné őket az 1950-es évekbe. Mi lesz a következő? Visszahozza a fekete-fehér tévéket?” – kommentálta Giuseppe Valditara terveit az Öt Csillag Mozgalom.
Pedagógiai kultúraváltásra lenne szükség a magyar iskolákban, de ezt a kötött tanterv mellett a szelekciós nyomás is nehezíti. Podcastunkban Szimler Bálint filmje, a Fekete pont apropóján beszélgettünk Berényi Eszter oktatáskutatóval és Knausz Imre pedagógiai szakíróval.
Az egyenként 2,5 millió forintos pénzjutalommal járó elismerést olyan tanárok vehetik át, akik sokat tettek a hazai reáloktatás fejlesztéséért és a természettudományos tárgyak iránti érdeklődés felkeltéséért.
Magyarországon nagy vihart kavart az iskolai telefonozás betiltása, de vajon hogyan kezeli a kérdést a land of the free és a home of the brave? Az amerikai helyzetet Kapronczay Stefánia, a TASZ stratégiai igazgatója mutatja be a Qubit olvasóinak.
Min mennek keresztül az Európába bevándorló gyerekek? Milyen érzés elszakadni otthonról, és milyen küzdelmek várnak rájuk új hazájukban, ami talán soha nem lesz az igazi hazájuk? Ezt mutatja be a Verzió fesztivál két dokumentumfilmje.
2024-re a magyarok lettek Ausztria ötödik legnagyobb bevándorló csoportja, ami azt jelenti, hogy mára több ezer magyar gyereknek vannak iskolai élményei az osztrák oktatásról. Kutatók most megvizsgálták, hogyan tudnak beilleszkedni az ottani rendszerbe a Bécsbe kiköltözött magyarok.
Nem Magyarországon, hanem egy londoni magániskolában, ahol a középiskolai vizsgájára készül egy csoport diák a forradalmi módszerek bevetésével.
A tanév kezdetén Magyarországot sújtó perzselő hőség közvetlen oka egy hőkupolának nevezett időjárási jelenség, de a klímaváltozás nélkül aligha lehetne ilyen meleg.
Nem biztos, hogy az ördögtől való ötlet korlátozni a mobiltelefonok használatát az iskolákban, de az biztos, hogy nem egy nyugállományú rendőr alezredesre kellene bízni a döntést, aki hivatalból mindent surikennek néz.