Nem Magyarországon, hanem egy londoni magániskolában, ahol a középiskolai vizsgájára készül egy csoport diák a forradalmi módszerek bevetésével.
A tanév kezdetén Magyarországot sújtó perzselő hőség közvetlen oka egy hőkupolának nevezett időjárási jelenség, de a klímaváltozás nélkül aligha lehetne ilyen meleg.
Nem biztos, hogy az ördögtől való ötlet korlátozni a mobiltelefonok használatát az iskolákban, de az biztos, hogy nem egy nyugállományú rendőr alezredesre kellene bízni a döntést, aki hivatalból mindent surikennek néz.
A biciklizés nem csak egészséges, de a gyerekek tájékozódását, koncentrációját is fejleszti. Barcelona, Portland és Frankfurt után már Magyarországon is több helyen elindult a Bicibusz – mi Budakeszin kísértünk végig egy reggeli utat.
A Baross utca 39. alatt álló iskolaépület tantermei a remények szerint két év múlva önkormányzati lakásokká alakulnak, és a rászoruló családok már 2026 tavaszán-nyarán beköltözhetnek új otthonaikba.
A 25 órán át tartó Lauder Innovációs Maratonon a jelen problémáira keresték a jövő megoldásait: a diákok fél nap alatt összeállított projektjeikkel a parkolás, az űrszemét, a magányosság és a mesterséges intelligencia problémáit is készek megoldani.
Ma jelent meg a Közoktatás indikátorrendszere 2023 című kiadvány, ami 2015 óta kétévente tudósít a közoktatás aktuális állapotáról. Az egyre romló oktatási rendszerből nemcsak a tanárok hiányoznak, de a legjobban teljesítő tanulók aránya is csökkenést mutat.
Mi okból tartjuk fönn a középiskolai záróvizsga intézményét? Hagyomány, mérhetőség, vagy a társadalmi struktúrák, hierarchiák, elitek újratermelése? A Monarchiában vezettük be, legfőbb ideje megszabadulni tőle!
Csodájára járnak Sárváry Márk módszerének az egyik legrangosabb amerikai egyetemen, a Cornellen: mint kiderült, a diákközpontú megközelítés csökkenti a hallgatók és az oktatók terheit is, miközben az eredmények sem romlanak.
Az iskolának nemcsak a tudás átadásában kellene szerepet játszania, hanem a demokrácia védelmében is – ez volt az egyik fő üzenete a 3. Demokratikus Nevelés Konferenciának, amit a múlt hét végén rendeztek Budapesten.
A 86 ezer finn tanuló szokásait vizsgáló kutatók szerint a szülőkkel ápolt bizalmi kapcsolat képes kordában tartani az iskolakerülő magatartást.
A békéscsabai, göncruszkai és miskolci iskolákban készült film azt mutatja be, hogy milyen az oktatás ott, ahol nem a tananyag, hanem a gyerekek állnak a középpontban.
A lap kormányközeli forrásokra hivatkozva azt írja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kisajátíthatja az elitpedagógus-képzést, míg a hátrányos helyzetű gyerekek tanítóit egyházi egyetemeken képeznék ki.
Az amerikai professzorok ölre mennek érte, és vannak, akik a kréták Rolls Royce-aként emlegetik, de vajon mire megy a magyar táblákon a japán-koreai csoda?
A központosítással végletekig beszűkített iskolai és tanári autonómia, a túl széles tárgyi tudást követelő Nemzeti Alaptanterv, az alacsony pedagógusbérek és a bérdifferenciálás hiánya mind hozzájárulnak a minőség romlásához, derül ki egy friss kutatásból.