A neten lógó diákok hajlamosak leginkább lógni az iskolából
A 86 ezer finn tanuló szokásait vizsgáló kutatók szerint a szülőkkel ápolt bizalmi kapcsolat képes kordában tartani az iskolakerülő magatartást.
A 86 ezer finn tanuló szokásait vizsgáló kutatók szerint a szülőkkel ápolt bizalmi kapcsolat képes kordában tartani az iskolakerülő magatartást.
A békéscsabai, göncruszkai és miskolci iskolákban készült film azt mutatja be, hogy milyen az oktatás ott, ahol nem a tananyag, hanem a gyerekek állnak a középpontban.
A lap kormányközeli forrásokra hivatkozva azt írja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kisajátíthatja az elitpedagógus-képzést, míg a hátrányos helyzetű gyerekek tanítóit egyházi egyetemeken képeznék ki.
Az amerikai professzorok ölre mennek érte, és vannak, akik a kréták Rolls Royce-aként emlegetik, de vajon mire megy a magyar táblákon a japán-koreai csoda?
A központosítással végletekig beszűkített iskolai és tanári autonómia, a túl széles tárgyi tudást követelő Nemzeti Alaptanterv, az alacsony pedagógusbérek és a bérdifferenciálás hiánya mind hozzájárulnak a minőség romlásához, derül ki egy friss kutatásból.
„Amíg a kutatók nem tudják élményszerűen bemutatni saját eredményeiket, addig a tudomány ijesztő marad” – hangzott el a CEU Határtalan Tudás szombati eseményén, ahol bemutatták azt az online platformot is, ahol a diákoknak neves kutatók magyarázzák el közérthetően a legfrissebb tudományos eredményeket.
„Borúsnak látom az európai oktatás jövőjét: amikor épp más sebességre kellene váltanunk, azt látjuk, hogy ez nekik sem megy, akkor hogy fog nekünk sikerülni?” – mondja az oktatáskutató, aki alaposan megvizsgálta a legutóbbi PISA-tesztek Magyarországra vonatkozó adatait, és meglepő eredményre jutott.
„Minden évben dühös leszek, amikor ilyen listákat látok, mert egyáltalán nem reflektálnak arra, hogy mit jelent az, hogy jó iskola” – mondja Berényi Eszter oktatásszociológus, aki a HVG top 100-as listája mellé készített egy alternatív listát, ami a szülők társadalmi helyzete szerint rangsorolja a gimnáziumokat. Elgondolkodtató eredményre jutott.
A magyar oktatás legnagyobb baja a szabad iskolaválasztás, ami más országokhoz képest nálunk teljesen torzult módon valósul meg – mondja az oktatási jogok biztosa a Szabad Európa által készített hétfői interjúban.
A magyar iskolának sosem volt aranykora, de olyan rossz helyzetben sem volt soha, mint ami 2011 és 2015 között létrejött – mondja a Qubit legújabb podcastjában Radó Péter oktatáskutató, akivel a magyar iskoláról és az oktatáskormányzás jövőjéről beszélgettünk.
A tanároknak ma, szeptember 29-én kell végleg eldönteniük, hogy alávetik-e magukat a januártól hatályos státusztörvény rendelkezéseinek, vagy mennek, amerre a szemük lát. Nehéz a döntés, rengeteg a buktató, és még időzített bombát is rejt a törvény.
Az érzelmi és viselkedéses problémákkal élő gyerekek számára jelenthet segítséget, ha terápiás kutyák is részt vesznek az órákon.
Miért üresedett ki mára a közoktatás? Miért hagyja hidegen a gyerekeket Esterházy Péter és Wass Albert egyaránt? És ha a hatalomnak nem is éri meg rendbe hozni az oktatásügyet, miért lenne fontos mégiscsak jó iskolát csinálni? Aki válaszol: Knausz Imre, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének volt vezetője.
Mikor és mennyit mobilozhassanak a gyerekek? Mit tegyen az iskola, mennyit engedjen a szülő? Tiltás, elkobzás, büntetés, trükközés, elbutulás, függőség, bullying: minden, amit a fiatalok telefonhasználatáról tudni érdemes.
A Romániában végzett kutatás szerint a diákok még az utolsó óra utáni foglalkozásokon is szívesebben részt vesznek, ha a tanáraik megjelenése meggyőző.