Egy 17 éves diák a Redditen kérkedett azzal, hogy az 5-ös esszéit is géppel íratja meg, sőt néhány hét alatt 100 dollárt keresett azzal, hogy mások házi feladatát is elkészíttette. A tanárok gyanakodnak és rettegnek.
Miután évtizedeken át hiába próbálták elérni a tanárok tisztességes megfizetését, a 20. század elejére radikalizálódtak a pedagógus-szakszervezetek, de a Horthy-korszakban még nagyobb ellenállással szembesültek. A nemzetellenes tanárok üldözését levezénylő Zilahi Kiss Jenő végül nem zsidózó papagájának hírébe, hanem a korrupcióba bukott bele.
Missouriban a szülők írásbeli engedélye alapján dől majd el, hogy az iskolaigazgató melyik gyereket verheti meg.
Egy amerikai tanulmány szerint a a szülői beavatkozás terheli az otthoni érzelmi környezetet, nem segíti a gyerekek problémamegoldó képességeinek kialakulását, és az áthárított felelősség érzetét kelti a kisiskolásokban.
Lelkes önkéntesek két héten át hipermodern eszközökkel tanították a fonyódi gyermeküdülőben a háború elől Magyarországra menekült kárpátaljai roma gyerekeket, akik áprilisban érkeztek, és szeptemberig maradhatnak. Hogy utána mi lesz velük, azt még senki nem tudja.
Íme egy értékes lelet, egy nyolcadikosoknak szánt felvételi feladatsor az 1999/2000-es tanévből, és egy friss, 2022-es. Szerinted is a régi a könnyebb? Próbáld ki magad!
A 10–18 éves korosztályt érintő iskolatípusokban mostantól nem lehet reggel fél 9 előtt elkezdeni a tanítást. A döntéstől az alváshiánnyal küzdő kamaszok fizikai és mentális egészségének megőrzését és javítását várják.
A hazai iskolák csak a hiányosságokat és a lemaradást látják a külföldről visszatérő gyerekekben, és egyáltalán nem ismerik fel azokat a készségeket, amiket kint szereztek meg. Az oktatási rendszer merevsége miatt a hazatérők nehezen illeszkednek be, és sokszor osztályt kell ismételniük, ami lemorzsolódáshoz vezethet. Nem csoda, hogy a legtöbb gyerek a rossz itthoni iskolaélmények hatására külföldön képzeli el az életét – olvasható egy frissen megjelent nemzetközi tanulmánykötet Magyarországról szóló fejezetében.
A Brutális fizika című kísérletsorozatáról is ismert Härtlein Károly rendhagyó órájának témája a szabadesés volt, amit nem is igazán lehet egy tanteremben szemléltetni. A rekordkísérletről videó is készült.
Egy magyar részvétellel végzett friss kutatás arra figyelmeztet, hogy a komoly téttel bíró vizsgák okozta stressz a fiatalok mentális egészségére is káros lehet, így a döntéshozóknak végig kellene gondolniuk, mekkora árat érdemes megfizettetni a diákokkal azért, hogy a végén a legmegfelelőbb jelentkezőket vehessék fel a középiskolákba.
A lezárások alatt átlagosan 75 perccel többet aludtak a svájci középiskolások, amitől annyit javult a jóllétük, hogy az az elszigeteltségből fakadó mentális egészségromlást is ellensúlyozta. Vannak szakértők, akik szerint délelőtt 10-11 óra előtt nem szabadna elkezdeni a tanítást.
Amerikában a sportoló, Kínában a jól tanuló gyerekekre néznek fel kortársaik, de általában a beszédesség, az agresszió egyes formái, de még a dohányzás is közrejátszik abban, hogy milyen társas státusza van egy gyereknek a közösségében. Bocskor Ákos, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa azt vizsgálta, hogy kit tartanak menőnek a magyar gyerekek.
A lányok rendre sokkal jobban teljesítenek jobban az egyetemre való bejutásban is meghatározó középiskola felvételi teszteken, mint a fiúk, de az iskolák egy 1950-ben bevezetett irányelv szerint csak fele-fele nemi arányban tölthetik fel osztályaikat. A lányoknak így több pontot kell szerezniük a teszteken is.
Ha egy diák érdeklődik a csillagászat vagy az űrkutatás iránt, legtöbbször csak saját erőből szerezheti meg a szükséges tudást. Egy elkötelezett csoport igyekszik az iskolákba is eljuttatni a csillagászati karrierhez vezető lehetőségeket a diákolimpia előszobáját jelentő versennyel, az Athletica Galacticával.
Bognár Emese klinikai szakpszichológus szerint a százból öt magyar iskoláskorút érintő iskolafóbiára létezik gyógyír, főleg, ha a szülők és a pedagógusok is együttműködnek a gyerekekkel és a terapeutákkal.
Hogyan éljük meg a tereket? Mitől függ, hogy valamit kicsinek vagy nagynak, tágasnak vagy szűknek élünk meg? Miért vetítjük rá a XX. század traumáit a kor építészetére? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Somogyi Krisztina építészetkritikussal, vizuáliskörnyezet-kutatóval beszélget Édes Balázs urbanista.
Mennyire veszélyes a legújabb fertőzéseket okozó delta variáns? Mennyire hatásosak ellene az oltások, és mindenképpen szükség van-e harmadik adag vakcinára? Milyen egyéb intézkedések jöhetnek szóba, amikor ismét tömegesen kényszerülünk a vírus terjedésének kedvező zárt terekbe?
Hogyan maradhat fenn évtizedeken át egy tankönyv, ami teli van hibával, és amit mértéktartóan becsülve is több száz tanár használt sok tízezer diák oktatása során? Egy földrajztanár igyekszik megérteni és elmagyarázni.
Abban, hogy kit vesznek fel középiskolába vagy egyetemre, a kutatások szerint szerepet játszik, hogy fiú-e vagy lány, milyen a bőrszíne, tájszólásban beszél-e, diplomások-e a szülei, vagy hogy hol él. A felvételi rendszer igazságtalansága nem elsősorban a tesztek értékelésében, hanem a társadalmi egyenlőtlenségekben rejlik.
Az iskolai nyelvi nevelés a maga abszurditásaival egyetlen hatalmas darázsfészek, aminek majdnem minden részlete megkérdőjelezhető. Ezt miért kell tudniuk a gyerekeknek? Ez a feladat milyen képességüket fejleszti? Minek? Hát nem utálják még eléggé az iskolát, hogy ezzel inzultálják őket? És ha már itt tartunk, mi a töve annak a szónak, hogy kisfiát?
Bár az elmúlt héten valamelyest javultak a járványügyi adatok, a szakmai szervezetek, a szülők és a járványszakértők is attól tartanak, hogy a tanárok az oktatás újraindításakor még nem lesznek teljes körűen védettek, és a gyerekek által hordozott vírus ismét szabadon terjedhet az iskolákban. A még el sem csendesedett harmadik hullám kellős közepén könnyen jöhet a negyedik.
Magyar, töri, matek, tesi, globnev. Egyáltalán mi az a globnev, és hogyan integrálható a hazai oktatási rendszerbe?
Amerikai, olasz és norvég vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a megfelelő iskolai óvintézkedések betartása mellett a diákok viszonylag ritkán fertőznek és fertőződnek meg, de még mindig sok az ismeretlen tényező.
A 20. században nagy karriert befutó és a mai Orbán-kormányt is foglalkoztató „hazafias és katonai nevelés” az első világháború előtti években indult meg. De miért és hogyan oktattak céllövészetet a századfordulós Magyarország iskoláiban?
„Tavaly március közepétől hol volt tanítás, hol nem, hol online, hol jelenlétiben, most ugyan nyitva az iskola, ezért aztán szakmányban írják az összes létező tárgyból a témazárókat. Sejthető, hogy a gyerek milyen minőségben tudott felkészülni magyarból és matekból.”
Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján viszonylag kevés gyerek kapja el az iskolában a koronavírus-fertőzést, és ugyancsak kevesen hurcolják haza a kórt. A fiatal felnőttek jóval nagyobb veszélyben vannak.
Miközben az óvodába járó roma gyerekek aránya jelentősen javult az elmúlt 15 évben, a romák helyzete az oktatás minden területén jelentősen romlik, és a különböző iskolai fokok teljesítése szempontjából egyre nagyobb a szakadék a romák és a teljes tanulónépesség között. A CEU Közpolitikai Tanulmányok Központjának kutatása a magyarországi, lengyelországi, romániai, szlovákiai és szerbiai roma gyerekek helyzetét vizsgálta.
Az otthontanulás időszakában a tanárok erejükön felül teljesítettek, és közben számtalan egyéni megpróbáltatással szembesültek, csakhogy egy tanár nem ismerheti be, hogy problémákkal küzd, hiszen a szülők rábízták a gyereküket. A tanárszereppel társadalmi szinten egyszerűen nem összeegyeztethető az az állapot, hogy a tanár nincs jól. Pedig megesik, hogy nagyon nincs jól.
Robinson azok közé a szkeptikusok közé tartozott, akik szerint az iskola mint intézmény elavult, nem a 21. századi problémákra reagál, és nem azokra készíti fel a tanulókat. 70 évesen hunyt el Los Angelesben.
Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor egy oktatási-nevelési intézményben karhatalmi beavatkozás szükséges. De vajon hogyan befolyásolja az iskola légkörét az állandó vagy gyakori rendőri jelenlét? Hogyan hat a külső kontroll a diákok, pedagógusok, szülők között felmerülő vitás helyzetek hosszú távú rendezésére?
Bár a hazai oktatási szakértők többsége és az orvosi kamara is kockázatosnak ítélte az érettségi vizsgák májusi lebonyolítását, a magyar kormányra nem hatottak az érvek. Az európai államok közül országos szinten csak azok nem törölték vagy halasztották el az érettségit, ahol eleve júniustól tartják a vizsgákat.
Magyarországon kívül a térségben már csak Szerbia és Montenegró áll ellen a hullámnak. Több környező állam országos szintű iskolabezárásokat vezetett be, míg néhány országban helyi szinten vagy életkorhoz kötötten zárták be az oktatási intézményeket.
A kínai állam elrendelte, hogy a legnagyobb techcégek és szolgáltatók szervezzenek online iskolarendszert a meglévő helyett. Ma van az első tanítási nap.
Az új intézkedésnek tankönyvek és kötelező olvasmányok is áldozatul esnek, mostantól csak a marxista elvek és a kínai filozófia mentén lehet tanítani az általános és középiskolákban.
A 10 éve indult Khan Academy pontgyűjtős, videós, önálló tanulást támogató platformja a gamifikációt használja a tanulók motiválására. Támogatók híján a magyar oldalon egyelőre sovány az átböngészhető anyag, és a hazai oktatás állapota is kérdésessé teszi, mennyire egészítheti ki ez a szolgáltatás az iskolai munkát.
Ha egy átlagos diákot a legrosszabb tanteremből a legjobba helyezünk, várhatóan 16 százalékkal többet fog fejlődni egy év alatt, mint ha a rossz tanteremben tanult volna, derül ki egy brit kutatásból. De hogy néz ki egy jó tanterem, milyenek a falak, a berendezés, és mi az ideális hőmérséklet a tanuláshoz?
Az etnikai különbségeket áthidaló barátságok igenis léteznek, és elősegíthetik, hogy a hátránnyal induló fiatalok felnőtt korukban megtalálják a helyüket a társadalomban. Három közgazdász vidéki iskolákban mérte fel, hogyan határozza meg a roma gyerekek teljesítménye ezeket a barátságokat.
17 budapesti általános és középiskolánál két héten keresztül mérte a levegő nitrogén-dioxid-szintjét a Greenpeace Magyarország. Az eredmények közel felében jóval az egészségügyi határérték feletti értékeket találtak, amiért szerintük elsősorban az öreg dízelüzemű járművek a felelősek. Az NO2 a gyerekkori allergia és asztma egyik legjelentősebb rizikófaktora.
Megváltozik-e a tanár szerepe, ha lemondunk az oktatással kapcsolatos mítoszokról? Milyen új oktatási módszerek hozzáférhetők máris a tanárok számára? Mi lehet a civilek szerepe az oktatásban? Egy házibulival felérő tudományos konferencián adtak választ a kérdésekre a Gólyában.
A gyerek alaposan végiggondolta az előtte álló problémát, kitalált egy megoldást, amit alapos indoklással alá is tudott támasztani. Erre mi történt? Ahelyett, hogy megdicsérték volna, szankciót foganatosítottak vele szemben, mert nem a dogmát böfögte vissza.
Amerikai kutatók arra jutottak, hogy a fiatalabb korukban iskolába kerülő gyerekeknél jóval gyakrabban diagnosztizálnak figyelemzavart, mint idősebb társaiknál. Egy év nagy idő!
Bár a faji vagy etnikai kisebbségek iskolai elkülönítésének káros hatásai lassan évszázadok óta ismertek, Magyarországon folyamatosan nő a roma gyerekeket szegregáló iskolák és osztályok száma. Pedig továbbra is az integráció az egyetlen lehetőség arra, hogy a romák emberi méltósága ne sérüljön, a magyar oktatási rendszer eredményesebb legyen, és a társadalmi egyenlőtlenségek ne nőjenek tovább.
A nyomornegyedben kihelyezett számítógépekkel végzett kísérlete tette ismertté Sugata Mitra indiai oktatáskutatót. Jól felépített rendszerben kritizálja a hagyományos oktatás szerinte elavult struktúráit, az ő radikális megközelítésében még a tanár is kihagyható.
Az iskolai bántalmazás, a bullying jelenségével sokszor nem tud mit kezdeni se a tanár, se a szülő, nem beszélve a gyerekekről. Gyakori kényszermegoldás, hogy kiemelik a bántalmazottat a közösségből, holott léteznek módszerek, amelyek ugyan idő- és empátiaigényesek, de a folyamat végén érett, konfliktuskezelésre képes gyerekeket kaphatunk.