Nyugodtabb iskolákat, a pedagógusok kisebb terhelését és új vezetőket ígér Lannert Judit oktatási és gyerekügyi miniszter a Qubitnek adott megainterjújában. Egy új NAT mellett az iskolák rugalmasabban szervezhetnék a tanítást, és a civil szervezetek is visszatérhetnek.
Az oktatáskutató Lannert Juditot jelölte Magyar Péter az oktatási tárca élére. A szakember éppen két napja mondta el véleményét a hazai oktatásügyről a Qubit podcastjában.
Mihez kezd a kétharmados felhatalmazással az új kormány az oktatásban, és meddig mer elmenni egy olyan területen, amely évek óta a legnagyobb társadalmi elégedetlenség forrása? Kende Ágnes Lannert Judit és Nahalka István oktatáskutatókkal és Váradi Balázs közpolitikai elemzővel beszélgetett.
Egy brit kutatásban összehasonlították azokat a gyakorlatokat, ahol tiltják és ahol csak korlátozzák az iskolai mobilhasználatot. Mint kiderült, nincs csodamódszer.
Ugyanakkor azok a gyerekek, akik a karantén ideje alatt óvodáskorúak voltak, sokkal nagyobb előnnyel indultak az életben.
Az általános iskolák előkészítő évét kezdő 4-5 éves brit gyerekek negyede nem szobatiszta, 28 százalékuk pedig nem tud magától enni vagy inni – jelentősen romlik az iskolaérettnek számító gyerekek aránya.
Egyre több sajátos nevelési igényű gyerek jelenik meg valamilyen diagnózissal az iskolákban, ahol gyakran nem is a tipikus fejlődésű társaik jelentik a nehézséget, hanem a szülők hozzáállása és az iskolák merevsége.
Egy harmadik kerületi iskolában próbáltuk ki a svédasztalos menzát, ami jó húzásnak tűnik, de még mindig nem lép túl a paradigmán, hogy az étkezésnek csak a kalóriabevitel a funkciója. Külföldi példák alapján a menza a közösségépítésről is szólhatna.
Hogyan vált a gyereknevelés szakmai projektté a középosztály számára, és milyen intenzív anyaként kutatni az intenzív szülőséget? Erről kérdeztük Geambașu Réka és Szőke Alexandra társadalomkutatókat a Qubit podcastjában.
Házi feladat: szervezd meg egy olyan ország oktatási rendszerét, ahol másfél milliárdan élnek, sok száz nyelven beszélnek, csak tanárból több kell, mint Magyarország teljes lakossága, miközben ma is él a kasztrendszer és az angol nyelv felsőbbrendűségébe vetett hit. Húsz év áll rendelkezésedre; óra indul.
Kirekesztett gyerekek, kezeiket mosó egyházi iskolák, menekülő tanárok, bújtatott költségek, nyílt diszkrimináció, de facto cigányiskolák és a white flight: ez nem Alabama 1954-ben, hanem Magyarország 2025-ben. A Qubit megszerezte a hétfőn kiadott jelentést.
A HVG friss listáján új éllovast avattak, az Eötvös gimi visszacsúszott a második helyre, míg a Toldy Ferenc Gimnázium egy év alatt a 27. helyről ugrott fel dobogós pozícióba.
A tanév végéhez közeledve zavaros, átláthatatlan körülmények között élesedik a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere, a TÉR. A célok homályosak, a módszerek kérdésesek; a tanárok között van, aki trollkodik, van, aki trükközik, de a legtöbbjük nem ért egyet az új rendszerrel.
Az osztrák főváros történelmi demográfiai átalakuláson megy keresztül: lakosainak közel fele nem Ausztriában született. És hiába kiáltják ki Bécset évről évre a világ legélhetőbb városának, a németül nem beszélő bevándorló gyerekekkel nem tud mit kezdeni.
36 európai nagyvárost vizsgáltak, Budapest a 30. helyen végzett. Hogy miért?