Magyarországon nagy vihart kavart az iskolai telefonozás betiltása, de vajon hogyan kezeli a kérdést a land of the free és a home of the brave? Az amerikai helyzetet Kapronczay Stefánia, a TASZ stratégiai igazgatója mutatja be a Qubit olvasóinak.
Min mennek keresztül az Európába bevándorló gyerekek? Milyen érzés elszakadni otthonról, és milyen küzdelmek várnak rájuk új hazájukban, ami talán soha nem lesz az igazi hazájuk? Ezt mutatja be a Verzió fesztivál két dokumentumfilmje.
2024-re a magyarok lettek Ausztria ötödik legnagyobb bevándorló csoportja, ami azt jelenti, hogy mára több ezer magyar gyereknek vannak iskolai élményei az osztrák oktatásról. Kutatók most megvizsgálták, hogyan tudnak beilleszkedni az ottani rendszerbe a Bécsbe kiköltözött magyarok.
Nem Magyarországon, hanem egy londoni magániskolában, ahol a középiskolai vizsgájára készül egy csoport diák a forradalmi módszerek bevetésével.
A tanév kezdetén Magyarországot sújtó perzselő hőség közvetlen oka egy hőkupolának nevezett időjárási jelenség, de a klímaváltozás nélkül aligha lehetne ilyen meleg.
Nem biztos, hogy az ördögtől való ötlet korlátozni a mobiltelefonok használatát az iskolákban, de az biztos, hogy nem egy nyugállományú rendőr alezredesre kellene bízni a döntést, aki hivatalból mindent surikennek néz.
A biciklizés nem csak egészséges, de a gyerekek tájékozódását, koncentrációját is fejleszti. Barcelona, Portland és Frankfurt után már Magyarországon is több helyen elindult a Bicibusz – mi Budakeszin kísértünk végig egy reggeli utat.
A Baross utca 39. alatt álló iskolaépület tantermei a remények szerint két év múlva önkormányzati lakásokká alakulnak, és a rászoruló családok már 2026 tavaszán-nyarán beköltözhetnek új otthonaikba.
A 25 órán át tartó Lauder Innovációs Maratonon a jelen problémáira keresték a jövő megoldásait: a diákok fél nap alatt összeállított projektjeikkel a parkolás, az űrszemét, a magányosság és a mesterséges intelligencia problémáit is készek megoldani.
Ma jelent meg a Közoktatás indikátorrendszere 2023 című kiadvány, ami 2015 óta kétévente tudósít a közoktatás aktuális állapotáról. Az egyre romló oktatási rendszerből nemcsak a tanárok hiányoznak, de a legjobban teljesítő tanulók aránya is csökkenést mutat.
Mi okból tartjuk fönn a középiskolai záróvizsga intézményét? Hagyomány, mérhetőség, vagy a társadalmi struktúrák, hierarchiák, elitek újratermelése? A Monarchiában vezettük be, legfőbb ideje megszabadulni tőle!
Csodájára járnak Sárváry Márk módszerének az egyik legrangosabb amerikai egyetemen, a Cornellen: mint kiderült, a diákközpontú megközelítés csökkenti a hallgatók és az oktatók terheit is, miközben az eredmények sem romlanak.
Az iskolának nemcsak a tudás átadásában kellene szerepet játszania, hanem a demokrácia védelmében is – ez volt az egyik fő üzenete a 3. Demokratikus Nevelés Konferenciának, amit a múlt hét végén rendeztek Budapesten.
A 86 ezer finn tanuló szokásait vizsgáló kutatók szerint a szülőkkel ápolt bizalmi kapcsolat képes kordában tartani az iskolakerülő magatartást.
A békéscsabai, göncruszkai és miskolci iskolákban készült film azt mutatja be, hogy milyen az oktatás ott, ahol nem a tananyag, hanem a gyerekek állnak a középpontban.