Miért diagnosztizálnak hiperaktivitással lényegesen több fiút, mint lányt? Indokolt-e gyógyszeres kezelés? A Boncasztal új epizódjában az ADHD egészségügyi és társadalmi vetületeit tártuk fel Bunford Nóra ADHD-kutató és Tóth Zsuzsa gyógypedagógus, családterapeuta segítségével.
Beteg ez a gyerek, vagy csak szeleburdi? A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar a világ legvitatottabb betegségei közé tartozik, mára mégis az egyik leggyakrabban kezelt gyerekpszichiátriai problémának számít. Az ADHD mögött az agy jelátviteli rendellenességét sejtik, mégis a tünetek alapján diagnosztizálják, a szakemberek szerint gyakran tévesen. Mi a baj, és hogyan lehetne kezelni?
A pszichológusok hivatalosan még mindig a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar tünetegyüttesének részeként tartják számon az SCT-t, amit a gyakori ábrándozás, bambulás, általános levertség jellemez. Szakértők szerint ez ahhoz vezethet, hogy rengeteg gyereket félrediagnosztizálnak, és feleslegesen tömik őket erős gyógyszerekkel.
A 3-12 éves korosztály figyelem- és impulzuskontrolljára pozitív hatással vannak a mindfulness-alapú programok, a viselkedésproblémák csökkenést mutatnak óvodásoknál és iskolásoknál egyaránt – vonták le a következtetést 21 nemzetközi kutatás eredményeiből a Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport munkatársai. A gyakorlatok iskolai környezetben is ideálisan működnének.
Amerikai kutatók arra jutottak, hogy a fiatalabb korukban iskolába kerülő gyerekeknél jóval gyakrabban diagnosztizálnak figyelemzavart, mint idősebb társaiknál. Egy év nagy idő!