Ha minden járművet elektromosra cserélnénk, 50 éven belül elfogyna a világ lítiumkészlete

Egyre nagyobb teret hódítanak az elektromos autók és a zöldnek tekintett energiaforrások, olyannyira, hogy egyes tervek szerint 2050-re egész Európa bezöldül, és mindenestül megújuló energián fog élni. 

De van egy kis probléma: akkumulátorra még mindig szükségünk van, jelenleg pedig a szinte minden készülékünkben megtalálható lítiumion-akkut használjuk a leginkább. Már amíg van a Földön  lítium. 

Ha nincs áttörés, villanyautóból sem lesz több

Az, hogy véges mennyiségű lítium található a bolygón, nem meglepő: eleve egy viszonylag ritkán fellelhető alkálifémről van szó, az akkumulátoripar étvágya viszont csillapíthatatlan, nem is beszélve arról, hogy a mobiltelefontól kezdve a laptopig a legtöbb hétköznapi használati tárgy szintén ezt a technológiát használja; ráadásul a napenergia tárolására sem nagyon találtak még jobb megoldást, mint az akkumulátor. A környezetbarát fordulat apostolai különösen sokat várnak az elektromos autóktól, ezeket pedig meg is kell hajtani valahogy, mindeközben az sem árt, ha az akkumulátor tisztességes teljesítményre képes, és még csak nem is robban fel. 

Ez még nem villannyal megy: lítiumot bányásznak BolíviábanFotó: AIZAR RALDES/AFP

Michael Zimmermann, a bostoni Tuft Egyetem mérnökprofesszora szerint könnyen lehet, hogy a jelenlegi fejlesztésekkel már el is értük ennek a technika határait: ezek a feltételek teljesülnek ugyan, de az akkumulátorgyártáshoz továbbra is szükségünk van lítiumra és kobaltra, amelyek viszont nem tartanak örökké. Ugyanezt a problémát fogalmazza meg egyszerűbben Gleb Yushin, a Georgia Institute of Technology anyagkutatója: ha nem lesz áttörés az akkumulátorok területén, nem lesz nagy elektromosautó-forradalom sem. 

A különböző alapanyagok bányászata ráadásul emellett etikai és környezetvédelmi kérdéseket is felvet: a világon felhasznált kobalt 60 százaléka származik a Kongói Demokratikus Köztársaságból, ahol éhbérért, embertelen körülmények között dolgoztatják a munkásokat, arról nem is beszélve, hogy a fém mérgező is, ami szintén nem dob sokat a helyiek munkakörülményein. Komolyabb tartalékok lapulnak még belőle Ausztráliában is, de a legnagyobb exportőre változatlanul a Kongói Demokratikus Köztársaság marad. 

Kézműves módszerek: kobaltot lapátolnak KongóbanFotó: SAMIR TOUNSI/AFP

Lassan megy a váltás

Az elektromos autók térnyerésével egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a járművek java részét ezek fogják majd felváltani a világ útjain, ha pedig minden járművet elektromosra cserélnénk, a Föld lítiumkészlete ötven éven belül mindenestül elfogyna – és ez azt feltételezi, hogy a kereslet nem növekszik az elkövetkezendő években. Bár nem valószínű, hogy tényleg az összes kocsit lecserélnék, az már világos, hogy előbb-utóbb feléljük a készleteket, és ez nemcsak a lítiumra igaz. A kifogyó benzint felcseréltük egy másik kifogyóban lévő nyersanyagra, szóval nincs mese, új akkumulátorokra van szükség. 

A meglévő technika finomhangolása már jelenleg is folyik, mindeközben az autógyártók és Zimmermann cége, az Ionic szilárdtest-akkumulátorok létrehozásán dolgoznak. Ezek a Wood Mackenzie tanácsadó cég véleménye szerint hiába forradalmasíthatják az elektromos autóipart, 2025-ig nem valószínű, hogy gyártásba kerülnének, még ha a gyárak úgy is gondolják, hogy 2030-ra már ezek kerülnek majd a legtöbb kocsiba. 

Mindeközben folyamatosak a fejlesztések a lítiumionos akkuk háza táján is, Elon Musk, a Tesla első embere például tavaly jelentette be, hogy az elektromos autókat gyártó válallata mindenestül elhagyja a kobaltot (bár a cég eddig is viszonylag keveset fogyasztott a fémek „véres gyémántjának” is becézett anyagból). Úgy tűnik, hogy váltani muszáj, de nem egyszerű: Caspar Rawles, a Benchmark Mineral Intelligence elemzőcég szakértője szerint a közeljövőt, vagy legalábbis az elkövetkezendő tíz évet még mindenképpen az NCA, vagyis a lítium-nikkel-kobalt-alumínium-oxidos akkumulátorok használata fogja meghatározni (ilyet használ a Tesla is), abban viszont egyetért Zimmermannal, hogy a jövő a szilárdtest-akkumulátoroké. 

A nyelv és a fogalmak

Az önvezető autót nem az érdekli, hogy az út mentén álló tárgyat melyik nyelvhasználó mennyire nevezné inkább fának vagy inkább bokornak, és miért, hanem az, hogy fel kell-e készülni arra, hogy eléugrik, írja Kálmán László, az MTA nyelvésze.

Lángokban áll a Föld

Egy katasztrófafilm elejére emlékeztet, ami a napokban történik: az amúgy is klímaszorongásban élő emberiség egyszer csak arra ébred, hogy világszerte lángolnak az erdők.