A következő három évben megháromszorozódhat az AI-modelleket futtató adatközpontok energiaigénye, de az USA nem áll jól az energiatermelés felpörgetésében. Donald Trump a szénerőművekben keresi a megoldást, a techcégek a nukleáris energiára kacsintgatnak.
Mi történik, ha egy olyan területen építenek akkugyárat, ami nem bővelkedik a vízkincsekben, miközben a klímaváltozás miatt egyre több aszállyal kell számolni? Ennek járunk utána Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk ötödik epizódjában a debreceni CATL akkugyár példáján keresztül.
A tiszta elektromos energiát viszonylag egyszerűen meg tudjuk termelni, de tárolása továbbra is komoly fejtörést okoz. Éjszaka nem süt a nap? Hetekig nem fúj a szél? Három brit szakértő vázolja a lehetséges megoldásokat.
Persze ezentúl sem kell atomhulladékot felhalmozni a spájzban, de azokon a területeken, ahol alapból megvan a sugárzás – például az űrben vagy a tenger mélyén –, sokat segíthet az új akkumulátor.
Korábban a lítiumatomok diffúzióját tartották az önkisülés okának, a vizsgálat azonban bemutatta, hogy a hidrogénatomok diffúziója okozhatja a jelenséget.
A kutatók a mobiltelefonokban használtakhoz hasonló méretű akkumulátor cella prototípust építettek, amelyben a borkészítésnél használatos savakkal helyettesítettek összetevőket.
Szakértők szerint az amerikai állam példája demonstrálja, mennyire hasznosak tudnak lenni a megújuló energia ingadozó termelését kiegyenlítő akkumulátoros energiatárolók. Ilyenek már Magyarországon is épülnek.
Tavaly már a magyarországi áramtermelés 19 százalékát fedezte a napenergia, amelynek globális terjedése minden elemzői várakozást felülmúl. A napelemgyártás központja Kína, ahol mindeközben energiatárolási forradalom is készülődik.
Az Európai Bizottság még a kínai elektromosautó-gyártókra óvatosan kivetett új vámokkal is kereskedelmi konfliktust kockáztat, miközben a chipgyártás terén már most egy holland cég áll a Kína és a Nyugat közötti csatározás középpontjában.
Tavaly a magyar gazdaság az összes uniós ország közül a harmadik legrosszabbul teljesített, és szinte kizárólag az akkumulátorgyártáshoz köthető állami beruházások nőttek. Miután Magyarország az Európai Unióban elszigetelődött, a kormány így próbálja ellensúlyozni, hogy máshonnan nem érkezik pénz.
Akár 50 évig használható elemeket fejleszt a Betavolt vállalat, ami forradalmasítaná az energiatárolást.
Akár 70 százalékkal kevesebb lítiumra lenne szükség, ráadásul az új alapanyaggal olyan szilárdtest-akkumulátorokat lehetne gyártani, amik kevésbé gyúlékonyak, mint a folyékony elektrolitot tartalmazók.
Az elektromos energia tárolásának szó szerint is zöld alternatívájával kínai kutatók álltak elő.
A debreceni akkumulátorgyár-komplexum területén ma még aratják a takarmányt és legeltetik a szarvasmarhát. A gyár melletti településen élők egy része a polgármesternél és a bíróságon tiltakozik, de sokan hiábavalónak tartják az ellenállást, és csak a helyi kocsmában zúgolódnak.
A kísérletek szerint a teljesítményük nem rosszabb az új műanyagrészecskékből előállított kondenzátorokénál, ráadásul a kapacitásuk is lassan romlik.