1971 óta tartják meg évente a svájci Davosban a genfi alapítású Világgazdasági Fórum csúcstalálkozóit, amelyen a világ politikai vezetői mellett tudósok, közgazdászok és üzletemberek is részt vesznek, sőt, idén – a rendezvény történetében nem először –maga a U2 frontembere, Bono is tiszteletét tette rajta. Önmagában már az is érdekes, hogy ki megy el a találkozóra, és ki marad távol: ezúttal például Donald Trump amerikai elnök, aki tavaly ott volt Davosban, kihagyta a lehetőséget, Soros György magyar származású filantróp milliárdos viszont részt vett a csúcson, ahol a klímaváltozástól a kriptovalutákon át a kelkáposztáig mindenről szó esett.

Michael Sung: „Vége a kripto-másnaposságnak”

2018-ban a davosi csúcson nagy slágertéma volt a kriptovaluták jövője, az elmúlt évben viszont a bitcoin és társai hihetetlen mélyrepülésbe kezdtek, ezért az érdeklődés is csökkent, sőt, vannak, akik már temetik is a technikát, legalábbis valutaként. Nem így van ezzel Michael Sung, a hongkongi székhelyű CarbonBlue Innovations elnöke, aki szerint annak ellenére, hogy több kriptovaluta-cég és -szakértő el sem látogatott a csúcsra, az igazán daliás idők még csak most következnek. Sung a visszaesést úgy tekinti, mint a túlzott lelkesedést követő természetes folyamat részét: szerinte a hirtelen növekedést „átmeneti másnaposság” követte, a kriptovaluta viszont most már felnőtt, és ideje komolyan venni.

Erről persze megoszlanak a vélemények: Huw van Steenis, a Bank of England vezető tanácsadója szerint végleg kipukkadt a bitcoin-lufi, és a kriptovaluták nem is felelnek meg semmilyen kritériumnak ahhoz, hogy valódi pénzeszközként kezeljük őket. Jeff Schumacher, a BCG Digital Ventures alapítója szerint is kifújt a Bitcoin: bár zseniális technikának tartja, nem veszi komolyan pénzeszközként. A témában hasonlóan nyilatkozott tavaly Soros György is, aki szerint a kriptovaluta elsődleges célja az adóelkerülés, miközben nem is tekinthető valódi valutának, a másodlagos célja pedig az, hogy vonzó gumicsontként dominálja a gazdasági sajtót, miközben a technika mögött álló diktátorok zavartalanul űzhetik a machinációikat.

Soros György: „Hidegháború zajlik, amely valódi konfliktusba torkollhat”

A tavalyi évhez hasonlóan az idei konferencián is felszólalt Soros György, aki ezúttal a nyílt társadalmakat fenyegető veszélyekről beszélt: szerinte a mesterséges intelligencia jelentette kontroll az autoriter hatalmakat juttatja előnybe, a nyílt társadalmakat pedig halálos veszélybe sodorja. Soros nem először beszél ezekről a veszélyekről: a technikában rejlő kihívásokra már tavaly felhívta a figyelmet, amikor az állami megfigyelésnek egy olyan szintjét festette le a hallgatóságnak, amelyről még maga Orwell sem álmodott volna.

E tekintetben szerinte a legnagyobb veszélyt Kína jelenti: bár vannak más totalitárius vagy arra törekvő rezsimek is a világon, ezek közül e tekintetben messze Kína a legfejlettebb, gazdaságilag pedig kétségkívül a legerősebb. Az országban az uralkodó párt mindeddig példátlan megfigyelési rendszert igyekszik kiépíteni, ahol kreditrendszerben jutalmaznák a jó állampolgárokat és büntetnék az elhajlókat – ebből nemcsak az látszana meg, ki a rendszer ellensége, hanem instant jutalmakra és büntetésekre is számíthatnának a polgárok, így például a jó elvtársakat előrébb sorolják majd (az egyébként szintén államilag ellenőrzött) randioldalakon, de könnyebben juthatnak majd hitelhez és vízumhoz is.

Soros szerint az Egyesült Államoknak komolyabban kellene vennie Kínát, nem csupán stratégiai riválisként kellene kezelnie az országot, és Amerikának nem az egész világgal kellene gazdasági háborút folytatnia, hanem egyedül az ázsiai országra kellene fordítani minden figyelmét. Álláspontja szerint a valódi veszélyt az jelenti, ha egy elnyomó rezsim egyúttal technológiai nagyhatalom is, ez pedig Kína esetében maradéktalanul teljesül, így az ország nemcsak a saját polgárai szabadságára jelent veszélyt, hanem az internet szabadságára is, ennek megfelelően pedig a nyílt társadalmak legfőbb ellensége jelenleg Hszi Csin-Ping kínai elnök, az Egyesült Államok és Kína közötti feszültség pedig aligha enyhülhet, míg Trump és Hszi maradnak hatalmon.

Bono: „A kapitalizmus nem immorális, hanem amorális”

A 2019-es csúcson felszólalt Bono, a népszerű ír majdnem-Nobel-békedíjas is, polgári foglalkozását tekintve a U2 énekese: Davosban humanitárius aktivistaként arra szólította fel a gazdasági nagyhatalmakat, hogy fogjanak össze az afrikai szegények megsegítése érdekében. Az ENSZ célkitűzései szerint 2030-ra felszámolják a világon a szegénységet, ehhez azonban még több billió dollár hiányzik. A világszervezet becslései szerint ahhoz, hogy meg lehessen segíteni a legrosszabb helyzetben lévőket, világszerte körülbelül 5-7 billió dollár ráfordítására lenne szükség, ezt azonban a fejlettebb országok elég nehezen tudják kigazdálkodni: jelenleg is tizennégymilliárd dollár hiányzik az AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni küzdelemre Afrikában, miközben a segélyt összeadó országoknak olyan belső humanitárius problémákkal is meg kell küzdeniük, mint a hajléktalanság.

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint ha nincs világméretű növekedés, nincs esély Afrika megsegítésére sem, de a szegénység felszámolásához az is szükséges, hogy a rosszabb helyzetben lévő országok többet fordítsanak a költségvetésükből a legelesettebbek felzárkóztatására. A harmadik feltétel a korrupció felszámolása: nem árt, ha a segélyt arra fordítják, amire kapták, és a pénz végül csak megérkezik a rászorulókhoz.

Bono és Bill McGlashan, a TPG Capital kockázatitőke-befektető egyik vezetője korábban együtt alapították meg a Rise Fund nevű alapítványt, a davosi csúcson jelentették be egy új cég létrejöttét: az Y Analytics célja az olyan befektetések elősegítése, amelyek pozitív társadalmi és környezeti hatásokkal járnak, de piaci szempontból is megtérülőek lehetnek. Bono azoknak is üzent, akik a kapitalizmust okolják a szegénységért: szerinte éppen a kapitalizmus segítette hozzá mindezidáig a legtöbb embert ahhoz, hogy kikerüljenek a szegénységből, maga a rendszer pedig „nem immorális, hanem amorális, és irányításra van szüksége ahhoz, hogy jó célok érdekében lehessen felhasználni” (az immorális azt jelenti, hogy erkölcstelen, az amorális pedig azt, hogy erkölcsi szempontból nem megítélhető).

Matt Barnard: „A jégsaláta olyan, mint egy bowlinggolyó, mégis ebből fogy a legtöbb”

Matt Barnard, a Plenty nevű környezetbarát amerikai startup alapítója ambiciózus növénytermesztési tervvel állt elő a davosi fórumon: oszlopos termesztésben képzeli el a mezőgazdaság jövőjét, és ha mást nem, annyit már elért, hogy sikerült megszerettetnie a kelkáposztát egy tízéves kislánnyal. A Plenty nevű környezetbarát startup alapítója szerint a jelenleg termesztett zöldségfélék többségénél az az elsődleges szempont, hogy eltarthatók és ellenállók legyenek, így a mezőgazdaság inkább a „teherautóknak termel, mint a fogyasztóknak”, és többek között ennek is köszönhető, hogy elképesztő népszerűségnek örvend az ízetlen, szerinte bowlinggolyó-szerű jégsaláta, az általában termesztett kelkáposztafélék pedig nem túl finomak.

Ha – mint Barnard indítványozza – beltérre költöztetnénk a zöldségtermesztés egy részét, kevésbé kellene foglalkoznunk a növények ellenállóképességével, és mesterséges intelligencia által vezérelt, magas tápanyagtartalmú vízzel öntözött, oszlopos rendszerben termesztett zöldségekkel láthatnánk el a vásárlókat. Ez környezetbarát alternatívát jelenthetne a szabadföldi termesztés mellett a növekvő igény ellátására. A Plenty ötletei elsőre talán vadnak hangzanak, de a befektetők komoly érdeklődést mutatnak iránta: Barnard cégébe eddig körülbelül kétszázmillió dollárt fektettek be, és többek között Jeff Bezos, az Amazon atyaúristene is látott fantáziát a futurisztikus növénytermesztésben.

Az elvárt eredmények között szerepel az ízletes zöldségek termesztése mellett a környezeti lábnyom csökkentése is: a függőleges farmok kisebb helyet foglalnak, így akár a városon belül is elférnek, emellett népszerűbbé tehetik a zöldségfogyasztást, ami jó hír lehet a világ táplálékhiánnyal küzdő vagy épp elhízott lakói számára. Hiába Bezos és a befektetők, a Barnard által idézett eset, amikor egy tízéves kislány megköszönte neki, hogy megszerettette vele a kelkáposztát, azt mutatja, hogy ez az ember bármire képes – a Plenty 2020 után az Egyesült Államokon kívül is terjeszkedni próbál, a termékeiket pedig a bio-áruk környékére árazzák majd be. Ezzel természetesen nem tudnak majd versenybe szállni a tömegtermelt zöldségekkel, de újabb alternatívával gazdagodik majd a piac.

Greta Thunberg: „Ideje dühbe gurulni”

A davosi csúcson megkerülhetetlen téma a klímaváltozás is, de erről nemcsak a világ vezetői tárgyalnak (már aki egyáltalán részt vesz a fórumon), hanem a tüntetők is szót emelnek a párizsi egyezmény betartásáért. A legnagyobb feltűnést talán Greta Thunberg svéd diáklány keltette, aki már hazájában is tüntetett a klímaváltozás ellen (vagyis, ahogy ő mondta, a fiatalok jövőjéért), ezzel pedig világméretű mozgalmat indított, ezúttal pedig Svájcba utazott, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a világ döntéshozóinak tudomást kell venniük a problémáról.

Thungberg szerint nem fair, hogy a vezetők magángépekkel érkeznek Svájcba, hogy kényelmesen elbeszélgessenek a klímaváltozásról, miközben lényegében nem csinálnak semmit, a fiatal aktivista sátorban szállt meg Davosban a -18 fokos hidegben. Nem volt egyedül: többen is elkísérték, végül harmincnál is több aktivista táborozott le a városban, ahol szórólapokat osztogattak. A tizenöt éves Thunberg célja, hogy a világ vezetői számára elsőrendű kérdéssé tegye a klímaváltozást, amely szerinte alapvetően a hozzá hasonló fiatalok jövőjét sodorja veszélybe. Ezzel nincs egyedül, legalábbis Svédországban biztosan nem, ott ugyanis a szavazók a második legfontosabb kérdésként emlegetik a témát. Az aktivista azt reméli, hogy ha felhívja a problémára a figyelmet, több fiatal fog „dühbe gurulni”, ez az indulat pedig végül cselekvésre sarkallja őket, akár kicsiben, akár globális mértékben – ő mindenesetre vonattal utazott el tüntetni Svájcba, ugyanis etikai okokból repülőre sem ül. Thunberg a konferencia utolsó napján, pénteken magán a rendezvényen is előadta a jövővel kapcsolatos aggályait.