Olvadnak a Himalája gleccserei, özönvízre, majd aszályra készülhet másfél milliárd ember

Ha minden így megy tovább, 2100-ra a Hindukus-hegység gleccsereinek nagy része eltűnhet, és ez nemcsak a hegyen élőket érinti majd kellemetlenül, hanem azt a negyedmilliárd embert is, akiknek az ivóvizük függ a gleccserek lététől – állítja Eklabya Sharma katmandui ökológus. 

Sharma elkötelezett hegyvédőként és a Hindukus fenntartható fejlődéséért létrehozott International Centre for Integrated Mountain Development (ICIMOD) igazgatójaként a nyilvánvaló környezeti fenyegetésen túl a régió kultúráját is félti a változástól: mint az általa vezetett kutatásról szóló jelentésben felhívja rá a figyelmet, a környéken a hegy spirituális és vallási jelentőségekkel is bír. 

Rengeteg jég, rengeteg szenny

A sarkvidékeket nem számítva ebben a régióban található a legtöbb jég a Földön, és errefelé található a világ egyik legszennyezettebb vidéke, az Indo-Gangeszi síkság is. Az itteni városok levegőjét a legrosszabbak között tartják számon, a WHO egy korábbi felmérése szerint India listavezető a szennyezett levegő tekintetében (a húsz legszennyezettebb város közül 14 az országban található). A Himalája megakadályozza, hogy az itt megülő füst és port elfújja a szél a térségből – egyúttal be is szennyezik az érintetlennek hitt gleccserek felszínét, ezzel is tovább gyorsítva az olvadást. 

Megült a füst: korom és por szennyezi a környéketFotó: NASA

Klímakatasztrófa a gyakorlatban

Még az optimista forgatókönyv szerint is bajban vannak a gleccserek: ha kétfokos emelkedéssel számolunk 2100-ig, a felük eltűnhet a Föld színéről. Ha valamilyen csoda folytán mégis sikerülne másfél fokosra visszaszorítani a felmelegedést, 36 százalékuknak így is hűlt helye lenne. 

Philippus Wester, a jelentés egyik szerzője szerint ez nem más, mint a klímakatasztrófa a gyakorlatban: a régió lakói csakhamar a saját bőrükön fogják érezni, miért is beszélnek klímaválságról. A szakértő szerint a hegyvidék eleve sebezhető régió, a mostani trendek szerint pedig a légszennyezés csak fokozódik, ezzel és az olvadással pedig közvetve másfél milliárd ember ellátása kerül veszélybe. Hamish Pritchard, a British Antarctic Survey kutatója szerint a felborult vízhozamú folyók többféleképpen is veszélybe sodorhatják már a környéken élők megélhetését: amíg gyorsul az olvadás, természetesen több vízre számíthatnak, de amint fogyni kezd a jég, hosszabb szárazságra kell berendezkedniük. 

Tudós? Akkor ateista!

Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.

Száz méter mély szénhidrogéntavakat találtak a Titánon

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.