Például gigantikus víz alatti gátakkal előznék meg, hogy a meleg áramlatok elérjék az antarktiszi gleccsert, amely ma már 50 milliárd tonna jeget veszít évente.
A felmelegedéssel járó változás pedig egy ördögi kört jelent: ahogy emelkedik a hőmérséklet, kiolvadnak a magasabban fekvő talajok, ahonnan rengeteg üvegházhatású gáz szabadul fel. Ez pedig még tovább emelheti a Föld középhőmérsékletét.
A végéhez közeledik a Thwaites-gleccses hat éven át tartó vizsgálata, az eddigi eredmények szerint nem az a kérdés, hogy összeomlik-e, hanem az, hogy mikor.
Múlt hónapban egy amerikai turista életét vesztette, barátnője pedig megsérült, amikor Izlandon beomlott egy gleccserbarlang. A New York Times szerint a gleccserek pont akkor válnak egyre látogatottabbá, amikor a klímaváltozás instabilabbá teszi őket.
Ahogy gyorsul a gleccserek olvadása, úgy kerül elő egyre több lelet a jég alól – a régészek már appot is fejlesztettek, amin keresztül a túrázók bejelenthetik, ha épp egy középkori kardba botlottak hegymászás közben.
Hét országnak, köztük három európainak van területi igénye az Antarktiszon, de ezeket az 1959-ben aláírt egyezmény befagyasztotta, és garantálta, hogy a déli kontinensen zavartalanul folyhasson a globális felmelegedés miatt ma kulcsfontosságú tudományos kutatás.
Az utazó az 1500-as évek végén szenvedhetett balesetet, a maradványok vizsgálatából most többet is megtudtak róla a kutatók.
Az egykori Humboldt-gleccser már csak kevesebb, mint három focipályányi területet foglal el az ország egyik legmagasabb hegycsúcsán, így a kutatók lefokozták jégmezővé. Venezuela az első ország, amely a modern korban jégmentessé vált.
A vulkáni aktivitás fokozódását, ivóvízellátási problémákat és gyakoribb villámlást is okozhat a klímaváltozás amellett, hogy évente akár egy hétnyi alvásidőt veszíthetünk el a felmelegedés miatt.
A globális felmelegedéssel járó tengerszint-emelkedés százmilliók lakóhelyét veszélyezteti. Mi történne Hollandiával, Olaszországgal vagy Romániával, ha 1, 3, 13 és 65 méterrel nőne az óceánok szintje?
2022 kezdete óta 10 százalékkal csökkent Svájc gleccsereinek össztérfogata, és az olvadás miatt kialakuló sziklás lejtőkön az omlás veszélye is fennáll.
Zeke Hausfather éghajlatkutató szerint nagyon valószínű, hogy 2023 lesz a valaha mért legmelegebb év. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a párizsi klímacélok még így is tarthatók.
120 ezer éve nem volt olyan meleg a Földön, mint most: Svájcban a turisták hó helyett köveket fotóznak. Az Észak-Atlanti-óceán hőmérséklete több mint egy fokkal lépi túl a történeti átlagot, és az erősödő El Niño jövőre még nagyobb forróságot hozhat.
A hosszú, forró száraz évszak miatt már 2026-ra eltűnhetnek az ország hegyeiből a ritka trópusi gleccserek.
A megszokottnál 40 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklet, rekordalacsony tengerijég-szint – mindez egy olyan kontinensen, amelynek védelmére egyezményt írtak alá a nagyhatalmak.