Depresszióba taszítja az amerikai fiatalokat a klímaváltozás

Egyre több amerikai tizenéves számára a depresszió és a szorongás jelenti a legnagyobb kihívást az életben – legalábbis ez derül ki az amerikai Pew elemzőcég frissen publikált adataiból. A felmérés szerint a 13 és 17 év közötti amerikaiak 70 százaléka szerint ez a korosztályt érintő legsúlyosabb probléma, 26 százalékuk szerint pedig gondot okoz a tinédzsereknek, ezzel messze megelőzi a szintén komoly problémát jelentő bullyingot, azaz az iskolai bántalmazást, a drogokat és az alkoholt is. Ez nem jelenti azt, hogy a válaszadók mindegyike depressziós lenne, de a problémát elismerik, és jóval súlyosabbnak tartják, mint például a drog- vagy alkoholfogyasztást – méghozzá az American Psychological Association szerint azért, mert a tizenévesek sokkal jobban aggódnak a bolygó és a saját jövőjük miatt, mint az idősebbek.

Az amerikai fiatalokat elég sok minden aggasztja, a Z generáció tagjai, azaz az 1995 után születettek pedig valószínűleg hajlamosabbak a mentális betegségekre, mint a náluk idősebbek. Jó hír ugyanakkor, hogy ők nagyobb eséllyel keresnek professzionális segítséget is. Egy 2018-as jelentés szerint, amely a 18 és 21 év közötti amerikai fiatalokat vizsgálta, mindössze a válaszadók 45 százaléka gondolta úgy, hogy nem küzd mentális problémákkal. 

Lokális és globális jövő

Az amerikai fiatalokat természetesen nemcsak a nagy eszmék foglalkoztatják: a legtöbben nem a bolygóért, hanem a saját jövőjük miatt szoronganak. Ebből a szempontból leginkább az iskolai teljesítmény aggasztja őket, 61 százalékuk szerint komoly terhet jelent számukra az, hogy jó jegyeket szerezzenek. A 18 és 21 év közöttiek az iskolai lövöldözések miatt aggódnak a leginkább, ezt követi az emelkedő öngyilkosságoktól való félelem, ez a fiatalok 62 százalékát stresszeli. Érdekes, hogy míg a felnőtt amerikai lakosság 51 százalékát aggasztja csak a klímaváltozás és a globális felmelegedés, ez a fiatalok 58 százaléka szerint jelent komoly problémát.

Vannak, akik szerint a klímaváltozás amellett, hogy tényleges és komoly hatást gyakorol a jövőnkre, valódi egzisztenciális krízist is jelent a mai fiatalok számára. A legtöbb kutatás, amely a klíma és a mentális egészség összefüggéseivel foglalkozik, elsősorban a természeti csapások közvetlen hatásaira koncentrál – így például többen kutatták, hogy milyen hatással volt a 2005-ös Katrina hurrikán a túlélőkre, de azt már kevesebben, hogy milyen hatással van az emberre a várható csapásoktól való félelem. 

Egy 2008-as, az International Journal of Mental Health Systemsben megjelent tanulmány szerint amellett, hogy a klímaváltozás környezeti és társadalmi kihívásokat támaszt, a mentális egészségünkre is közvetlen hatással van: annak belátása, hogy az élet a jelenlegi formájában belátható időn belül fenntarthatatlanná válik, szorongással tölti el az embereket – és úgy tűnik, hogy azok, akik várhatóan később halnak meg, jobban is aggódnak emiatt.

Hozzá is lehet szokni, tenni is lehet ellene

Vannak, akik szerint eegész egyszerűen csak az indursztrializációval összefüggő folyamatról van szó: ahogy eltávolodunk a természettől, egyre több mentális problémával szembesülünk. Egy a Lancet Planetary Healthben 2017-ben megjelent tanulmány szerint a klímaváltozás nem előidézi, csak súlyosbítja a meglévő mentális problémákat, így a szorongást is: azoknál, akik eleve valamilyen természeti katasztrófa árnyékában nőttek fel, mondjuk egy olyan területen, ahol gyakoriak a hurrikánok, kevésbé növekedett a szorongás mértéke. 

A fiatalok, bár körükben jobban megfigyelhető a bolygó sorsa iránti aggodalom, nincsenek egyedül: egyre többeknél figyelik meg az „ökogyász” (eco-grief) jelenségét, vagyis azt a jelenséget, amikor valaki már annyira lemondott a bolygóról, hogy előre sirajta, és ettől depresszióba is esik. Susan Clayton, a Wooster Egyetem pszichológiaprofesszora szerint sokat segíthet az, ha nem dugjuk homokba a fejünket, és megpróbálunk környezettudatosabban élni – ez amellett, hogy az ökológiai lábnyomunkat is csökkenti, a szorongást is oldhatja.