Betiltott öregedésgátló és testjavító csodaszereket engedélyezne újra az amerikai egészégügyi miniszter
Robert F. Kennedy Jr., az Egyesült Államok egészségügyi minisztere – alkalmazkodva a második Trump-kormányzat unortodox kommunikációs stratégiáihoz – február végén Joe Rogan podcastjében jelentette be legújabb tervét, miszerint 14 betiltott peptid esetében újra engedélyezik, hogy magisztrális (vagyis a gyógyszerész által helyben, a patikában összeállított) készítményként kaphatók legyenek a patikákban. Ezeket a szereket 2023-ban, tehát még a Biden-adminisztráció alatt tiltotta be az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA), miután úgy ítélték meg, hogy nincs elegendő tudományos bizonyíték a hatékonyságukra, cserébe viszont több peptidnél súlyos mellékhatásokat, de még haláleseteket is jelentettek.
A bejelentés ugyanakkor sikeresen felrázta a biohackerek, a fitnesz-wellness-influenszerek és az élettartam meghosszabbításának lehetőségeit kereső internetguruk közösségeit, akik a peptideket az emberi test optimalizálásának új csodaszereiként ünneplik.
De mik is azok a peptidek? Definíció szerint rövid aminosavláncokról van szó, amelyekből felépülnek a fehérjék. Természetesen előforduló peptid például az inzulin, amely a vércukorszintet szabályozza, vagy a „szeretethormon” néven emlegetett oxitocin, ami a társas kötődésért, bizalomért felel, és stresszcsökkentő hatása van. Az orvostudományban azonban az elmúlt években a szintetikus peptidek hoztak áttöréseket: a szemaglutid, amit Ozempic vagy Wegovy márkanéven ismerhetnek a legtöbben, a GLP-1 bélhormon utánzásával segít a cukorbetegség kezelésében és a fogyásban, a klinikai vizsgálatok szerint átlagosan 15-20 százalékos testsúlycsökkenést eredményezve. Ezek azonban engedélyezett gyógyszerek, amelyek hatékonyságát és biztonságosságát robusztus, emberi vizsgálatokra épülő tudományos kutatások támasztják alá.
Ellenben azok a peptidek, amelyeket Kennedy újbóli jóváhagyásra szán, ennél egy jóval homályosabb kategóriába tartoznak. Ezek között olyan kísérleti vegyületeket találunk, mint a szövetek gyors regenerációjára szánt BPC-157, a bőr fiatalítását és sebek gyógyítását célzó GHK-Cu, illetve számos olyan peptid, amely a növekedési hormon felszabadításával igyekszik valamilyen fiatalító és testjavító hatást elérni. Az FDA 2023 végén biztonsági aggályokra hivatkozva 19 ilyen peptidet helyezett arra a listájára, amely tiltja az ott szereplő vegyületek előállítását a helyi készítményeket kikeverő gyógyszertáraknak, amelyek jogilag szürke zónában voltak, így rajtuk keresztül hozzá lehetett jutni a szabályozatlan szerekhez.
Öregedésgátlás, izomnövekedés, kognitív javulás
Kennedy azt állítja, hogy a tilalom túl szigorú volt, és szerinte fontos különbség van aközött, hogy valaminek nem bizonyított a hatékonysága (ami a 19 peptid többségénél felmerült, mint indok a betiltására), illetve hogy konkrét veszélyt jelent (amit csak néhány peptid esetében mutattak ki). Bár a podcastben nem nevezte meg azt a 14 peptidet, amit újra engedélyezne, a szakértők szerint közéjük tartozhat – a már említett BPC-157 és GHK-Cu mellett – az immunrendszert támogató timozin alfa-1 vagy a zsírégetés fokozására szánt AOD-9604 is. Bár azt Kennedy is elismerte, hogy ezek hatékonyságát még nem bizonyították eléggé tudományosan, a tiltott szerek újbóli engedélyezése illeszkedik a miniszter Make America Healthy Again (Tegyük újra egészségessé Amerikát!) agendájába – amely az elnevezése ellenére nem az egészséges táplálkozás és testmozgás bizonyított módjainak promotálását tűzte ki célul, hanem például azt, hogy keresztbe tegyen az FDA „hadjáratának az alternatív medicina ellen”.
Bár a szóban forgó, legnépszerűbb peptidek öregedésgátló, izomnövekedési és kognitív teljesítményt javító hatással kecsegtetnek, ezek az ígéretek ingatag alapokon nyugszanak. A BPC-157 például egy gyomorból származó fehérje származéka, amit a sérülések utáni gyors felépülésre, szöveti regenerációra és gyulladáscsökkentésre hirdetnek. Az állatkísérletek alapján tényleg ígéretes lehet a szer, patkányoknál például gyorsabb íngyógyulást sikerült vele elérni, de embereken végzett vizsgálatot alig végeztek rá. „Az állati adatok meggyőzőek, de még mindig rengeteg az ismeretlen. Mi a helyes adagolás? Meddig kell szedni?” – teszi fel a kérdést Matt Kaeberlein, a seattle-i Washington Egyetem biológusa, aki szerint alapos klinikai vizsgálatok nélkül ezekre nem lehet választ adni.
Vagy ott van például a GHK-Cu, amely állítólag serkenti a kollagén képződését, gyógyítja a sebeket, és a szervezetben lévő rézkötő peptidek utánzásával harcol az öregedés ellen. Labor- és állatkísérletek antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásokat is kimutattak, vagyis potenciálisan javítja a bőr rugalmasságát. Kenőcs formájában enyhe előnyöket mutattak ki a kevés résztvevővel végzett emberi vizsgálatokban is, de a propagált injekciók biztonságosságát még nem sikerült bizonyítani, miközben a kockázatai között szerepel a rézszint növelése, ami károsíthatja a májat. Az AOD-9604 peptidet testsúlycsökkentésre szánják – ez növekedésihormon-töredékek utánzásával járulna hozzá a zsírégetéshez, de az embereken végzett kutatások eredményei nem túl meggyőzőek: legjobb esetben is csak minimálisan értek el jobb hatást a placebónál.
Az állítólag öregedésgátló hatású peptidek még nagyobb kockázatokat rejthetnek. Az epitalon esetében például patkánykísérletekben mutatták ki, hogy képes meghosszabítani a telomereket (a kromoszómák végein található ismétlődő szakaszokat), és ezáltal mérsékelten nőtt az állatok élettartama. Csakhogy a telomerek kétélű fegyverek: a meghosszabbításuk nemcsak az élettartam növelését segíthetik, hanem a mutációk felhalmozódását is, ami növeli a rákos daganatok kialakulásának kockázatát.
„Még nem találtam olyan, a szürkepiacon kapható peptidet, amely olyan biztonságos és hatékony lenne, mint a jelenleg az FDA által jóváhagyott készítmények” – mondta a Time-nak Chris Mendias, a phoenixi Performance Medicine Institute klinikusa, aki decemberben publikált egy preprint tanulmányt számos, még nem engedélyezett peptid biztonságosságáról és hatékonyságáról. A tanulmányban arra a következtetésre jutott, hogy „most minden eddiginél nagyobb szükség van klinikai vizsgálatokra és megbízható biztonsági adatokra ahhoz, hogy áthidaljuk az online térben terjedő tévhitek és a tényleges tudomány között egyre szélesedő szakadékot.”
Influenszerek, celebek és örökélet-fesztiválok
A peptidek körül mindezek ellenére virágzó kultúra épült ki az interneten. A biohacking közösségben – amelynek hírvivőit előszeretettel szerepeltetik olyan podcasterek, mint Joe Rogan, Andrew Huberman vagy Gary Brecka – a peptideket DIY eszközökként pozicionálják a „szuperhumán egészség” eléréséhez. Joe Rogan többször dicsérte már a BPC-157-et, amiért segített gyorsan begyógyítani a sérüléseit, míg Brecka maga is árul olyan peptid termékeket saját webshopjában, amik hosszú életet és gyors felépülést ígérnek. A TikTokon és az Instagramon sem kell nagyítóval keresni olyan influenszereket, akik előtte-utána képek mutogatásával és kedvezménykódok linkelésével irányítanak kereskedőkhöz, de még hírességek is fűtik a peptidlázat: Gwyneth Paltrow a peptidinjekciókat nevezi a legfontosabb wellness-eszközeinek, Jennifer Aniston öregedésgátlásra ajánlja őket, de még a UFC-harcművész Derrick Lewis is nekik tulajdonítja teljesítményét.
De nemcsak az interneten létezik ez az ökoszisztéma: a manapság divatos longevity (hosszú élettartam) konferenciákon népszerű kombókat hirdetnek (az elvben egyaránt regenerációt elősegítő BPC-157 és TB-500 együttes használatát Wolverine, vagyis Rozsomák néven emlegetik a képregényhős után), míg a Los Angeles-i Superpower nevű startup hetente ingyenes injekciókat kínál. Kennedy bejelentését lelkesen fogadták a közösségi médiában, ahol a démonizált Big Pharma, a profitmaximalizáló gyógyszergyárak elleni harc részeként értelmezik a döntést, de a lépés kritikusai felelőtlen libertarianizmusnak tartják azt, hogy az egészségügyi miniszter potenciálisan veszélyes, de legalábbis tudományosan nem alátámasztott szereket adna az emberek kezébe, hogy saját felelősségükre használják. Az Egyesült Államokba eljutó, szabályozatlan peptidek ráadásul gyakran Kínából származnak, és a tisztaságuk nagyon változó. A Finnrick Analytics nevű tesztelő cég több mint 5000 mintát elemzett, és míg egyes adagok egyáltalán nem tartalmaztak hatóanyagot, másokban szennyeződéseket vagy endotoxinokat találtak – utóbbiak olyan baktériummaradványok, amik lázat vagy szeptikus sokkot okozhatnak.
A peptideket övező hype és bizonytalanság együttes jelenségére tavaly egy Las Vegas-i esemény szolgáltatott példát. A Revolution Against Aging and Death (Forradalom az öregedés és a halál ellen) elnevezésű fesztiválról két nőt is mentők vittek el, miután egy Kaliforniában praktizáló, de Nevadában engedéllyel nem rendelkező orvos, Kent Holtorf standjánál peptidinjekciót kaptak. A két nőt allergiás reakcióhoz hasonló tünetekkel (duzzadt nyelv, légzési nehézség, magas pulzus) szállították kórházba, és egyiküket lélegeztetőgépre is kellett tenni, de végül néhány nap után mindketten felépültek. Azt nem tudni, hogy pontosan milyen peptideket kaphattak, de Holtorf árlistáján szerepelt az FDA-tiltólistás BPC-157 és timozin alfa-1 is.
A peptidforradalom egyszerre tünete és következménye annak a szélesebb trendnek, amelyben az emberek egyre inkább saját kezükbe akarják venni az egészségük feletti kontrollt – gyakran a szabályozó hatóságokkal és a hagyományos orvoslással szemben. Kennedy terve is ebbe az irányba mutat: nagyobb hozzáférést ígér olyan szerekhez, amelyekben sokan látják a jövőt, miközben a tudomány még nem tart ott, hogy egyértelmű válaszokat adjon róluk.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Robert F. Kennedy Jr. fél év alatt megmutatta, milyen az, ha egy oltásellenes konteóhívő vezeti az egészségügyet
A miniszternek csütörtökön a szenátus előtt kellett magyarázkodnia a járványügy leépítése miatt, miközben saját alkalmazottjai lemondásra szólították fel. Több tízezer kirúgott egészségügyi dolgozó, életmentő vakcinafejlesztések leállítása és egy halálos lövöldözés – ez RFK Jr. első fél évének mérlege.
Valóban csodaszerek az elmúlt években berobbant, elhízás elleni gyógyszerek?
A Science folyóirat 2023 legnagyobb áttörésének kiáltotta ki a szemaglutid hatóanyagú gyógyszereket, köztük az Ozempicet és a Wegovyt, és a klinikai vizsgálatok egyre több pozitív hatást mutatnak ki. Magyarországon ezeket a készítményeket hivatalosan csak cukorbetegségre lehet felírni.
Nobel-díjat érő molekuláris gépekkel szállunk harcba ősi ellenségeinkkel, a baktériumokkal
A holland Ben Feringa 2016-ban molekuláris motorok létrehozásáért kapott kémiai Nobel-díjat. Csütörtökön Budapesten járt, és kifejtette, hogyan küzdhetünk meg a milliók halálát okozó antibiotikum-rezisztenciával, és hogyan válthatja ki felfedezése az ablakpucolást.