Ezer dollárt kap, aki befogad egy musztángot

Az egykori amerikai vadnyugat államainak területén jelenleg 82 ezer ló (Equus caballus) és házi szamár (Equus africanus asinus) él szabadon. A visszavadult négylábúak egyre több gondot okoznak az állattenyésztőknek és növénytermesztőknek is, mivel időről időre megdézsmálják a takarmányföldeket, betörnek a bekerített legelőkre, elverik a marhákat az itatóktól. 

A magyarországival ellentétben a tájhasználatot és a gazdálkodás egyrészét is felügyelő amerikai szövetségi Földhivatal (Bureau of Land Management, BLM) évente átlagosan 2 ezer dollárt költ a vadlovak- és szamarak takarmányozására és a járványtani szempontból is szükséges állatorvosi ellátására.

Az Egyesült Államok tíz nyugati államában élő lovak és a Kalifornia, Nevada, Arizona, Utah és Oregon államokban honos szamarak védelmét az amerikai kongresszus 1971-ben cikkelyezte törvénybe.

Vadlovak Utah-banFotó: GEORGE FREY/AFP

A ma is hatályos jogszabály a musztángok és a vadszamarak populációjának szabályozásását is előírta, mivel létszámuk négy-öt évente megduplázódik. A törvény lehetővé teszi azt is, hogy a BLM évről évre értékesítse a befogott példányokat. A kancák és az ivartalanított mének, vagyis a heréltek a március közepi – az utóbbi években online is megrendezett – aukciókon találnak gazdára. 

Musztáng kancák napozó csikóval a BLM 2017-es árverésén a Utah-i DeltábanFotó: GEORGE FREY/AFP

Támogatott örökbefogadás

A BLM árverésein azonban az utóbbi időben a vártnál kevesebb állat kelhetett el, mert az amerikai szövetségi földhivatal az idei évtől befogadási programot indított. Az akció lényege, hogy a BLM minden egyes példány mellé ezer dollár támogatást ad a befogadóknak, vagyis azoknak, akik hazaviszik és tartják a külön törzskönyvben regisztrált lovakat, illetve szamarakat. 

A befogadói program látványos promóciós videója alább megtekinthető:

Lovakról és szamarakról az alábbi cikkeinkben írtunk korábban:

Az emberiségbe van kódolva, hogy elbukja a klímaváltozás elleni harcot

Szécsi Balázs közgazdász szerint vannak olyan, az emberiség lényegéből fakadó láthatatlan erők, amelyek megakadályozzák, hogy radikális fordulatot hajtsunk végre a klímaváltozás megállítása érdekében. Ezek az erők észrevétlenül épültek be mindennapi döntéseinkbe, és afelé terelnek minket, hogy a klímavédelem céljaival tökéletesen ellentétesen viselkedjünk.