Csodás fotókon Belső-Mongólia lovas nomádjai
Július utolsó előtti hétvégéjén tartották a kínai Belső-Mongólia Autonóm Tartományban az évezredes nomád tradíciókat felelevenítő Baima fesztivált. Ennek egyik mellékprogramjaként a mongol csikósok meghajtották az 1960 óta önálló fajtaként elismert hszilingol (xilingol) lovakból álló ménest.
A magyar rónákról ismerős látvány főszereplőit – a laikusok által fehérnek látott szürkéket – a tradícionális mongol lovak változataként tenyésztik Belső-Mongólia Hszilingol régiójának füves pusztáin.
Mint azt korábban írtuk, a Szibériától Európán és Kis-Ázsián át egészen Észak-Afrikáig jelen lévő vadlovak domesztikációja vélhetően több helyen, egymással párhuzamosan kezdődött. A fellelhető csontmaradványok és a jelenlegi – az ENSZ által 60 milliósra becsült – populáció tagjainak genetikai összehasonlító vizsgálatai azt mutatják, hogy a házi ló (Equus caballus) hatezer évvel ezelőttre már bizonyíthatóan átesett a zsákmányból haszonállattá alakulás domesztikációs folyamatán. A háziasítás azonban nem törölte ki a lóból a prédává válás elkerülését szolgáló úgynevezett menekülő tulajdonságokat.
Az archeológiai leletek tanúsága szerint a lovaglás a közép-ázsiai pusztai nomádok, illetve a hegyvidéki vadásztörzsek találmánya. A neolitikus forradalomnak nevezett időszak harmadik harmadában nyerték el ma ismert formájukat a különféle lószerszámok: a hámok, a zablák, a kantárok és a nyergek is.
A mongol lótenyésztők eszköztárának ma is része a magyarul botos- vagy rudaspányva néven ismert célszerszám, amellyel a gyakorlott lovasok képesek kifogni a ménesből a kiszemelt példányt.
A lovas szakirodalomban a lovaglás egyik fő irányának mondott, a hunok, szkíták, magyarok vagy tatárok által is művelt, nomádnak nevezett lóhasználat lényege, hogy a bajtársként tisztelt állatokat feltétlen együttműködésre és a viharos tempójú vágtában is precízen végrehajtott villámgyors irányváltásokra, fordulatokra idomítják.
A perjefélékben gazdag puszták mindmáig a lovak ideális élőhelyei.
A lovak domesztikációjával az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
