Az európaiak negyede jobban bízik a mesterséges intelligenciában, mint egy politikusban
A Center for the Governance of Chance friss felmérése szerint az európaiak nem igazán vevők a negyedik ipari forradalom termékeire: a válaszadók kétharmada attól tart, hogy az automatizáció és a mesterséges intelligencia veszélybe sodorja majd az egzisztenciáját, és a kormányoktól várja a terület alaposabb szabályozását. Ez már csak azért is különös, mert a kontinens legtöbb országában megrendült a demokráciába vetett bizalom: minden negyedik európai szavazó nyugodtan rábízná a politikai döntéseket egy algoritmusra. Ez az arány Hollandiában a legmagasabb, ahol a válaszadók 43 százaléka érzi úgy, hogy a döntéshozók munkáját nyugodtan elvégezhetné akár egy robot is. A mesterséges intelligencia döntéshozatali képességeiben a portugálok bíznak a legkevésbé, ott mindössze 19 százalék gondolkodja, hogy a robotok jobban teljesítenének a politikusoknál.
Nem készültünk fel a kihívásokra
A tanulmány szerzői szerint mindez azt is jelzi, hogy a válaszadók többsége szerint a klímaváltozás mellett a mesterséges intelligencia jövője a közeljövő egyik legfontosabb kérdése. Annak ellenére, hogy sokan a kormányban is szívesen látnának robotokat, a legtöbben úgy érzik, hogy az állam feladata a mesterséges intelligencia használatának szabályozása, illetve az, hogy segítse azokat, akiknek robotok vették el a munkáját. Emellett a többség korlátozná, hogy milyen feladatokat láthatnának el a robotok. A válaszadók többsége arra is panaszkodott, hogy a jelenlegi oktatási rendszer – legyen szó Portugáliáról, Hollandiáról vagy Franciaországról – nem készíti fel kellőképpen az embereket a technika használatára és az ezzel járó kihívásokra.
Hiába tűnhet jó választásnak egy teljesen pártatlan, garantáltan korrupciómentes robotpolitikusra bízni a fontos döntéseket, azért ennek is megvannak a maga veszélyei: egyrészt ilyenkor a programozó elképzelései is befolyásolhatják az eredményt, másrészt a mesterséges intelligencia is könnyen félresiklik. Az utóbbira emlékezetes példa a Microsoft által fejlesztett virtuális chatbot, Tay esete. A szándék szerint itt egy cserfes fiatal lány személyiségét kellett volna magára öltenie az algoritmusnak, ehhez képest Tay csakhamar egy szexmániás neonáci személyiségjegyeit produkálta, amiből úgy tűnik, elég messze vagyunk még attól, hogy egy, a törvény minden betűjét ismerő, racionális mesterséges intelligecia irányítsa az életünket.