A jog uralkodik még a magyar politikán, vagy megfordult a helyzet? Alternatívái lehetnek-e a liberális demokráciának az autoriter rezsimek? A CEU és a Qubit közös podcastjában Tóth Gábor Attila alkotmányjogászt a magyar demokrácia állapotáról faggattuk.
Az MCC hiába magánoktatási intézmény, 2020 óta annyi közpénzt kapott ajándékba, amennyit az állam a teljes magyar felsőoktatásra költ. Hogy jutottunk el az európai egyetemalapítási hullámoktól az ultrajobboldali ideológiai kiképző központok aranykoráig?
Az iskolának nemcsak a tudás átadásában kellene szerepet játszania, hanem a demokrácia védelmében is – ez volt az egyik fő üzenete a 3. Demokratikus Nevelés Konferenciának, amit a múlt hét végén rendeztek Budapesten.
Ebben a demokraták és a republikánusok is egyetértenek.
A népszavazás intézménye segíthetne az országnak abban, hogy nagykorúvá váljon, de a kormány embereivel feltöltött testületek következetesen lehetetlenné teszik, hogy használjuk ezt a demokratikus eszközt. Mécs János, az ELTE oktatója szerint nem a jogszabályok rosszak: azok teszik lehetetlenné a népi döntéseket, akik a jogot értelmezik.
Bár a Nemzeti Múzeum menesztett főigazgatója, L. Simon László szerint választóvonalhoz érkeztünk, ezt a vonalat valójában már rég átléptük: több magyar kiállítási intézményben dúl az öncenzúra. Csütörtökön a Néprajzi Múzeumban diákok demonstráltak az elkordonozott fotók miatt.
Ioan-Radu Motoarcă jogász-filozófus szerint ez nem csak az állatjogokon lendítene, de cselekvésre sarkallhatná végre a tétova politikusokat is.
A cég egy kutatásra hivatkozva azt állítja, hogy nincs akkora hatása az ideológiai buborékok kialakulására, mint eddig gondolták, mások szerint sokkal rosszabb a helyzet.
A Göteborgi Egyetem kutatása szerint 1986 óta nem volt ilyen rossz a demokrácia helyzete a világban, az elmúlt két évben kilenc új diktatúra alakult ki. A politológusok szerint a romló arány egyik oka az, hogy a Föld legnépesebb országai egyre kevésbé demokratikusak, de a gazdasági nehézségek is kedveznek a totalitariánus törekvéseknek.
Egy brit kutatás szerint azok a gyerekek, akik önkéntes munkát végeztek, nagyobb eséllyel mentek el szavazni, mint azok, akik nem önkénteskedtek. A jelenség ugyan mérhető, de a kutatásnak megvannak a maga korlátai.
A kelet-közép-európai illiberális kormányok tudatos stratégiát követnek az érdekegyeztetés kiüresítésével és a civilszervezetek kivéreztetésével. A magyar kormány most az orvosi kamarát szemelte ki, de hogyan küzdhetnek meg az érdekképviseleti szervezetek a hatalommal?
A társadalomépítő oktatásfilozófia iskolákban és intézményeken kívül, elnyomottaknak és elnyomóknak egyaránt a kritikai gondolkodást kínálja a társadalmi reformok és a demokráciaépítés eszközeként. A módszerről magyarul megjelent kötet bemutatóján jártunk az Aurórában.
Miért ér annyit a demokrácia, hogy sokan az életüket adják érte? Milyen veszélyeket rejt az illiberalizmus, a populizmus és az autoritarizmus? Erről beszélt csütörtök este a Nádor utcában Michael Ignatieff, Thomas Carothers, Staffan I. Lindberg, Mieke Verloo és Marlene Wind.
John Keane ausztrál politológus szerint a mai Magyarország Kína és Oroszország mellett az Egyesült Arab Emírségekkel, Törökországgal, Iránnal és Kazahsztánnal rokon állam, Orbán Viktor pedig nem más, mint a Vlagyimir Putyin árnyékában pecsenyéjét sütögető „kis zsarnok”.
Vannak, akik rajonganak egyes politikai vezetőkért, míg mások egy kanál vízben meg tudnák fojtani őket. Sokszor a perspektívától függ, hogy milyen színben tűnik fel egy vezető a választók előtt, de ha a vezetettek hisznek vezetőjükben, akkor is pozitívan ítélik meg, ha kívülről veszélyesnek és károsnak tűnik, amit művel.