Az ország lakosainak többsége hisz a tudományban, de nem feltétlenül van tisztában az alapvető tudományos tényekkel. Összeesküvés-elméletekből viszont jelesre vizsgáztunk az uniós polgárok tudását és a tudományhoz való viszonyát vizsgáló Eurobarometer-felmérésben.
A Bath-i Egyetem vezetésével zajló felmérésben 10 ezer fiatalt kérdeztek meg az Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Portugáliában, Brazíliában, Indiában, a Fülöp-szigeteken és Nigériában.
A megkérdezettek közül a legtöbben a megbecsülést és az elismerést említették pozitívumként, de sokan szembesültek szervezetlenséggel, stresszel, traumával, nem megfelelő körülményekkel és felkészítéssel.
A friss kutatások vegyes képet mutatnak arról, hogy a járvány kitörése óta mennyire vált be a távmunka. Annyi biztos, hogy időt és pénzt spórol a munkavállalóknak, akik közül vannak, akik inkább felmondanának, csak ne kelljen újra irodában dolgozniuk.
Dobogós a Pfizer és a Szputnyik-V.
Téged is kínoz néha, vagy épp ellenkezőleg, elszórakoztat, ha az agyad átmegy wurlitzerbe? És a Final Countdown, a Despacito vagy a Kis kece lányom szerepel legtöbbször a repertoárodban? Most mindent elmondhatsz erről egy alapos kérdőívben, amit a BME Pszichológiai Doktori Iskola és az ELKH Természettudományi Kutatóközpont kutatói tettek közzé.
Most még tombol a járvány, de mikor térhet vissza az élet a rendes kerékvágásba? Mekkora kockázatot jelent a pandémia egy-egy tudományterület finanszírozása nézve? Megelőzhető-e az új járványok kitörése vagy a régiek visszatérése? A Frontiers kiterjedt kutatása a koronavírus-járvány tudományos életre gyakorolt hatását vizsgálta.
Országosan kiegyenlített a kormánypárti és az ellenzéki bringások aránya. Sokan ültek biciklire a koronavírus miatt, de többen tartanak az autósoktól, mint két éve – derült ki a Magyar Kerékpárosklub gigantikus reprezentatív közlekedési felméréséből.
Három magyarból csak egy aggódik a világjárvány miatt, de áprilisról májusra nőtt azoknak az aránya, akik szerint rosszul alakulnak a dolgok Magyarországon, különösen, ami a korrupciót illeti – derült ki az Ipsos aggodalmakról szóló felméréséből.
Ha valaki, talán a járványügyi szakemberek tudják, mi a nyerő stratégia két koronavírus-hullám között, ezért egy felmérésben több mint ötszáz epidemológust kérdeztek meg arról, ők hogyan indítják újra az életüket: mikor fognak legközelebb elfogadni esküvői meghívást, meghallgatni egy koncertet, vagy fertőtlenítés nélkül felbontani a postát.
A mezőgazdasági élőhelyeken 2005 óta egyre kevesebb madár fészkel, de az átmenetileg fellendülést mutató erdei madarak populációja is csökkent az elmúlt 1-2 évben. Fogynak a vonuló madarak is, a klímaváltozás és a környezeti körülmények változásait a legtöbb madárfaj nem fogadja jól.
Egy nagy volumenű nemzetközi kutatás részeként az ELTE kutatói azt mérik fel, milyen tényezők befolyásolják, hogy az emberek betartják-e a karanténintézkedéseket, és hogyan lehet őket a leghatékonyabban erre biztatni.
Az iparkamara felmérésében részt vevő cégek 60 százaléka tapasztalta a megrendelések visszaesését, és 93 százalékuk nagyon kedvezőtlenül látja a jövőt. Csak egyharmaduknál vezettek be otthoni munkarendet, de a nagyvállalatoknál jóval nagyobb ez az arány.
A Vöröskereszt 16 ezer fiatalt kérdezett a várható jövőről egy nemzetközi kutatásban. Nagy részük szerint még az ő életükben ki fog törni a harmadik világháború, sokan úgy gondolják, hogy valaki hamarosan az atomot is ledobja, és több mint harmaduk szerint a kínzás bizonyos körülmények között elfogadható.
Lehet, hogy 120, de az is lehet, hogy 650 ezer magyar települt külföldre az utóbbi években. Annyi biztos, hogy a fiatalok és a képzettek mennek el, bár 2016 óta csökken a kivándorlás Magyarországon. A kint élők túlnyomó többsége úgy érzi, jól járt, és legtöbbjüket ma már jobban érdeklik a befogadó ország hírei, mint a hazaiak – derült ki két friss kutatásból.