Az ország lakosainak többsége hisz a tudományban, de nem feltétlenül van tisztában az alapvető tudományos tényekkel. Összeesküvés-elméletekből viszont jelesre vizsgáztunk az uniós polgárok tudását és a tudományhoz való viszonyát vizsgáló Eurobarometer-felmérésben.
A Bath-i Egyetem vezetésével zajló felmérésben 10 ezer fiatalt kérdeztek meg az Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Portugáliában, Brazíliában, Indiában, a Fülöp-szigeteken és Nigériában.
A megkérdezettek közül a legtöbben a megbecsülést és az elismerést említették pozitívumként, de sokan szembesültek szervezetlenséggel, stresszel, traumával, nem megfelelő körülményekkel és felkészítéssel.
A friss kutatások vegyes képet mutatnak arról, hogy a járvány kitörése óta mennyire vált be a távmunka. Annyi biztos, hogy időt és pénzt spórol a munkavállalóknak, akik közül vannak, akik inkább felmondanának, csak ne kelljen újra irodában dolgozniuk.
Dobogós a Pfizer és a Szputnyik-V.
Téged is kínoz néha, vagy épp ellenkezőleg, elszórakoztat, ha az agyad átmegy wurlitzerbe? És a Final Countdown, a Despacito vagy a Kis kece lányom szerepel legtöbbször a repertoárodban? Most mindent elmondhatsz erről egy alapos kérdőívben, amit a BME Pszichológiai Doktori Iskola és az ELKH Természettudományi Kutatóközpont kutatói tettek közzé.
Most még tombol a járvány, de mikor térhet vissza az élet a rendes kerékvágásba? Mekkora kockázatot jelent a pandémia egy-egy tudományterület finanszírozása nézve? Megelőzhető-e az új járványok kitörése vagy a régiek visszatérése? A Frontiers kiterjedt kutatása a koronavírus-járvány tudományos életre gyakorolt hatását vizsgálta.
Országosan kiegyenlített a kormánypárti és az ellenzéki bringások aránya. Sokan ültek biciklire a koronavírus miatt, de többen tartanak az autósoktól, mint két éve – derült ki a Magyar Kerékpárosklub gigantikus reprezentatív közlekedési felméréséből.
Három magyarból csak egy aggódik a világjárvány miatt, de áprilisról májusra nőtt azoknak az aránya, akik szerint rosszul alakulnak a dolgok Magyarországon, különösen, ami a korrupciót illeti – derült ki az Ipsos aggodalmakról szóló felméréséből.
Ha valaki, talán a járványügyi szakemberek tudják, mi a nyerő stratégia két koronavírus-hullám között, ezért egy felmérésben több mint ötszáz epidemológust kérdeztek meg arról, ők hogyan indítják újra az életüket: mikor fognak legközelebb elfogadni esküvői meghívást, meghallgatni egy koncertet, vagy fertőtlenítés nélkül felbontani a postát.
A mezőgazdasági élőhelyeken 2005 óta egyre kevesebb madár fészkel, de az átmenetileg fellendülést mutató erdei madarak populációja is csökkent az elmúlt 1-2 évben. Fogynak a vonuló madarak is, a klímaváltozás és a környezeti körülmények változásait a legtöbb madárfaj nem fogadja jól.
Egy nagy volumenű nemzetközi kutatás részeként az ELTE kutatói azt mérik fel, milyen tényezők befolyásolják, hogy az emberek betartják-e a karanténintézkedéseket, és hogyan lehet őket a leghatékonyabban erre biztatni.
Az iparkamara felmérésében részt vevő cégek 60 százaléka tapasztalta a megrendelések visszaesését, és 93 százalékuk nagyon kedvezőtlenül látja a jövőt. Csak egyharmaduknál vezettek be otthoni munkarendet, de a nagyvállalatoknál jóval nagyobb ez az arány.
A Vöröskereszt 16 ezer fiatalt kérdezett a várható jövőről egy nemzetközi kutatásban. Nagy részük szerint még az ő életükben ki fog törni a harmadik világháború, sokan úgy gondolják, hogy valaki hamarosan az atomot is ledobja, és több mint harmaduk szerint a kínzás bizonyos körülmények között elfogadható.
Lehet, hogy 120, de az is lehet, hogy 650 ezer magyar települt külföldre az utóbbi években. Annyi biztos, hogy a fiatalok és a képzettek mennek el, bár 2016 óta csökken a kivándorlás Magyarországon. A kint élők túlnyomó többsége úgy érzi, jól járt, és legtöbbjüket ma már jobban érdeklik a befogadó ország hírei, mint a hazaiak – derült ki két friss kutatásból.
Egy amerikai felmérésben a válaszadók 80 százaléka vallotta, hogy hallgatott már el negatív véleményt vagy aggályt a munkahelyén, hogy jobb fejnek tűnjön. Még a menedzserek sem túl szókimondók.
Riasztó mértékben terjed a szexmentes élet egy három hullámban elvégzett brit longitudinális felmérés szerint, pedig az emberek egyre nagyobb hányada örülne, ha több szexuális élményben lenne része. Nem kizárt, de még nem is bizonyított, hogy minderről az internet tehet.
Egy 2018-as felmérés szerint a korlátlan számú fizetett szabadnappal ellátott dolgozók kevesebb napot voltak távol a munkahelyüktől, mint akiknek matekozni kell az éves kvótával.
Egy friss kutatás szerint az európai állampolgárok nagy része tart a mesterséges intelligenciával járó kihívásoktól, és a politikától szigorúbb szabályozást vár. Mindeközben egyre többen gondolják úgy, hogy a politikusok munkáját nyugodtan rá lehetne bízni egy algoritmusra.
Az Egyesült Királyság teljes népességének 49 százaléka támogatja az EU-ban maradást, 27 százalék a megegyezés nélküli kilépést, és 24 százalék Theresa May megállapodáscsomagját. De mit tudunk azokról, akik felsorakoztak az egyes forgatókönyvek mögé?
Hat év alatt 49-ről 32 százalékra esett a személyes beszélgetést favorizálók aránya a 13 és 17 éves amerikai gyerekek között, ezzel az üzenetküldés át is vette a vezetést. Eközben a Facebook már csak a harmadik kedvenc közösségi platformjuk.
A Trump-féle új NASA a holdra szállás és a Mars-missziók megteremtésébe pumpálja a milliárdokat, miközben a kormány ellehetetleníti a klímakutatásokat. Most először a népet is megkérdezték arról, miket tartanak a NASA legfőbb feladatainak.
A háromévente végzett világszintű kompetenciafelmérésben szinte mindig az OECD-átlag alatt teljesít Magyarország. A november 21-én publikált, kollaboratív problémamegoldást vizsgáló modulban a régióban is az utolsók között végeztek a magyar iskolások.