A magyarok 10-30 százaléka horkol, és ez életveszélyes is lehet
Éjszakai légzéskimaradás is lehet a háttérben, ha valaki reggelente fáradtan, fejfájással, izzadtan, ingerlékeny hangulatban, dekoncentráltan ébred – hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem honlapján Molnár Viktória, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika tanársegédje.
A szakember javasolja, hogy az érintettek vizsgáltassák ki a horkolás okát, mert ha légzéskimaradással társuló éjszakai horkolásról van szó, az növeli a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szívritmuszavarok, a szívinfarktus és a sztrók kockázatát, de szexuális zavarokat és demenciát is okozhat.
A magyar lakosság megközelítőleg 10-30 százaléka horkol, ebből 5 százalék szenved középsúlyos vagy súlyos obstruktív alvási apnoéban, ennek gyakorisága a férfiaknál 4, a nőknél 2 százalék.
A horkolást mint hangjelenséget a felső légutak alvás alatti ellazulásakor az átáramló levegő okozza, és van jóindulatú típusa is: ilyenkor nem kíséri egyéb panasz a külvilágnak esetleg zavaró hanghatást.
Amire elsősorban figyelni kell, az a hangos, horkantással kísért horkolás, ami az obstruktív alvási apnoé szindrómához társul. Ilyenkor elzáródnak a felső légutak, az alvó ember akár 10 másodpercnél is tovább tartó szakaszokban nem jut levegőhöz. Ez egy éjszaka alatt akár százszor is megismétlődhet, ezzel megakadályozva a mély alvás kialakulását. Ez a „rossz horkolás” már a fent felsorolt betegségek megnövekedett kockázatával jár együtt, arról nem is beszélve, hogy az alvási apnoéban szenvedők kétszer-háromszor annyi közlekedési balesetet is okoznak, mint egészséges társaik.
A horkolás minden életkorban előfordulhat, de 40-50 körüli férfiaknál gyakoribb a jelenség, ami hormonális, a testsúlyban bekövetkező változásokkal, anatómiai eltérésekkel, dohányzással és alkoholfogyasztással függ össze. Gyerekeknél a horkolás hátterében általában a megnagyobbodott orr- vagy garatmandula, illetve elhízás állhat.
Az orvos szerint nagy valószínűséggel légzéskimaradással társul a horkolás annál, aki a kellő mennyiségű alvás ellenére is fáradt, nappal aluszékony, ingerlékeny, fáj a feje, koncentrációs zavarokkal küzd, vagy éjszaka gyakori vizelési ingere van, esetleg izzad.
Így vizsgálják ki ideális esetben
A fül-orr gégészeti rendelésen első lépésként kikérdezik a beteget az alvási szokásairól, felmérik a társbetegségeket és a rizikófaktorokat, ezután pedig egy alapos fül-orr-gégészeti állapotfelmérés következik. Itt már bizonyos anatómiai eltérésekből következtetni lehet a horkolás okára.
Ha egyszerű horkolásról van szó, altatásos endoszkópos vizsgálattal az orron keresztül levezetett endoszkóppal megnézik, hogy a légutak melyik része esik össze, hol keletkezik a hang. Ha felmerül az alvás közbeni légzéskimaradás gyanúja, a beteg kap egy műszert, amivel otthon, saját megszokott környezetében tudják vizsgálni a szervezet alvás alatti működését, illetve annak kóros eltéréseit, amit aztán kiértékelnek, megállapítva, hogy milyen súlyosságú légzéskimaradásról van szó.
A beteg kivizsgálása az alváslaborban folytatódik, ami egyéjszakás befekvést igényel, itt mód van az előbbi szűrővizsgálathoz képest jóval több paraméter megfigyelésére, így részletesebb képet kapnak a beteg alvásáról. Az endoszkópos vizsgálatot az alvási apnoés betegeken is el kell végezni, azzal a különbséggel, hogy nem vibrációt, hanem elzáródást keresnek.
Kezelés
Egyszerű horkolás esetén többféle kezelés is lehetséges: ha a horkolás túlsúllyal összefüggésben jelentkezik, akkor mértéke a fogyással párhuzamosan jellemzően csökken. Léteznek különböző eszközös terápiák is, mint például az úgynevezett lágyszájpad-előemelő, amely a beteg szájába helyezve kicsit előrébb húzza a lágyszájpadot, ezáltal jól kezelhető a lágyszájpad rezgése miatt kialakult horkolás. Létezik állkapocs-előemelő eszköz is, amely egy kivehető fogszabályozóhoz hasonlít, ez az alsó állkapcsot húzza előrébb abban az esetben, ha a horkolás kiváltó oka a nyelvgyök hátraesése. A sima horkolásos panasz műtéti megoldással is eredményesen kezelhető, de műtét kizárólag alvás alatti endoszkópos vizsgálat után történhet.
Középsúlyos vagy súlyos fokú obstruktív alvási apnoé esetében a leghatékonyabb az ún. pozitív nyomású légsínterápia. Ezzel a lélegeztetőgéphez hasonló készülékkel az elzáródások mesterségesen megszüntethetők. Légzéskimaradás esetén a műtéti eljárás kevésbé hatékony, és vannak olyan anatómiai eltérések is, amiket nem tudnak operálni.
A kezeletlen allergia és nátha, a lefekvés előtt alkalmazott nyugtató, az alkoholfogyasztás és a túlsúly hajlamosít a légutak menti izmok ellazulására, ezáltal a horkolás kialakulására, ezek elkerülésével a horkolás is csökkenthető.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: