Mi az alvajárás háttere? Mi a helyzet a visszatérő álmokkal? És a fájdalomérzettel? Tényleg vannak bagoly és pacsirta típusú emberek? Ezeket a kérdéseket jártak körül alváskutatással foglalkozó szakértőink a 10. Qubit Live kerekasztal-beszélgetésén.
Számos kutatás eredményeinek összevetése alapján szingapúri kutatók úgy vélik, hogy a jó alvás és a vese egészsége összefüggnek, a hatás pedig kölcsönös.
A hosszú, időzónákat átszelő utazások okozta alváshiány félelemmel, szorongással, de akár a szkizofréniára jellemző tünetekkel is járhat. Az életkor, a stressz és saját alvási szokásaink is közrejátszanak – de valóban ennyire veszélyes a jetlag?
Amerikai kutatók patkánykísérletei szerint az alvási apnoe okán fokozódó hormontermelés a magyarázat.
Egy kevés alvással töltött éjszaka után még segíthet az éberségen a reggeli kávé, de a tartós alváshiány csak felerősíti a koffein negatív hatásait, és az összetett feladatokra sem tud koncentrálni az ember, így számos munka, de még az autóvezetés is veszélyessé válik.
Az elzártság, az egyéni és globális szintű hirtelen változások is hozzájárulnak ahhoz, hogy az átlagosnál többeket gyötörnek rémálmok vagy szokatlan álomképek. Szakértők szerint az egészséges alvási rutin kialakításával elkerülhető a komolyabb zavarok kialakulása.
A tökéletes alvásra való túlzott törekvésnek már nevet is adtak: ortoszomnia.
A horkolók nagy része nem szenved a súlyos egészségügyi kockázatokat hordozó alvási apnoéban, de abból baj nem lehet, ha a horkolók utánajárnak az okoknak.
4322 pácienst vizsgáltak hat éven át úgy, hogy nem a kiváltó okokat, hanem az inszomnia típusait vizsgálták. Rögtön találtak ötöt.