Egyre kevesebbet szexelnek a fejlett világ fejlett országaiban élők, különösen a házas emberek és az együtt élő párok, és ezért nagy eséllyel az internet, illetve maga az egyre zűrösebb és zsúfoltabb élet a felelős – legalábbis erre jutott egy nagymintás, longitudinális brit felmérés.

A szexuális attitűdöt és életstílust vizsgáló Natsal felmérés három hullámában összesen 34 ezer ember vett részt, és az eredmények szerint 2001 és 2012 között minden lehetséges társadalmi csoportban hanyatlott a szexuális aktivitás, legfőképpen pedig a 25 év fölötti, házasságban vagy tartós párkapcsolatban élők körében.

A British Medical Journalban frissen összegzett felmérésben 1991-ben, 2001-ben és 2012-ben kérdeztek 16-44 éves férfiakat és nőket. Míg a 2001-es adatok szerény növekedést mutattak a szexuális aktivitásban, az utána következő évtizedben meredek zuhanás következett.

A brit felmérés nem az egyetlen, ahol ilyen eredmények születtek: hasonló adatok érkeztek Ausztráliából, Finnországból, Japánból és az Egyesült Államokból, bár korcsoportonként eltérő eredményekkel. Igaz, a megállapításoknál azt a lehetőséget is számba kell venni, hogy a mai emberek egyszerűen már nem érzik, hogy az anonim felmérésekben fel kellene nagyítaniuk szexuális aktivitásukat.

Mégis rendre kevesellték a szexet: a 2012-es Natsal felmérésben a nők 51, a férfiak 64 százaléka mondta, hogy örülne, ha többet szexelhetne, míg 2001-ben 39, illetve 51 százalék volt az arányuk.

Az nem vitás, hogy (a nemi úton terjedő betegségeket nem számítva) a szex jót tesz az egészségnek, akár 65 éves életkor fölött is. A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) szerint erről elég bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy az orvosok betegségmegelőzési célból heti egy szeretkezést javasoljanak. A szex az immunrendszert, a szív teljesítményét, a stressz kezelését, illetve a vérnyomást érintő áldásos hatásai mellett nem kis mértékben támogatja a lelki egészséget is: az aktívabb nemi életű férfiak és nők boldogabbak, fittebbek, hosszabb a várható élettartamuk, és jobb a kognitív működésük is. Igaz, az összefüggés fordítva is megáll: az egészségesebb emberek többet szeretkeznek.

A válaszadók negyede nem szeretkezett a megelőző hónapban

A férfiak és nők kevesebb mint 50 százaléka mondhatta el magáról 2012-ben, hogy legalább hetente egyszer része volt vaginális, orális vagy anális szexben (mert mindhárom lehetőségre rákérdeztek a felmérésben), függetlenül attól, hogy azonos vagy különböző nemű partnerük volt-e. Azoknak a nőknek az aránya, akik a megelőző hónapban legalább tízszer szeretkeztek, a 2001-es 20,6 százalékról 13,2 százalékra esett. A férfiak körében 20,2 százalékról 14,4 százalékra csökkent ugyanez az arány.

A 2012-es adatok szerint a férfiak és nők 29 százaléka állította, hogy nem volt része szexben az előző hónapban, míg 2001-ben ez az arány a nőknél 23, a férfiaknál 26 százalék volt.

És kik a szexuális bajnokok napjainkban? Az egyedülállók közül azok, akik az átlagosnál jobb egészségnek és lelkiállapotnak örvendenek, emellett van munkájuk, és magas a jövedelemük: ők mindannyian gyakori közösülésről számoltak be.

Két (három, négy, öt) társadalmi tényező

Kaye Wellings, a kutatás vezetője két jelenséget emelt ki azok közül a társadalmi-gazdasági jelenségek közül, amelyek ilyen szintű esést idézhettek elő a megélt szexualitásban: az egyik az iPhone 2007-es bevezetése (ami egy igen nagy mintás felmérés szerint az amerikai tinédzserek szexuális aktivitását valóban visszavethette), a másik a 2008-as világgazdasági válság.

A folyamatos mobilhasználat korában talán túl sok minden zajlik folyamatosan ahhoz, hogy az emberek csak úgy hozzáláthassanak – mondta Wellings, aki szerint a nyilvánosság és a privát szféra határai szinte teljesen felőrlődtek. „Hazaér az ember, és folytatja a munkát, vagy folytatja a vásárlást, igazából bármi mást, kivéve a beszélgetést. A közelség érzése megszűnik, ha az ember folyton a telefonján lóg.”

A gazdasági válság ugyanakkor kevésbé játszhat szerepet, még annak ellenére is, hogy a jó állásban dolgozó, tehetős férfiak saját bevallásuk szerint többet szexelnek, mint az átlag. A visszaesés ugyanis a legjobban és a legkevésbé boldoguló társadalmi csoportokban is megjelent.

A tanulmány szerint „a legerőteljesebb” magyarázat – a szexuális érdektelenségben leginkább érintettek korát, családi állapotát ismerve – a modern élettel járó folyamatos stresszel és elfoglaltsággal függ össze, bármilyen közhelyesen is hangzik ez. Wellings szerint felnőtt egy szendvicsgeneráció, amelynek annyi mindennel kell egyszerre zsonglőrködnie a munka, szabadidő, családi élet tengelyén, hogy kevés ideje marad a szexre.

Nemrég a Wall Street Journal jelentkezett vádiratnak beillő cikkel, amelyben saját felmérésére hivatkozva szinte azt állította, hogy a folyamatos netflixezés tehet arról, hogy a születési ráta 30 éves mélyponton van az Egyesült Államokban, a Slate szerzője aztán egy válaszcikkben tette helyre a szerinte hibás következtetéseket – rámutatva például arra is, hogy a felmérésben többen állították, hogy a közös streamelés több szexhez vezet (17 százalék), mint ahányan azt írták, hogy csökkenti az aktus esélyeit (12 százalék).

Interneten kívüli magyarázatok is felmerülnek azért: lehetséges, hogy a szex ma már nem olyan nagy ügy, mint a szexuális forradalom után volt, amikor volt egy erős elvárás a szex ideális mennyiségével kapcsolatban – mondta még a felmérés vezetője.

Hatások

Jó hír (vagy más nézőpontból: rossz hír), hogy a vészesen terjedő halvérűség nem érinti a születési rátákat, ugyanis ha a párok gyereket akarnak, többet szeretkeznek. Japánban nem ez a helyzet, ott a szex is veszített népszerűségéből, és súlyos demográfiai probléma is fennáll.

A kutatók azt írták, hogy más tanulmányok szerint a szex minősége jobban számít, mint a mennyisége, ráadásul a nőknek az összebújás is elég hozzá, hogy az intimitás pozitív egészségügyi hatásait tapasztalják (pulzusuk és vérnyomásuk csökken), a szex iránti közömbösség lehetséges egészségügyi hatásaitól tehát kevésbé kell tartani.

Az már jobban aggasztja a felmérés kiértékelőit, amit eredményeikből a modern életre és az emberiség állapotára nézve levonhatnak. „Ha a szexuális kontaktus gyakoriságát úgy fogjuk fel, mint az emberi kapcsolatok barométerét, a visszaesés nyugtalanító trendre mutathat rá. A szexuális aktivitás csökkenése egyáltalán nem magától értetődő, és további feltárásra vár” – írták.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: