A magyar egyetemisták szerint mégsem olyan rossz a demokrácia, de a legjobb külföldön

Alacsony az érdeklődés a politika iránt az egyetemisták körében az Aktív Fiatalok kutatócsoport május 9-én bemutatott gyorsjelentése szerint. Bár inkább közéleti, mint direkt politikai témákkal lehet az érdeklődésüket felkelteni, a párt nélküliek aránya mégis jelentősen csökkent a négy évvel ezelőtti felmérés eredményeihez képest. A társadalomtudósok szerint ez a politikai paletta bővülésével állhat leginkább összefüggésben, a diákok ugyanis a legnagyobb érdeklődést az új politikai szereplők iránt mutatják. 

A kutatócsoportot vezető Szabó Andrea szociológus-politológus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóintézetének megbízott igazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy a 2009 óta tartó, eddig összesen négy hullámban, 2011-12-ben, 2013-ban, 2015-ben és 2019-ben felvett személyes interjúk kiértékelésekor nem a teljes ifjúságról, hanem a magyar anyanyelvű, nappali tagozatos egyetemistákról alkottak képet. Noha a kutatást 2015-ben forráshiány miatt be akarták rekeszteni, a 2018-as parlamenti választások után jelentős elmozdulást érzékeltek a fiatalok hozzáállásában, így az erre pénzügyi alapot teremtő Heinrich Böll Alapítvány jóvoltából a folytatás mellett döntöttek. 

A 2019-es jelentést ismertető kutatók módszertanuk fontos sajátosságának nevezték, hogy a hallgatókat nem kérdezőbiztosok vagy tanárok, hanem a saját hallgatótársaik kérdezték. A kérdezőknek szigorú szabályokat kellett betartaniuk: kizárólag a vezetőik által kiválasztott diákokat kérdezhették, nem vonhatták be a kutatásba ismerőseiket, barátaikat. A társadalomtudósok szerint eredményeik a szokásosnál őszintébbek, ami nemcsak a személyes lekérdezésnek, hanem annak is köszönhető, hogy a kérdezők és a válaszadók egyaránt azonos korosztályból és élethelyzetből, hasonló szociális körülmények közül kerültek ki.

Idén először a bevándorláspolitikai álláspontjukról, illetve arról is kérdezték az egyetemistákat, hogyan ítélik meg a Kádár-korszakot, a rendszerváltozástól 2010-ig, illetve az azóta eltelt időszakot. 

Az eredmények azt mutatják, hogy

• minden második egyetemista szerint már kellően szigorú a jelenlegi bevándorláspolitika, nem szükséges azt tovább szigorítani.
• A mai egyetemisták számára már nem érzékelhető a Kádár-korszak atmoszférája.
• Az egyetemisták tökéletesen megosztottak az 1990-től 2010-ig és az azóta eltelt évek megítélése szempontjából.
• Az egyetemisták úgy gondolják, hogy 1990 előtt könnyebb volt lakáshoz jutni,
• valamint kedvezőbb helyzetben voltak a társadalom legalsó rétegeihez tartozók.
• A Kádár-korszakról úgy vélik, hogy akkor nem volt olyan nehéz a mindennapi megélhetés, mint azóta.
• Jobbnak látják viszont a családok és a fiatalok helyzetét, különösen a legutóbbi 8 évben.

Hazugság, korrupció, Orbán Viktor

Az egyetemisták politikával kapcsolatos asszociációi nem sokat változtak 2015 óta: ugyanolyan negatívak maradtak. A két leggyakoribb szó, ami a politikáról beugrik nekik, a hazugság és a korrupció, amit harmadikként mindjárt Orbán Viktor követ – ismertette a kutatás politikai és közéleti vonatkozásait az ifjúságpolitikát és politikai szocializációt kutató Oross Dániel. A négy évvel ezelőtti eredményekhez képest jelentős változás nem történt ugyan, újdonság viszont, hogy a szófelhő mérete jóval nagyobb lett.

A politika és a közélet iránt elsősorban a társadalomtudományi, bölcsészeti és jogi stúdiumokat hallgatók érdeklődnek, legkevésbé szívesen a pedagógushallgatók és a művészeti tárgyakat hallgatók foglalkoznak politikával. Túlságosan messzemenő következtetéseket azonban nem érdemes leszűrni, mert – mint azt a beszámolót tartó kutatók jelezték – az eredmények összesen 800 hallgató válaszai alapján körvonalazódtak.  

Azt azonban így is meg lehet állapítani, hogy a négy évvel ezelőtti felméréshez képest jelentősen átrendeződtek az egyetemisták pártpreferenciái. Az egyetemisták és főiskolások körében jelenleg a legnépszerűbb párt a Momentum Mozgalom. Második helyen a Fidesz áll: a kormánypárt támogatottsága az utóbbi négy évben szignifikánsan, 12-ről 16 százalékra nőtt az egyetemisták körében. A Jobbik megítélése sokat romlott, az elsőről a harmadik helyre csúszott vissza, míg az LMP a második legnépszerűbb pártból lett idén az ötödik a listán.

Miközben a politikát kiábrándítónak látják, az egyetemisták demokráciáról alkotott véleménye jelentősen javult. Igaz, még mindig akad 16 százaléknyi egyetemista, aki szerint a diktatúra nemcsak elfogadható, de egyenesen jobb is lehet bármi másnál, ha olyanok a körülmények. A diktatúrát bizonyos körülmények között elfogadhatónak tartók körében felülreprezentáltak a Jobbik és a Fidesz szavazói – tette hozzá a hallgatóság soraiból feltett kérdésre Szabó Andrea –, de a kis baloldali pártok szavazói között is akadnak ez ügyben megengedőbbek.

Jobb a fiataloknak, mint volt, de legjobb külföldön

Annak fényében, hogy a fiatalok és a családok helyzetét az aktuális politikai berendezkedésben vélik a legjobbnak, meglepőnek tűnhet, hogy az alap- és mesterképzésben tanulók kétharmada hosszabb-rövidebb időre szíves örömest külföldre távozna, az egyetemisták fele akár több évre is maradna, harmaduk pedig ha teheti, haza se költözne. A budapesti elit gimnáziumokban tanulók közel tizede már elkezdeni is külföldön tervezi felsőfokú tanulmányait – tették hozzá a kutatók. 

A legtöbben karrierlehetőséget, jobb megélhetést remélnek külföldön, míg mások nyelvtanulás és tapasztalatszerzés céljából távoznának, legalább átmenetileg. A megkérdezettek 7-7 százaléka a kilátástalanság és a politikai helyzet miatt hagyná maga mögött az országot.

Az orvostanhallgatók és az informatikusok, műszaki területeken továbbtanulók körében a legmagasabb a kivándorlási hajlandóság, közülük kerülnek ki azok is, akik hosszú távra vagy akár örökre is távoznának. Jól konvertálható tudásuk miatt a gazdaságtudományt tanulók közül is sokan pályáznak az országon kívülre. Az elvágyók már az egyetemi éveik alatt nyelveket tanulnak és kapcsolati hálót építenek. Sokuknak mára rokonai, barátai élnek a célországokban, így még könnyebb távozniuk, mert immár nem a semmibe érkeznek.

Minél magasabb a képzési forma, annál szelektívebb a magyar oktatás

A felsőoktatási alapképzésben tanulók 59 százalékának legalább az egyik, 36 százalékuknak mindkét szülője diplomás. A magasabb képzési szinteken még inkább érvényes a végzettség szerinti társadalmi szelekció: a doktori képzésben részt vevők esetében a diplomás szülők aránya már 64 százalék. „Alapvetés a társadalomkutatásokban, hogy majdnem minden vélekedésünkre és viselkedésünkre az iskolai végzettség van a legnagyobb hatással” – érzékelteti a társadalmi szelekció végletes hatásait Susánszky Pál, az MTA Társadalomtudományi Kutatóintézet politikai viselkedés osztályának kutatója. 

A felsőoktatási részvétel más szempontból is kiváló mércéje a társadalmi szelekciónak: miközben az elszálló ingatlan- és bérleti árak a társadalom egyre nagyobb rétegeiben okoznak súlyos problémákat, a felsőoktatásban részesülők háromnegyede a saját érzése szerint különösebb anyagi gondok nélkül éli az életét. Az egyetemistáknak csak a negyede lakik albérletben, igaz, közülük 40 százaléknak nehézséget okoz a megfelelő albérlet megtalálása. Viszont, feltehetően a megfelelő albérlet felkutatásától nem függetlenül, miután megtalálták, a lakbér megfizetésével már csak az ötödüknek akadnak nehézségei.

Miközben az egyetemre egyre inkább eleve csak azok mennek, akik megengedhetik maguknak, a kisebb városokból, községekből vagy az alsó középosztálybeli, esetleg még alacsonyabb társadalmi rétegekből érkezőknek vannak a leginkább anyagi problémái. Közülük a legtöbben kollégiumban élnek, és a nehezebb anyagi körülmények közül érkezők az alapképzés után sokszor nem is tudják folytatni a tanulmányaikat, mert azt a család már nem engedheti meg magának.

Az is megfigyelhető, hogy a vidéki egyetemek alapképzései után sokan a fővárosban folytatják a mesterképzést, Budapestről pedig nyugat-európai egyetemekre mennek tovább. Azzal, hogy a legjobb gimnáziumokból sokan már eleve külföldre mennek egyetemre, alapvetően alakulhat át a felsőoktatásban résztvevők aránya és összetétele – válaszolta hallgatói kérdésre Szabó Andrea, az MTA-TK Politikatudományi Intézetének igazgatóhelyettese. Nagymértékben változhat meg a különböző szakok iránti érdeklődés, ami könnyedén vezethet szakok megszűnéséhez. Az intézmények egyre több angol nyelvű programot hirdetnek, külföldi hallgatókkal töltik fel a létszámot.