A gyermekek 7 százalékát érintik az anyanyelv-elsajátítás zavarai

„Van a gyerekeknek egy kisebb csoportja... általában véve 7 százalék... (amelynek tagjai) problémákat mutatnak a nyelvfejlődésnek a menetében. Erre a csoportra az a jellemző, hogy a nyelvi képességeik jelentős elmaradást mutatnak, ami ráadásul szelektívnek tűnik abban az értelemben, hogy ezeknél a gyerekeknél nincsen értelmi elmaradás, nincsen egy általános idegrendszeri érési probléma, nem hallássérültek”

- vezette fel előadását Kas Bence, az MTA Nyelvtudományi Intézet és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar munkatársa a februári Budapest Science Meetupon.

A nyelvfejlődési zavart a kutató a „nyelvi képességek jelentős, szelektív” zavaraként definiálta, amelyet „nem magyaráz a kognitív és szenzoros képességek elmaradása”. Elmondta, hogy a probléma gyakori tünetei a késői beszédindulás, a szegényes szókincs, az egyszerűbb mondatalkotás, vagy a beszédértési zavarok.

A nyelvi zavarok egy adott nyelvre jellemzőek és nyelvspecifikus markerei vannak, amelyekre Kas Bence példákat is hozott:

  • Az olasz nyelv esetén például nincs ragozási zavar, viszont névelők elhagyása fordul elő.
  • Német nyelven esetjelölési hibák, szórendi hibák és névelők, valamint segédigék elhagyása fordul elő.
  • A spanyol nyelv esetén a kötőmód és a képzők használatában vannak leginkább zavarok.

A magyar nyelvnél a nyelvfejlődési zavarok Kas Bencéék kutatási eredményei alapján leginkább kisebb szókincsgazdagságban, rövidebb mondatokban, kevesebb felhasznált funkciószóban és jóval kevesebb esetrag használatában nyilvánulnak meg.

Az előadás végén Kas Bence a nyelvfejlődési zavar kialakulásának lehetséges okairól beszélt. Elmondta, hogy a szakirodalom alapján a legtöbbször bemenetfeldolgozási zavarok állhatnak a probléma kialakulása mögött, mint például a rövid távú emlékezetzavar és a hallási feldolgozás zavarai .

A teljes előadás itt tekinthető meg: