A Londoni Egyetem kutatói magyar káromkodásokat elemeztek
Arra igyekeztek rájönni, hogy vannak-e a vulgáris szavaknak univerzális szabályaik a legkülönbözőbb nyelvek között. Mint kiderült, vannak.
nyelvtudomány
Hol van az, ami nincs sehol?
Az iskolai „nyelvtanok” nagyon magabiztosan állást foglalnak olyan kérdésekben is, amikről maguknak a nyelvészeknek egyáltalán nincs egyöntetű véleményük. Ilyen jelenség a zéró, vagyis nem hangzó elemek szerepe a nyelvi szerkezetekben.
Gyerekkorunkban megtanuljuk a szófajokat, aztán egész életünkben kísérnek az iskolai osztályozás hiányosságai
Amikor a közlendőnket megfogalmazzuk, végső soron mindig a képzőművészethez hasonló tevékenységet végzünk – de művészi szinten, eredeti módon erre csak kevesen képesek, írja Kálmán László, az MTA Nyelvtudományi Intézetének főmunkatársa.
Feleslegessé teszi a számítógép a nyelvészeket?
Amikor fordítanak, az emberek a szoftverekkel ellentétben nemcsak a két nyelv szavainak, szerkezeteinek a megfeleléseit ismerik, hanem értik is, amit fordítanak. És hogy ez mit is jelent pontosan, hogyan is lehetne megragadni és felhasználni, arról egyelőre senkinek sincs fogalma. Nyelvészek nélkül nem is lesz.
A nyelv és a fogalmak
Az önvezető autót nem az érdekli, hogy az út mentén álló tárgyat melyik nyelvhasználó mennyire nevezné inkább fának vagy inkább bokornak, és miért, hanem az, hogy fel kell-e készülni arra, hogy eléugrik, írja Kálmán László, az MTA nyelvésze.
Miért uráli nyelv a magyar?
Miért olyan biztosak a nyelvészek a dolgukban, és mik azok a tényleges bizonyítékok, amik az uráli rokonságot megkérdőjelezhetetlenné teszik? Kálmán László, az MTA nyelvésze elkészítette a tökéletes puskát.
A mesterséges intelligencia megfejtett egy elfeledett ősi nyelvet
Az egyre pontosabb gépi fordítás már nemcsak angolról magyarra működik, de ismeretlen nyelveket is képes kezelni. Amerikai kutatók először fejtettek meg automatikusan egy több mint 3000 éves nyelvet.
A gyermekek 7 százalékát érintik az anyanyelv-elsajátítás zavarai
Az anyanyelv-elsajátítási zavarok nyelvenként eltérően nyilvánulnak meg. Míg az olaszban a névelők elhagyása, a németben pedig az esetjelölés hibái lehetnek tünetértékűek, addig a magyarban a szókincs szegénysége lehet árulkodó. Kas Bence előadása a februári Budapest Science Meetup-on.
Kétszáz éve döntöttük el, hogy legyen magyar nagyszótár, és most eljutottunk az e betűig
Szerdán bemutatták a magyar nyelvtudomány heroikus, sőt sziszifuszi vállalkozásaként létrejött A magyar nyelv nagyszótárának legújabb kötetét. Az el-től az elzüllikig 1200 tömény oldalról van szó, és a zs még nagyon messze van.
Végy egy vagon összetett szót, és próbáld meg egy programmal felszeletelni őket!
Kálmán László, az MTA nyelvésze fogta magát, írt egy algoritmust, ami elemeikre bontja az összetett magyar szavakat, aztán ráeresztette másfél millió szóalakra. Hogy mi történt ezután?
Lassan megértjük a magyar mondattant – vagy lassan értjük meg?
Valóban szabad egy magyar mondat szórendje, pontosabban a mondatrészek sorrendje? Akkor miért nem mondunk olyat, hogy Mindig Jóska levitte a szemetet a szelektívbe? Kálmán László, az MTA nyelvésze elmagyarázza.
Ige, számnév, melléknév, majom: vadásszunk szófajokra!
Hogyan lehet megállapítani, hogy melyik szófajba tartozik egy-egy szó? Minél többet tudsz a nyelvészetről, annál nehezebb.
A rend ára
Hogyan mérhetjük meg a nyelvészetben, hogy mekkora az ára a rendetlenségnek? Vagy ami ugyanaz: a rendrakásnak? Mennyi információt hordoz a szóköz, és hány biten lehet eltárolni egy teknős útját?