Az iskolai „nyelvtanok” nagyon magabiztosan állást foglalnak olyan kérdésekben is, amikről maguknak a nyelvészeknek egyáltalán nincs egyöntetű véleményük. Ilyen jelenség a zéró, vagyis nem hangzó elemek szerepe a nyelvi szerkezetekben.
Amikor a közlendőnket megfogalmazzuk, végső soron mindig a képzőművészethez hasonló tevékenységet végzünk – de művészi szinten, eredeti módon erre csak kevesen képesek, írja Kálmán László, az MTA Nyelvtudományi Intézetének főmunkatársa.
Amikor fordítanak, az emberek a szoftverekkel ellentétben nemcsak a két nyelv szavainak, szerkezeteinek a megfeleléseit ismerik, hanem értik is, amit fordítanak. És hogy ez mit is jelent pontosan, hogyan is lehetne megragadni és felhasználni, arról egyelőre senkinek sincs fogalma. Nyelvészek nélkül nem is lesz.
Az önvezető autót nem az érdekli, hogy az út mentén álló tárgyat melyik nyelvhasználó mennyire nevezné inkább fának vagy inkább bokornak, és miért, hanem az, hogy fel kell-e készülni arra, hogy eléugrik, írja Kálmán László, az MTA nyelvésze.
Miért olyan biztosak a nyelvészek a dolgukban, és mik azok a tényleges bizonyítékok, amik az uráli rokonságot megkérdőjelezhetetlenné teszik? Kálmán László, az MTA nyelvésze elkészítette a tökéletes puskát.
Az egyre pontosabb gépi fordítás már nemcsak angolról magyarra működik, de ismeretlen nyelveket is képes kezelni. Amerikai kutatók először fejtettek meg automatikusan egy több mint 3000 éves nyelvet.
Az anyanyelv-elsajátítási zavarok nyelvenként eltérően nyilvánulnak meg. Míg az olaszban a névelők elhagyása, a németben pedig az esetjelölés hibái lehetnek tünetértékűek, addig a magyarban a szókincs szegénysége lehet árulkodó. Kas Bence előadása a februári Budapest Science Meetup-on.
Szerdán bemutatták a magyar nyelvtudomány heroikus, sőt sziszifuszi vállalkozásaként létrejött A magyar nyelv nagyszótárának legújabb kötetét. Az el-től az elzüllikig 1200 tömény oldalról van szó, és a zs még nagyon messze van.
Kálmán László, az MTA nyelvésze fogta magát, írt egy algoritmust, ami elemeikre bontja az összetett magyar szavakat, aztán ráeresztette másfél millió szóalakra. Hogy mi történt ezután?
Valóban szabad egy magyar mondat szórendje, pontosabban a mondatrészek sorrendje? Akkor miért nem mondunk olyat, hogy Mindig Jóska levitte a szemetet a szelektívbe? Kálmán László, az MTA nyelvésze elmagyarázza.
Hogyan lehet megállapítani, hogy melyik szófajba tartozik egy-egy szó? Minél többet tudsz a nyelvészetről, annál nehezebb.
Hogyan mérhetjük meg a nyelvészetben, hogy mekkora az ára a rendetlenségnek? Vagy ami ugyanaz: a rendrakásnak? Mennyi információt hordoz a szóköz, és hány biten lehet eltárolni egy teknős útját?