Az univerzumban eddig élhetőnek hitt helyek fele egyáltalán nem alkalmas az életre
Ha az ember valaha is élet nyomaira akar bukkanni, vagy magának keres élhető bolygót az univerzumban, másképp és máshol kell őket keresnie, mint ahol eddig próbálta. Legalábbis akkor, ha a földihez hasonló, szénalapú, többsejtű organizmusokat keres. Az eddigi kritériumok ugyanis félrevezetőek lehetnek: a világűr élhető része lényegesen kisebb, mint a korábbi eredmények alapján várnánk – írták a University of California (Riverside) kutatói az Astrophysical Journalben.
A hagyományos számítási módszerek szerint a földönkívülieket mindeddig az úgynevezett élhető zónában keresték, amelyet a bolygók csillagaiktól való távolsága alapján határoztak meg. Ez a számítási módszer azonban az új elmélet szerint legfeljebb a nagyon egyszerű, egysejtű élet hollétéről adhat bármilyen információt. Az összetettebb szervezetek fellelhetőségéről azonban – a szivacsoktól az emberig, vagy emberszerű lényekig – semmit nem árul el.
Azt a kutatók eddig is figyelembe vették, hogy egy bolygónak elég távol kell lennie a csillagától ahhoz, hogy a felszínéről ne párologjon el az életadó víz. Azzal viszont kevesebbet foglalkoztak, hogy a távolságnak ára is van: a biztonságos távolságban már olyan hideg a felszín, hogy nem él meg rajta semmi. Az is igaz, hogy ha a légkörben elegendő üvegházhatású szén-dioxid van, annak hatására tud olyan meleg lenni, hogy a földihez hasonló flóra és fauna alakuhasson ki az idegen égitesten.
Azt viszont eddig nem igazán vették számításba, hogy minél messzebb van a bolygó a csillagától, annál több szén-dioxidra van szükség ahhoz, hogy a hőmérséklet ne essen túlságosan alacsonyra. Csakhogy a szén-dioxid-többlet újabb, az élettel ismét csak összeegyeztethetetlen problémákat okoz, így a biztonságos távolságot két irányból kellene meghatározni. Az úgynevezett élhető zóna a legtöbb csillag esetében így az eddigi számításokban meghatározottnak a felére, vagy még kisebb részére csökken – nyilatkozta a Phys.org-nak Edward Schwieterman, a tanulmány vezető szerzője, a NASA ösztöndíjasa.
Nem csak a meleg számít
Egyes csillagoknak semmilyen távolságban nincs biztonsági zónájuk, legalábbis az egysejtűeknél bonyolultabb élőlények számára. Ilyen a Nap két legközelebbi szomszédja is: a Földtől mindössze 4,24 fényévnyi távolságban, a Kentaur csillagképben található vörös törpe, a Proxima Centauri egyetlen, Proxima-b nevű bolygójához például régóta fűznek nagy reményeket az idegenek után kutatók. Tavaly például a Proxima Centauri egy kivételesen fényes felvillanása után már el is siratták égi szomszédainkat, akikről feltételezték, hogy ha léteztek is, biztos nem élték túl az égi kataklizmát.
Az Astrophysical Journalben most megjelent tanulmány értelmében azonban nincs értelme a szomszédokat siratni: hiába van ugyanis a bolygó a csillaga eddig feltételezett élhető övezetén belül, a Proxima Centaurinak, akárcsak a Naptól 39,6 fényévnyire lévő Trappist-1 vörös törpének nincs biztonságos élhető övezete.
A szóban forgó vörös törpék (kis méretű, viszonylag hideg csillagok) sokkal hidegebbek, mint a Naprendszer központi csillaga. Az efféle sötétebb, hűvösebb csillagokból kiinduló ultraviola sugárzásnak a Napéból származónak a többszöröse éri el a bolygóit, ami azt jelenti, hogy azokon bonyolultabb szervezetek nem nagyon tudnak megélni. Noha az egysejtűek még csak-csak elvannak az ilyen légkörben, a színtelen, szagtalan szén-monoxid viszont az állati vérben található hemoglobinhoz kötődve megakadályozza, hogy a molekula eljuttassa a sejtekhez az életadó oxigént. A Napból és a hozzá hasonló intenzív fényerejű csillagokból kiinduló fotokémiai reakciók hatására a szén-monoxid a földi légkörben nem tud felhalmozódni.
A légköri összetétel kiszámítása arra lenne jó, hogy a földihez hasonló élet nyomait keresgélő csillagászok ne pazaroljanak túl sok energiát olyan bolygókra, amelyeken legfeljebb jégbe fagyott mikrobákat találni. A jelenlegi eszközökkel persze az elméletben életkompatibilis bolygók egyikére sem lehet eljutni. Azoknak a körét viszont a kutatók szerint legalább a felére lehetne csökkenteni, amelyeket egyáltalán vizsgálgatni érdemes.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: