A földönkívüli intelligencia után kutató Lisa Kaltenegger szerint a James Webb űrtávcsőnek köszönhetően minden korábbinál közelebb kerültünk az idegen életjelek észleléséhez.
Az európai űrügynökség hétfőn jelentette be, hogy következő nagy költségvetésű küldetése a Szaturnusz jeges holdját célozhatja. A szonda a 2040-es évek elején indulhatna, és élet után kutatna az égitest felszínén.
Avi Loeb szerint egy csendes-óceáni sziget szeizmológiai állomásán mért jelek vezették el csapatát az idegen objektum maradványaihoz, de egy friss kutatás szerint a jeleket egy közelben elhúzó teherautó okozta, és semmi közük a meteorhoz.
A Fermi-paradoxon feloldására sok elmélet született már; az egyik lehetőség szerint minden civilizáció bujkál a többi elől, mert attól tart, a többiek elpusztítják őt, ha felfedi létezését.
A terület karbonátos kőzetei megőrizhették egyes mikrobák nyomait, és a bolygó több milliárd évvel ezelőtti éghajlatáról is árulkodhatnak.
Az asztrofizikus szerint a 2014-ben becsapódott csillagközi meteor valójában egy földönkívüli technológia része lehetett, és úgy véli, az óceán fenekén talált furcsa, apró gömbök is ezt támasztják alá.
Az Enceladus jégkérge alatt óceán húzódik, aminek vizét jégvulkánok repítik a világűrbe. A Cassini űrszonda adatainak elemzésével kutatók most először foszfor jelenlétére bukkantak egy földön kívüli óceánban, ami nélkülözhetetlen az élethez.
David Grusch szerint az egész világon kerültek elő hasonlók, csak titkolják a létezésüket, de ő maga még fényképen sem látott ilyet.
A földönkívüli életet kutató SETI Intézet szerint érdemes szimulálni, hogyan nézhet ki a kapcsolatfelvétel egy idegen civilizációval. A 16 perc alatt befogott jeleket egyelőre nem sikerült dekódolni.
Atomháború, mesterséges intelligencia, járványok, aszteroidabecsapódás, klímaváltozás – összeszedték a civilizációnkra leselkedő legnagyobb fenyegetéseket, és elmondták, valószínűleg csak ezek elkerülésével vagy megfelelő kezelésével juthatunk el odáig, hogy idegen intelligenciára bukkanjunk.
Közel öt éve, hogy áthaladt a Naprendszeren egy különös objektum, az 'Oumuamua, amely a kezdetektől megosztotta a tudósokat: furcsa kisbolygóról, csillagközi üstökösről vagy egy földöntúli civilizáció építményéről van szó? Utóbbi elméletet a Harvard világhírű asztrofizikusa, Avi Loeb képviselte a leghangosabban, erről írt könyve nemrég magyarul is megjelent.
Hatvan éve keresik a meteoritokban a nukleinsavak, az RNS és az emberi örökítőanyag, a DNS alkotóelemeit, ám mindeddig csak hármat találtak az ötből. Most a maradék kettő is meglett.
A BBC Science Focus szerint amennyiben az asztrofizikusok kozmikus megastruktúrát, csillagközi utazásra alkalmas napvitorlást, galaxisok közötti transzportra létrehozott féregjárathálózatot, illetve egy olyan bolygót fedeznének fel, amelynek légkörében mesterséges kémiai anyagok is vannak, akkor gyaníthatóan megtalálták a régóta keresett idegeneket.
Keith Cooper asztrofizikus és csillagászati szakújságíró 50 percben összefoglalja az idegen civilizációk felderítésére irányuló, SETI néven ismert tudományág történetét és jövőbeli lehetőségeit, és kiderül, hogyan járulhat hozzá bárki a földönkívüliek felkutatásához, vagy hogy mi van akkor, ha delfinszerű lények uralják az univerzumot.
Segíthet-e a Vénusz az exobolygók és a földönkívüli élet kutatásában? Szupernóvává válik-e a Betelgeuze csillag? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.