földönkívüli élet

Jobban elhisszük, hogy idegen civilizáció nyomaira bukkantunk, ha egy elismert harvardi tudós állítja?

Közel öt éve, hogy áthaladt a Naprendszeren egy különös objektum, az 'Oumuamua, amely a kezdetektől megosztotta a tudósokat: furcsa kisbolygóról, csillagközi üstökösről vagy egy földöntúli civilizáció építményéről van szó? Utóbbi elméletet a Harvard világhírű asztrofizikusa, Avi Loeb képviselte a leghangosabban, erről írt könyve nemrég magyarul is megjelent.

Négy biztos jele van egy földönkívüli civilizáció létezésének

A BBC Science Focus szerint amennyiben az asztrofizikusok kozmikus megastruktúrát, csillagközi utazásra alkalmas napvitorlást, galaxisok közötti transzportra létrehozott féregjárathálózatot, illetve egy olyan bolygót fedeznének fel, amelynek légkörében mesterséges kémiai anyagok is vannak, akkor gyaníthatóan megtalálták a régóta keresett idegeneket.

Videóajánló: Minden, amit a földön kívüli intelligencia kutatásáról tudni érdemes

Keith Cooper asztrofizikus és csillagászati szakújságíró 50 percben összefoglalja az idegen civilizációk felderítésére irányuló, SETI néven ismert tudományág történetét és jövőbeli lehetőségeit, és kiderül, hogyan járulhat hozzá bárki a földönkívüliek felkutatásához, vagy hogy mi van akkor, ha delfinszerű lények uralják az univerzumot.

Lakható volt-e valaha a Vénusz?

Segíthet-e a Vénusz az exobolygók és a földönkívüli élet kutatásában? Szupernóvává válik-e a Betelgeuze csillag? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.

Időszakosan lehetett élhető az ősi Mars

Egy új kutatás szerint a Marsot 3,5 milliárd éve hideg éghajlat jellemezte, összességében néhány millió évig tartó melegebb időszakokkal és felszíni folyékony vízzel. Mindez nem zárja ki, hogy korábban a bolygó barátságosabb volt az élet számára. A NASA új marsjárója, a Perseverance vizsgálatai tisztázhatják a kérdést.