Vitába szálltak a magyar elmélettel a zebra csíkjairól

A zebrák csíkos kültakarója a kudarcos ókori háziasítási kísérletek óta foglalkoztatja az emberiség ilyesféle töprengésre hajlamosabb részét. A csíkok rendeltetésére számos elvetélt hipotézis felmerült már az idők során: tartották már a ragadozókat megtévesztő álcának, sőt a csoportkohéziót és azonosítást segítő vonalkódszerű jelrendszernek is.

A lófélék (Equidae) rendszertani családjába tartozó zebrafajok (Hippotigris) mintázatáról 1983-ban Stephen Jay Gould amerikai evolúciós biológus mondta ki, hogy az bizony fekete alapon fehér csíkos, mivel az állatok csüdjein, orrán, sörényén és farkán fekete az alapszín. 

Nemrégiben egy amerikai, angol és holland ökológusokból és vadbiológusokból álló kutatócsoport jutott arra, hogy a csíkozottság voltaképpen azért alakult ki, mert hatékony eszköz a vérszívók, legalábbis a bögölyfélék (Tabanidae) elleni védekezésben.  

Termoreguláció

A londoni Természettudományi Múzeum kiadásában megjelenő Journal of Natural History folyóiratban június 13-án megjelent cikk szerzői azt állítják, hogy mérésekkel sikerült bizonyítaniuk az optikai álca egy másik funkcióját. 

A magát amatőr természetbúvárként aposztrofáló Alison Cobb és a zoológus Stephen Cobb a Kenyában élő Grant-, más néven Böhm-zebrákat (Equus quagga boehmi) vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy a csíkok az állatok hűtését szolgálják. A mechanizmus ráadásul sajátos kombinációja a fénytani, termodinamikai és biológiai folyamatoknak.

Porfürdőző Grant-zebrák KenyábanFotó: DENIS-HUOT Michel / hemis.fr/hemis.fr

Cobbék vizsgálata egy-egy vadon élő, de szelíd kanca és csődör testfelszíni hőmérsékletének mérésén alapult. A nap legmelegebb hét órájában hőmérőzték az állatok csíkjait, amelyekről kiderül, hogy akár 12-15 Celsius fokos különbség is lehet a napsugárzást visszaverő fehér és az azt elnyelő feketék között. Szerintük ez a differencia apró légmozgásokat indukál az állatok testfelületén. 

Zebraszőr és lóizzadtság

Mindeközben megfigyelték, hogy nagy melegben az állatok felborzolták szőrzetüket, de csak a fekete csíkokat alkotó részeken – vélekedésük szerint ez az eddig mások által nem leírt viselkedés is segíti a hőleadást. Cikkükben azt állítják, hogy a fekete és a fehér fénytani tulajdonságain alapuló ventiláció, a biomechanikai rásegítés, valamint a lófélékre jellemző izzadás – amely a párolgással járó hőelvonással védi a túlmelegedéstől az állatot – együttesen adják ki a csíkok első számú funkcióját. Cobbék szerint a vérszívóvédelem csupán járulékos haszon.

A zebrák termoregulációja, vagyis hőszabályozása és a csíkozottságuk közötti kapcsolatot tavaly tételesen cáfolta a Nature-ben az ELTE és a Magyar Természettudományi Múzeum biológusainak és biofizikusainak egy svéd kutatóval kiegészült csapata. Az optikai törvényszerűségek és az állatok testfelépítése alapján nem jön létre olyan légáramlás, amely hűthetné az állatokat – érveltek. 

Az angol szerzők elismerik a Horváth Gábor biofizikus vezette csapat eredményeit, és mint leírták, pusztán a fekete és a fehér fénytani különbsége csak kis turbulenciákat eredményez, de ez fokozza az izzadtság párolgásának gyorsaságát, vagyis sokkal inkább hűti a csíkos állatokat az afrikai hőségben, mint ha nem lennének csíkjaik. 

 Korábban zebrákkal az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk:

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.