A zebrák biccentéssel kommunikálnak egymással
Több száz órányi megfigyelés után a kutatók arra jutottak, hogy a társas viselkedés részeként biccentenek egymás felé az állatok.
Több száz órányi megfigyelés után a kutatók arra jutottak, hogy a társas viselkedés részeként biccentenek egymás felé az állatok.
A csíkozottság rovarriasztó funkciója után az ELTE kutatói terepi kísérletekkel igazolták, hogy a jellegzetes mintázat összezavarja a bögölyfélék hőérzékelését, ami miatt nehezen kivitelezhető a meglepetésszerű vérszívás.
Az alacsony forgalmú környékeken bevezetett rendszerben alapból a gyalogosoknak van elsőbbségük az átkelőhelyeken, és csak akkor vált pirosra a lámpa, ha közeledő járművet észlel. A gyalogosok így összesen napi 1,3 órát spóroltak meg, és nagyobb valószínűséggel tartják be a közlekedési szabályokat is.
A fekete alapon fehér vagy fehér alapon fekete kérdéséről időről időre fellángoló nagy zebravitát a Rhabdomys pumilio nevű afrikai rágcsáló pigmentsejtjeit aktivizáló genetikai mechanizmus segíthet eldönteni.
Mégis a hőszabályozás miatt alakult ki a zebrák jellegzetes mintázata – állítják a londoni Természettudományi Múzeum folyóiratában megjelent cikk szerzői, akik ezzel az optikai hűtés lehetőségét korábban cáfoló magyar kutatókkal is vitába szállnak.
A zebrák mintázatának védelmi funkcióját a legtöbb eddigi elmélet sem vonta kétségbe, ám kiderült, hogy a csíkozottság nem a ragadozók vagy a hőség, hanem a vérszívók elleni küzdelem hatásos fegyvere.
A barna bábu tízszer olyan vonzó a böglyöknek, mint egy fehér csíkos barna, és egy drapp bábu kétszer több böglyöt vonz, mint a csíkos. ELTE-s kutatók bizonyították az afrikai és ausztrál bennszülöttek csíkos testfestésének parazitaellenes hatását.